Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415

III. fejezet. A hét folyam országában

A HÉT FOLYAM ORSZÁGÁBAN 111 sokkal kevésbbé bír el, mint kirgiz testvérei. Jelleme is ellentétben van a bárányszelidségű kirgiz lóéval, a mennyiben makranczos és ijedős. Vjernyii jóakaróim tanácsára, mindenekelőtt kara-kirgiz lovakat kerestem, a melyek természetszerűleg sokkal jobban bírják a hegyi utakat, mint a pusztai kazak-kirgiz lovak. A jobbfajta közönséges lovak ára '25— 50 rubel között ingadozik; kifogástalan, tiszta lovak ára azonban itt is felmegy 2—300 rubelre. De még a legnyomorúságosabb gebét, a melyen a szegény kirgiz vánszorog, sem adják 8—10 rubelen alul, a minek az az oka, hogy a kirgizek nagyon szeretik a lóhúst, s így még a legjobban lezsarolt, elcsenevészedett gebének is aránylag magas hús-értéke van. A menésmódok közül az utazóra legfontosabb a lépés, mert menet közben leginkább ezt használjuk. Minél hosszabb és minél kiadóbb lépése van tehát valamely lónak, annál alkalmasabb és értékesebb. Az egyszerű lépésnél még többre becsülik a poroszkáló lépést és a terczlépést (kirgiz nyelven dzsortak és dzsorga), a.mely kiadós ugyan, de a vele járó himbáló mozgás miatt nem minden európai találná kellemesnek. Többször volt alkalmam olyan lovon járni, a melynek ilyen lépése volt, de nem mondhatnám, hogy nagyon megkedveltem volna. Az ilyen járású lovak általában drágák, mert ritkák. BARLU-BAI segítségével, a ki ugyan jókora perczenteket vágott volna zsebre, ha GOURDET tanácsos védőszellem gyanánt közbe nem lép, lassanként hét lovat vásároltam, köztük egy argamakot, a melyet később orosz lóval cseréltünk be. Az árak 11 rubeltől 45 rubelig terjedtek. Ugyanis az expediczió tagjai számára jobb s a vadászatokra is megfelelőbb lovakat vásároltam, ellenben a szolgaszemélyzetnek be kellett érnie kevésbbé jó minőségű lovakkal. A lovak a következő hat hónap alatt folyvást szolgáltak bennünket, s Przsevalszkban, a hol feloszlott az expediczió, még mindig 8—25 rubelért sikerült őket eladni, s így a 6 hónapi lovaglás kerekszámban 20, illetőleg 4 rubelre került lovanként, a mi igazán kevés! A milyen könnyű volt lovakat szerezni, épp oly nehéznek bizonyult a többi szükséglet beszerzése. Nem akarom olvasómat azzal a sok veszekedéssel, kellemetlenséggel untatni, a mi az én napjaimat április 26-ától május 7-éig megkeserítette — mert teljes 12 napig tartott, míg a felszerelés annyira volt, hogy elindulhattunk. Csak két példát említek, a mely élénken megvilágítja a társadalmi gazdaságtannak az áralakulásokról szóló fejezetét, s drasztikusan bizonyítja, hogy a kereskedelmet és forgalmat nemcsak a kereslet és kínálat szabályozza, hanem a „tröszt" és a „konkurrenczia" is. Jurtot — kirgiz nemez-sátort — kellett beszereznem, s minthogy ezt a bazárokban nem lehet kapni, valami kirgiz tanyáról kellett megrendelnem, s így ebben a tekintetben teljesen BARLU-BAI helyi ismereteire kellett magamat bíznom. El is vezetett egy Vjernyi közelében álló, teljesen új, fehér jurthoz, a mely tökéletesen megfelelt volna, s nekem is nagyon tetszett. Alku végett a jurt tulajdonosát Vjernyibe hivattam.