Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Londontól Ceylonig

12 GR. ANDRÁSY MANÓ. jól emlékszem, ollyan széles sincs, mint Dunánk Pozsony alatt. Különben partjain az apró városok, falucskák vidámabb képet öltenek, mint az iméntiek: legalább viritó pálmaerdők látszanak szomszédukban. Néhutt vitorlás hajót is látni már, és több helyütt azon egyszerű kerékgépet, melly a mederből kiemelt vizet a rizsvetésekre önti át. Minden illy vizgép mellett egy-két ember dolgozik fülig sárosan: kik ez állapotban annyiból tisztábbak, mert nem láttatják piszkos, ezenfölül rettenetesen rongyos öltönyüket; mikben még undorítóbbak volnának, mint iszapba kevert testükkel. II. KAIRÓ. KISZÁLLÁS. ÜSZKÖS ARABOK. MUSZKITÓK. AZ ÓRÁS. MECSET ÉS BASA PALOTÁJA. RABVÁSÁR. RABNŐK. FÁTYOLOS NŐK. PUSZTAI UT. TEVEMUMIÁK. SUEZ. VÖRÖS TENGER. TŰZ A HAJÓN. BÁBEL MANDEL-SZOROS. ADEN. AZ ERŐSSÉG. SZAMARÁSZOK. BOMBAYI GŐZÖS. S. W. HERCZEG. ANGOL HÖLGYEK A HAJÓN. LAKADIV-SZIGETEK. airohoz közeledve a Nilról már látni a pyramisokat, balra pedig a háromszázezer lakosságú város minarettjeit, magasabb épiiletjeit, de magát a várost a kikötőből sem láthatni végig, mert a parttól jó messze nyúlik el a lapályon. A révparton itt is tömérdek szamarász, hajcsár, lovász, kalauz, ácsorgó nép fogadja a hajó vendégeit. Legnagyobb keletnek örvende a szamár. Egy velünk jött angol tudós, ki Afrika nagy részét bejárta már, jeles fölfedezései után most megint a vörös tenger mellékére szándékozott kőszéntelepek kutatása végett, állitgatá előttem, hogy afrikai útra nincs használhatóbb állat: akármilly nagy férfiúval hátán nyargalvást halad, győzősb a tevénél, éhet szomjat tovább tűr; azért ő pusztai útjában mást nem használt, csak szamarat. Magam láttam többször, milly könnyeden fut egy emberrel hátán, s