Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
IX. fejezet. Przsevalszk és a Terszkei-ala-tau
A Közép-Tien-san vertikális övezeteinek táblázata. rt c •o Abszolút magasság A hely fekvése Jellemző talajalakulás Hőmérséklet az izothermák szerint C° Csapadék Tipusos növényzet Tipusos fauna I 270 m.-től 650 m.-ig A Balchas-tó alföldje s az Ili-völgy síkjai egészen Kuldzsáig Sós-puszták, homok- és szakszaul-sivatagok, tamariszkusz-őv és az agyagos zóna széle Januárius: —5°-tól —10°-ig. Július: -f-25°-tol -f-30°-ig 250 mm. alatt. Majdnem kizárólag téli csapadék Halophyták, különösen Haloxylon ammodendron (szakszaul), tamariscusfélék, Rheum, Populus diversifolia és pruinosa, Elaeagnus hortensis Columba fusca és casiotis, Phrynocephalus, Agama és Stellio-félék, Trigonocephalus, Homopus horsfieldi II 400 m.-től 1300, illetve 2000 m.-ig A hegyvidék oldalai, magasan fekvő völgyek és pusztás síkságok a halomvidék között Üröm- és füvespuszták, löszterületek és oázisövek, kavicspuszták, (Magaspuszták egészen 2200 m.-ig) Januárius : -2°-től — 10°-ig. Július: +20° tói H-300-ig 200 mm.-tői 600 mm.-ig. Túlnyomólag téli csapadék ÍJröm-félék, Lasiagrostis splendens, Liliaceák, Tulipa div. spec., Sophora alopecuroides, Rosa berberifolia ; Valamennyi kiillu r-n övény; Acer Semenowi, Pyrus Sieversiana, Prunus armeniaca Antilope subgutturosn, Dipus spec, div., Alactaga; Pterocles arenarius, Otis macqueeni, Alauda gul gula, Daulias hatizi, Pastor roseus Cervus eustephanus,Tetrao tetrix. Picoides tridactylus, Nucifraga caryocathactes, Carpodacus Ssewertzowi, Metoponia pusilla, Ibidorhyncha Struthersi III 1300 m.-től 2500 m.-ig (Szemjonov szerint, A tűlevelűek zónája ; a Tien-san lánczainak lejtői Keletre vagy északra irányuló hegylejtők, dombvidék, vagy szűk, árnyékos völgyek Januárius : *) -10°-töl —20°-ig. Julius: -f!7°-tól -j-30°-ig *) Közelítőleg Nem kevesebb, mint 500 mm., helyenkinttöbb mint 1000 mm. Nyári és téli csapadék egyaránt Picea Schrenckiana -Betula microphylla, Hyppophaé rhamnoides, Ribes atropurpureum et spec, div., Aconitum spec, div., Myo sotis alpestris, Veratrum album Antilope subgutturosn, Dipus spec, div., Alactaga; Pterocles arenarius, Otis macqueeni, Alauda gul gula, Daulias hatizi, Pastor roseus Cervus eustephanus,Tetrao tetrix. Picoides tridactylus, Nucifraga caryocathactes, Carpodacus Ssewertzowi, Metoponia pusilla, Ibidorhyncha Struthersi IV 2000 m. tői 3000 m.-ig A havasi legelők zónája Dél-felé és nyugat-felé néző hegyoldalak, széles nyilt völgyek, magas plateauk 2500 m. magasságban a t. sz. f. Januárius : ') - 20°-tól —30°-ig. Július: -f-17°-tól +28°-ig *j Közelítőleg 500 mm.-tői 1000 mm -ig. Főképen nyári csapadék Caragana jubata, Juniperus pseudosabinn, Salix (sibirica?), Festuca altaica, Poa spec, div., Leontopodium (Gnaphalium) spec, div. Arctomys longicauda, Ruticilla erythrogastra, Leptopoec lc sopliiae, Cocothraustes plumbeitarsus V 3000 m.-től egész a hó, határig. Északi lejtőn 3650 m. ; déli lejtőn 4200 ni. Magas havasi (alpin) régió Hegyvidék, és a belső magas puszták a Tien-sanban. (Szary-Dzsasz, Akszai stb. ehhez hasonló) Januarius: alacsonyabb, mint —30° ; Július: —2°-tól -(-200-ig 500 mm. tői felfelé, több mint 1000 mm. Majdnem kizárólag nyári csapadék Gentiana spec, div., Oxygraphis glacialis, Primula spec, (bíborvörös), Viol » bicolor, Ranunculus altaicus, Koelleria cristata Ovis poli I'arelini, Capra sibirica, Otocorys spec, div.. Accentor spec, div., Scolopax solitaria. Anser skorniakowi, Megaloperdix nigelli vi! 1 A hóhatártól egész a KhanTengri csúcsáig 7300 m. A tartós hó területe Firn- és jégmezők ? Nyári csapadék — — > r 03 > r > • H > Cj