Az 1883, XX. törvénycikk a vadászatról, kiegészítve a reá vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel. Budapest, Eggenberger, 1888. / Sz.Zs. 1711

I. fejezet. A vadászati jogról

5 1883: XX. tcz. a vadászatról. 22—25. §. dés mindig a megyei alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács jóváhagyása alá terjesztendő', kinek határozata ellen a belügyminiszterhez felebbezés intézhető. A községi birtokok vadászati bérlete, az 1871: XVIII. tcz. 36. §-a b) pontjának intézkedése alá nem esik. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több birtokosnak 1600 • öllel számítandó 200 holdnál kisebb terjedelmű birtoka legalább bárom oldalról körűivétetik, az ilykép elszigetelt birtok tulajdonosa a vadászati jogot az azt környező vadászterület birtokosának vagy haszonbérlőjének haszonbérbe adni, ez viszont haszonbérbe venni köteles. A barátságos egyesség létre nem jötte esetére a 2. §-ban megnevezett közigazgatási hatóság határoz. Jegyzet.- I. Az 1871 : XVIII. tcz. idézett szakaszai : »36. §. A névjegyzékbe nem vétethetik fel: a) a ki valamely bűntény miatt elmarasztaltatott, a marasztaló Ítélet kihirdetésétől a büntetés egész tartama alatt ; b) a ki a község közjavadalmait haszonbérli vagy a községgel más szerződési viszonyban áll; c) a hadsereg (hadi tengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek; d) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó jövedelmi adón kívül más adót a községben nem fizetnek. 110. §. A községi vagyon bérbeadása rendszerint csak nyilvános árverés útján eszközöltethetik. Az árverés módozatait és a kikiáltási árt a képviselő-