Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

V. A nők jogi és társadalmi állapota

47 arisztokratikus magatartása, mint a bárónak volt. Mikép lehet már most feltételezni, hogy ezek a szülők, kik anynyi szeretettel csüggenek gyermekeiken, pénzért eladják leányaikat, hogy ez jog- és akarat nélküli tárgyává váljék a férfinak, ki megvette ? — Ez a felfogás ép olyan abszurd, mintha azért, mert nálunk a szegények is igyekeznek a lánynak férjhezmenetelekor hozományt adni, azt mondanák, hogy a keresztényeknél a leányok pénzért vásárolnak maguknak férjet. Mohamed arra kötelezvén liiveit, hogy nősüléskor, vagyoni tehetségükhöz képest, adományt tegyenek a leány apjának, vagy árva gyámjának, ezzel a legbölcsebb és legnemesebb intézményt létesitette a családi szolidaritás érdekében. Miként látni fogjuk, ez adománynyal erkölcsi és anyagi kötelezettségek járnak; főjellege pedig az, hogy egybeforrasztja a nősülők két családját. Ez adománynak legjelentősebb jogi sajátságát képezi a kötelezettség, mely elfogadásával nem csak az apára, de ennek egész vérrokonságára háramlik: ugyanis azon esetben, lia a férfi elhalna, nejét és gyermekeit vagyon nélkül hagyná hátra, ezeknek eltartása és neveltetése a leány egész vérrokonságára háramlik. Tehát Mahomed létesítette ilyen módon az életbiztosítást ezer évvel mielőtt Európában az első életbiztosító intézet meg lett alapítva, A czivilizált keresztény világban a legtöbb ember munkájával keresett pénzéből él. Ha az apa elhal, mielőtt felnevelte volna gyermekeit, az özvegyre, az árvákra a legborzasztóbb helyzet vár; a legtöbb esetben nyomorúságos elhagyatottságra kárhoztatvák. A legközelebbi rokonok is — ritka kivétellel — magukra hagyják az ilyen szerencsétleneket. Ily barbár dolgok a muzulmánoknál elképzelhetlenek. Ha az, kire az özvegy és az árvák eltartásának gondja liáromlott, roszszul bánnék ezekkel, ez ép oly szentségtelenségnek tekin-