Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

IV. Az arabok az európaiakról

AZ ARABOK AZ EURÓPAIAKRÓL. 43 anyagi igények követelményeinek, vagy eszeveszetten lótnak futnak ambicziójuk csalképei vagy a lelket ölő nagyvilági élvezetek után. Érintkeztem — mondá — kiváló szakmai kitűnőségekkel; eszük egy kizárólagos körbeni munkálkodásra van dresszirozva; ha e körön kívül esik, a világ legegyszerűbb dolgáról sem tudnának logikailag önálló véleményt formálni; ha fecsegők, értelem nélkül papagáj módjára betanult vagy az újságolvasás útján rájuk ragadt frázisokat recsegnek el; ha pedig önmagukból akarnak meríteni valamit, erőlködésükben minduntalan elárulják gyakorlatlanságukat abszurd vagy együgyű nyilatkozataikkal. Midőn Párisba mentem, gondoltam, hogy az európai czivilizáczió fáklyáját tartó nemzet államférfiaival való érintkezésben módom lesz eszemet élesebbre csiszolni, mélyebb bepillantásra az emberiségnek földi rendeltetésébe. Ugyancsak csalatkoztam. Tudtam mindig, hogy mi arabok testalkatailag és lelkileg nemes faj vagyunk; most már meg vagyok győződve, hogy az emberiség legnemesebb race-ját mi képezzük.» E fölényi érzet az utolsó arabsban is komoly méltóságteljes magatartásban nyer kifejezést. 0 minden mozdulatában, cselekedetében előkelő: természetesen elegáns, büszke, gőg nélkül. Vegyük akármelyik lovast, ki soha életében sem volt még muzulmán városban sem, vezessük egyenest egy bécsi udvari bálra egyedül: ő nem fog semmi olyast tenni, mi mosolyra fakaszthatna, sőt ellenkezőleg mintául fog szolgálhatni a legperfektebb arisztokratának is arra, miként kell magatartásában igazán elől előnek lenni. Társalgásban, ha mindjárt írni olvasni nem tudó ember lenne is, nem fog soha sem ostobaságokat mondani, ügyetlen feleleteket adni vagy bámészkodni. Eszük ép annyira éles, mint józan. E természeti adomány igen előnyösen fejlődhetik ki náluk, mert sok lévén gondnél-