Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

V. A nők jogi és társadalmi állapota

49 ruhát kell neki venni évenkint stb. Egyikben a következő dolgot is olvastam: «Mohamed bey Achmed kötelezi magát kedves Zaira-ját, ha egyszer elaludt, mindaddig mig magától föl nem ébred, álmában soha sem zavarni.» Ne tessék gondolni mikép a muzulmán csupa szeszélyből veszen második, harmadik vagy negyedik feleséget.Utaltam már arra, mennyire szoros a kapocs a vérrokonok között. Csakugyan a férfi nem tehet semmit a nélkül, hogy atyja, testvérei, nagybátyja', unokatestvérei tanácsaikkal ne befolyásolnák. Azokra is kell tekintettel lennie, kikkel első neje utján lépett rokoni viszonyba: e körülmények megvilágítására tegyük föl, hogy Magyarországban a soknejűség el lenne fogadva és én csanádmegyei szolgabíró lennék és első házasságban nőül vettem a főispán leányát; Tisza Kálmán pedig, kinek leányai vannak, jó indulattal viseltetvén irányomban, hajlandó ezek egyikét nekem második nőül adni. A főispánékat szerencsém szintén boldoggá fogná tenni, mert második házasságom által közeli rokonságba jutnának a hatalmas miniszterrel. Az előkelő muzulmánoknál a törvényes házasságok legnagyobb része ily társadalmi konszidérácziók alapján köttetik. Nemes származású vagy előkelő állású családbeli leányt nem adnak nőül nem-nemes vagy alantabb társadalmi poziczióval biró férfihoz, ez mesalliance lenne. De a főnemes férfi törvényes nőül veheti akár fölszabadított rabszolganőjét is, a nélkül, hogy ezzel bármi csorba ejtetnék a gyermekek főnemesi származása vagy előkelőségi reputácziójukon. De az arabok általában nagy féltékenységgel őrzik meg vérük tisztaságát és a nem arabs vérrel való keresztezéstől irtóznak: ez egyik főtényezője a náluk uralkodó tiszta erkölcsöknek. A mi a nőknek a külvilágtól való elzárkózódását illeti, A Szaharában. 4