Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473
VIII. A «Zauja»-k
76 A SZAHARÁBAN. ezek persze semminemű raczionális gyógyításban nem részesülnek és többnyire szabadon járnak-kelnek. A miért leginkább konzultálják a thaleb-et (orvost), ez a nőknél a terméketlenség, a mi szegényekre nagy csapás; egyrészt nevetséges és szégyenletes, mint minálunk vén kisasszonynak lenni, másrészt a férj ezért elválhat tőle, mi meg is történik többnyire és visszakövetelheti a házasság kötésekor tett adományt. Tehát a jogtudomány mellett a folyton virágzó költészet és az ideális korrektségében tovább ápolt arabs nyelv, melyet a műveltebb emberek egyszerű levelezéseikben annyi elegáncziával használnak: ez műid a mi fenmaradt az arabs czivilizácziónak a kalifák idejebeli aranykorából. El akarom még mondani, mily állást foglalnak el a társadalomban az egykori tanulók. Mivel a tudományosság dicső dolog, a főnemesség igyekszik gyermekeit lehetőleg teljesen kiképezni. Ezért az előkelők többékevésbbé képzett emberek, vagy jogtudósok, theologusok, irodalmárok. Mások egészen a tudománynak szentelik életüket és oktató tagjai lesznek a zaujáknak, mások ismét kezükbe veszik a vándorbotot és mint nálunk a középkori troubadourok kastélyból-kastélyba jártak dalaik előadásával viszonozva a szives fogadtatást, úgy a vándor tolbák is oázról-oázra járnak, osztogatva minden felé a szellemi alamizsnát. Néha letelepednek valamelyik nomád törzsnél és oktatják a főnök gyermekeit, vagy más fiukat is, kiknek a tanulásra hajlandóságuk és képességük van. A társas összejövetelekben ők szórakoztatják a hallgatóságot irodalmi darabok vagy történeti epizódok előadásával. Ezek a szellemi alamizsna osztogatói nagy számban találhatók mindenfelé, hol arabok laknak; ha nem is rendes tagjai valamely zaujának, teljes életükre meg vannak