Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

I. Az arabs czivilizáczió

2f> A SZAHARÁBAN. és latin irodalommal, és előbb csak költészetben és ékesszólásban tevékenykedett lángleikük előtt megnyiltak a szellemi mozgalom sokféle irányai, kifejlett nyelvük lehetővé tette az idegen remekművek átültetését teljes szépségükben. Nemzeti közügygyé tették ily módon az encyclopédikus művelődést, mely nem nyerhetett volna oly rohamos és általános lendületet, ha irodalmilag teljesen kifejlett nyelv hiányában, az arabs tudósok arra lettek volna utalva görög és latin nyelven tanulmányozni és írni, miként ez a barbár keresztényelalél volt, hol az arabs czivilizáczió által vetett magok csak akkor csírázhattak s virágozhattak gyümölcsöző fákká, midőn a hazai nyelvek lassanként kibontakoztak nyerseségükből és magasabb szellemi tevékenykedésre alkalmas eszközzé idomultak. II. Szylveszter pápa, ki Szent Istvánnak a magyar apostoli királyságot adományozta, fiatal korában több évet töltött a szevillai és kordovai arabs egyetemeken s ott nemcsak sok tudományt szerzett, de szép lelke is igen nemes irányban fejlődött ki, az oly annyira toleráns -és nagylelkű arabok közt. Mint III. Ottó császárnak egykori nevelője, befolyását később arra aknázta ki, hogy az népe művelődését előmozdítandó, több iskolát alapított, pártfogolta a tudósokat s a tehetséges ifjakat az arabokhoz küldötte magasabb kiképzés végett. Mikor a császár keresztül vitte pápává való megválasztatását, úgy látszott, mintha a kereszténységre a világosság kezdett volna derengeni: az új pápa nagy hévvel fogott czivilizátori terveinek valósításához. De az elfajult papság inkább tudatlannak óhajtotta a nyájat, hogy annál könynyebben aljasíthassa vak eszközzé hatalma és gazdagsága gyarapítására. II. Szylveszter pápai székén is folytatta természettani búvárkodásait s ezért ráfogták, hogy