Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415

II. fejezet. A közép-ázsiai vasúton

61 A KÖZÉP-ÁZSIAI VASÚTON hol a holdvilág egy-egy sugára belopózott a boltozatok s a folyosók alá, ott az arabeszkek ezerszínű, misztikus fényben égtek, mintha drágakövek vagy idegenszerű ékszerek volnának. Csendesen pihent a város a nyugalmas éjben; lanyha szellő hozta át a kertek balzsamos illatát a kihalt utczákra — olyannak tünt fel minden, mint egyike az ezeregyéj tündérálmainak azokból a régi, régi mesés időkből... Alomra a valóság jő. Még ki sem bontakoztam a szamarkandi benyomások varázsa alól, a mikor másnap reggel Taskent-be megérkezve, azonnal 21. kép. Sehir-Dár főiskola a Rigliisztan téren. a rideg valóra kellett ébrednem. Eltűnt a mesevilág, s frakkot kellett húznom, hogy a kormányzó és a többi hatóság előtt bemutatkozzunk. Mind Taskentben, mind később Vjernyi-ben, a hova rövid tartózkodás után tovább utaztam, annyi szíves meghívásban részesültünk, hogy elvégre beláttam, hogy a frakk, ámbár messze mögötte áll szépség tekintetében a szamarkandi chalatnak, mégis majdnem nélkülözhetetlen még közép-ázsiai utazáson is. OSANIN professzor, az Alai és a Transzalai vidék híres kutatója, a kitől már az utazás előkészületei közben levélileg több fontos és jelentős tanácsot kaptam, a legszivélyesebben karolta fel ügyünket, s többek közt kieszközölte a kormányzónál való kihallgattatásunkat. A kormányzó, DUCHOWSKOI, épp ebben az időben szabadságon volt, s helyettese IWANOFF tábornok fogadott