Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
XVI. fejezet. Búcsú a szyrtektől
532 búcsú a szyrt Éktől nisoria) meg egy kis vércsepár között. A nappali ragadozók módjára fenn a magasban, a levegőben küzdöttek, s az ellenfelek gyors és mesteri mozdulatai pompás látványt nyújtottak. Mint valami „deus ex machina" szólt bele puskám a küzdelembe s kettős lövéssel megszereztem a gyűjtemény számára a karvaly-baglyot meg a himvércsét. A Dzsargessz-patak mentén lovagoltunk ez után a hajtás után, minden további késedelem nélkül a nagy Karkarai út mellett fekvő Dzsargessz orosz paraszt falucskába, a melynek zemszkij kvartirján az előre küldött KOSZTKA kocsit és lovat rendelt, hogy az ut utolsó részletét Przsevalszkig postakocsin tegyem meg. KOSZTKA hűségesen végezte feladatát s a fogat készen várt. A míg a felszerszámozott lovakat befogták, addig a fűtött szobában éppen a teázás élvezetébe merültünk, a mikor egyszerre BIKDEN is megérkezett ORUZ-BEK kíséretében. BIKDEN éppen leánykérőben járt, mert BATYR-IÁKHÁN-nak, a Bugu arisztokráczia jeles dinasztájának lányát akarta a következő hetekben haza vinni. ORUZ-BEK éppen leendő apósának auljában, a Kizil-kijah-hegylánczban kereste őt fel, s az üzenet hatására ott hagyta menyasszonyát és apósát, s hozzám sietett, engem üdvözölni. Másnapra találkozót beszéltem meg vele Przsevalszkban, aztán kocsira ültem s már alkonyodott, mikor megindultam Przsevalszk felé, a hova este 9 óra tájban értem. Házunkban egyedül KOSZTKA várt reám. Hosszúra nyúlt kirándulás, utazásomnak kétségtelenül legérdekesebb és legeredményesebb része fejeződött be. A tervezett programmot főbb vonásaiban sikerült betartanom, s lassankint az utolsó tennivalókhoz és a hazautazás előkészületeihez kellett látnom. Valahogyan elrendezkedve, KOSZTKÁ-Í hazaküldtem anyjához, magam pedig a gyógyszerészhez siettem, hogy az elmúlt hetek eredményeiről kikérdezzem . S TUMMER DR . a Szauka (Dzólni) hágón át az Ajak-tas és a NagyNaryn völgyébe vándorolt, onnan előrehatolt az Ak-szai (fehér völgy) pereméig, a honnan megint a Toszor-hágón át ismét visszatért az Isszyk-kul völgyébe. Przsevalszkban való rövid tartózkodás után valami 8 napja ismét kitelepedett a tóra, hogy ott annak faunáját tanulmányozza. Naryn-kolban feladott küldeményem is pontosan megérkezett, még S TUMMER DR . vette át. Szóval minden a legszebb rendben volt. így tehát expedicziónt véget ért. A karaván feloszlatása, embereim kifizetése, a gyűjtemény és a jegyzetek rendezése mindazáltal elég dolgot adott még néhány napra. Szeptember 29-én BIKDEN pontosan megérkezett, az elszámolás vele gyorsan és mindenkinek megelégedésére bonjralult le Végezetül még meghívtam ebédre, azaz: „dastarchan á l'européenne"-re, a gyógyszerészszel együtt. Természetesen gondoskodtam róla, hogy sör helyett, a mit mi ittunk, mohammedán vendégem kumiszt kapjon, a mit ORUZ-BEK, az inas, töltögetett neki,
