Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Ceylon

1(116 GR. ANDRÁSY MANÓ. nyeknek róható föl érdemül. Mióta angol kézen e sziget, kétszer háborittatott meg nyilvános csende: de ezen békétlenségeknek sem volt semmi politikai szine; inkább vallási vakbuzgók forrongásának tulaj donitható. A legközelebbi lázadás nem sokkal idejöttöm előtt fojtaték el; Th. lord erélyes intézkedései csirájában ölték meg. Ez ünnepélyes napot a kormányzó palotájában tartott nagy tánczvigalom fejezte be. Egyen- s diszöltönyeikben jelentek meg a hivatalos vendégek, emelni a fényt és pompát. S ne higye senki, hogy e nyárszakban tartott vigalmat a hőség meglankasztá: ajtó, ablak folyvást nyitvák, a panka szüntelen lóbáltatva levén, hűsebb illy helyütt a lég, mint Európa mérsékelt éghajlatú országainak teremében hasonló alkalmakkal; még a kókuszvilágitás bíize sem érezhető, olly folytonos a léghuzam. Záradékul fényes lakomához telepedett a vigadó sereg. Mielőtt Ceylontól megválnánk, még néhány szót történetéről. Ceylonról, mellyet a szingalesz történelem szentirásí édennek vall, Herodotus is tudott valamit, mennyiben egy szép indiai szigetről emlékezik. One Siculus macedo vezér szinte ismerte Kr. e. 329 évvel; később meg a rómaiak, Diodor Sic. szerint K. e. 44. Tapraban néven emlegeték, mint olly indiai szigetet, melly teledestele elefánttal s partai körül tengeri szörnyekkel. Az induk Lankadia néven hozzák elő régibb irataikban. Plinius erősiti, miszerint Claudius idejében tengeri vihar által ideveretett rómaiak jól fogadtatván, innen követség indittatott az örök városba. Római pénzt ujabban is találtak itt: az sem szenved kétséget, hogy a hajdani világbiró nép elelhajózott a vöröstengeren Indiáig, hol kereskedést űzött a malabarokkal s ezek kezén át kapta a khinai selymet. — E homályos emlékek után sokáig hallgat Ceylonról az európaiak által irt világtörténet: csak ott veszi föl újra fonalát, midőn Marco Polo, 1 244 körül, európaikból első kötött ki a szigeten. 1505-ben legelőször a portugallok nyertek megtelepedési engedélyt, azon üriigyöt használva, hogy a bebecsapó arab kaló-