Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412
Khina
1(236 GR. ANDRÁSY MANÓ. itt meg ott, ezt és amazt rabolták, fosztották ki a gyilkos khinaiak. Türelmesen kelle végig hallgatnom a rémület és gyűlölség e biinjegyzékét: pedig, mint későbbi tudakolásimra kisült, eme rablási történetekben európainak nem igen jutott szenvedési szerep; nevezni sem tudtak senkit; hanem azért most minden khinait haramiának, európai-falónak feste a félelem képzelődése. Hebegő portugallink nyeldekléseiből annyit mégis kitudhatánk ez útban, hogy a makaói közvélemény angoloknak rója föl az egész szerencsétlenséget. Igaz, elébb gondosan körülnéztek, nincs-e közel angol, ki meghallaná, s csak miután erről teljesen meggyőződtek, merték kissé fönhangon elmondani, mi vezette ama gyanúra földieiket. Űrnapján — úgymond egyik törve az angol szót — midőn a katholikus hivek körmenetet tartanának utczáikon, valami angol missionarius föltett kalappal nézte a szertartást, miért őt, mint botrányos viseletű kihágót, elfogta a helybeli rendőrség. Másnap a révben állomásozó vonalhajó kapitánya, erőszakos csinyeiről különben is hirhedt egyén, beüzen, eresztenék el a bezárt angol alattvalót. Az erélyes kormányzó visszaüzen, igen is kibocsátja, mihelyt a törvényszabta birságot lefizeti. Kapitány ur, viszonválaszul, partra szállitja legényeit, bemegy a városba, föltöreti a börtönt, s hajójára viszi az ekként megszabadított missionariust. Ez eset bátorithatá föl a khinaiakat, kik látva, milly bűntelenül paczkáz a hatalmas angol a portugallal, utánozták a jó példát, s mindjárt a főnél kezdek meg garázdálkodásaikat. Az angol mindezt tehette a szegény portugallokkal, kik ostoba kereskedelmi szerződésüknél fogva igazi szolgái. A kapitány erőszakos eljárását ugyan roszalta minden okosabb és jobb érzelmű angol: de mit használ ez a nyomorú portugallnak, ha a kormány szép szóval elsimítja kapitánya tettét. Egyébiránt engem e magyarázat mostanra nagyon megnyugtatott: a merény iránti felsőbb izgatásban eddig sem hittem; most meg már tisztán álla előttem, hogy a zavar legfö-