Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Khina

1(238 GR. ANDRÁSY MANÓ. látszik 5 másvilágrészi birtokaiban minden nemzet anyaországi fővárosa szerint építkezik, mint ezt már a hollandnál Batávián, s később az angolnál Kalkuttán kézzelfoghatólag tapasztalául. Bolyongásom között egyszerre valaki hátulról vállomra üt, aztán felé fordultomkor szól, beszél, de mit? hamarjában nem értettem; csak annyit láttam, hogy a ház inasa, és integet haza felé; azaz: enni hitt, mert az amerikai fiatal hitespár egész nap reggelizett, ebédelt, ozsonnázott, szóval evett ivott a vasárnap dicsőítésére szakadatlanul. Következő nap a khinaiak helybeli pagodjába vezettetém magamat. Kivül már érdekes ez imaház. Tetőzetének eresze a sarkakon khinaiasan kikunkorodik, rendesen valami állatot ábrázolva. Párkányzat alatt a falban firenzi Ízlésben domborképek vannak porczellánból: s az ezektől ment helyek ákombákom khinai szarkalábbötükkel rajzolvák végighosszig; hihetőleg valami erkölcsi vagy hitágozati felírások ezek. A két ajtó előtt kőtalajon négy idétlen faragványu tigrisszobor álla. Különben az épület oszlopokon nyugszik: belől mennyezete alacsony, aranyczifrázatu, valamint az oszlopok és falak is illyenek, furcsa torzfaragványokkal elborítva mindenütt. Háttérben áll az oltár, fölötte aranykervben, mintha kikelne helyéből, dombormű gyanánt idomítva, embernagyságu, s hosszú bajuszszal diszitett, alak képezi a főistenséget; jobbról balról magas gyertyatartók elé van állítva még egyegy idomtalan szobor, mellyek őr- vagy rontó szellemet képviselnének. Az így ékesített oltár előtt látható még egy nagy edény — ügyes kéz müve lehet, — abba szurdalvák azon botféle szövétnekek, mellyek folyvást füstölgenek áldozatul, és illattal töltik el az imaház belsejét. — Van még az asszonyoknak is külön bálványa, valami sok emlőü csuda, mellyhez kizárólag csak ők fohászkodnak, valamint a férfiak magukéhoz. Mig egyetmást igy nézegetünk az imaházban, belép néhány khinai, födött fővel, pipásan, és ugy látszik, mulatságukra szolgált, hogy mi olly kíváncsian szemlélgetjük szent-