Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

XII. A Sott-ok

92 A SZAHARÁBAN. oszlopcsarnokos paloták csillámlanak s ez ezeregy éj sza­kai tündérkép keretében daliás lovasokat, bájos nőket, ünneplő népséget vélünk látni. E szemfényvesztő képek visszatükröződnek az egészet körülcsergedező csermelyek­ben s mint valami víztükörben, kettős alakban mutat­koznak. A csalfa panoráma ezer csábbal vonzza a nézőt oda a hol nincs semmi s hátrább vonul mindegyre az elől, ki feléje közeledik. Jaj annak az utasnak, ki kellő helyismeret- s kipró­bált vezetők nélkül merészkedik valamely nagyobb terje­delmű sott-ra s a kápráztató látvány által irányát tévesztve, ott tévelyeg még, midőn a déli nap hevével izzóvá kezdi melegíteni a talajt. Leírhatlan kínok közt meg fog égni órákig tartó agóniával. Utazásaim alatt kétszer akadtunk ily feketére kormosodott szerencsétlenekre. A nagyobb terjedelmű" sott-okon igen gyakran fordulnak elő ily balesetek. Veszélyesebbek még azon sott-ok, hol a száraz, mocsaras s vizzel telt területek váltakozva jelentkeznek. Legfélelmesebb hírük van e tekintetben a Melrhir, Rharza és El-Dzserid nevű sott-oknak, melyek egymás mellett vagy 300 kilométernyi hosszúságban és vagy 60 kilo­méternyi szélességben terjednek el s két ezer évvel ez­előtt Herodot szerint Triton nevű tengert képeztek s szá­zadokon át a fuvatagok homokkal töltötték be a medert, hol többé hol kevéshe s így keletkezett a változatos terepű medencze, melyen keresztül a karavánok egyenes össze­köttetést létesítettek Biszkra és Rhadamesz: Szaharának e két nevezetes kereskedelmi központja között, mi külön­ben csak roppant kerülővel történhetnék. Áz egykori tengerhői megmaradt viztömeg, a homok­íuvatagok által történt betöltés véletlensége szerint, egy­től ötven méterig bir különféle mélységekkel s e különb-

Next

/
Thumbnails
Contents