Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
III. fejezet. A hét folyam országában
104 A HÉT FO I.YAM ORSZÁGÁBAN 104 Ritkán egyedül, hanem rendesen apró csoportokban, sőt gyakran 20-as, 30-as csoportokban lovagolnak a városon végig, ügy, hogy néha több száz lovast lehet egyszerre az utczán látni. Gyermek, vén ember s öreg asszony - mindenki lóháton jár itt, és senki sem megy gyalog. Minden ház előtt lehet lókötő bakokat látni, s mindenfelé felnyergelt lovak álldogálnak kipányvázva, sőt igen gyakran látni egyes csoportokat, a mint a lovakat kikötötték, s maguk mellettük a földön kuporogva élénken beszélgetnek. Sokszor mulattam azon a gyakran látható utczai képen, a mikor 10—-15 lovas körben feláll, s kedvencz foglalkozását űzi, t. i. pletykáznak, a mit ők úgy neveznek, hogy „chaber". Ennek a népnek férfitagjai egyáltalán nem dolgoznak, s e helyett szenvedélyesen hódolnak a „chaber"-nek, úgy, hogy képesek több száz versztet lovagolni, hogy valami különösen fontos hírt még a harmadik tanyára is elvigyenek. így pl., ha valahol kétfejű, vagy háromlábú borjú született, vagy valahol fehér sólymot fogtak, vagy valami idegen „tűre" (tiszt) érkezett, stb. Ha ismerősök találkoznak a városban, körbe állanak, és a legkomolyabban pletykáznak. Legnagyobbrészt vastag, kövér bai-k (gazdagok) hatalmas, széles róka- vagy báránybőr-süvegben űzik ezt a foglalkozást. Nehézkesen ülnek a gazdagon díszített nyeregben, az elmaradhatatlan nagaika-1 (ostor) rátartósan támasztva czombjukhoz. Az a legkómikusabb a dologban, hogy a kis bozontos lovak is kénytelenek széles, borzas fejüket a kör közepén összedugni, mintha azok a földszinten tanácskoznának, míg érdemes gazdáik az első emeleten tartanák tárgyalásaikat. „Ázsiainak" lehet mondani, legalább külsőleg, az üzletek elhelyezését is, a mennyiben azok nagy, fészerszerű épületekben, bazárok módjára sorakoznak egymás mellé. Vannak ugyan európaiasan berendezett üzlethelyiségek is, de a boltok legnagyobb része ezekben a bazárszerű épületekben van, a melyek előtt magas és széles deszkapadlózat húzódik, hogy még csőben és sárban is gyalog lehessen járni; azonkívül ezeken bonyolódik le - keleti szokás szerint — minden üzlet. Vjernyiben van két bazár és egy termény- és marhavásártér; az üzletek legnagyobb részében orosz árúkat kapni, holott az ázsiai boltok mindennapi használatú dolgokra, nyergekre, chalatokra, nemeztakarókra stb. szorítkoznak. Csinosabb, műipari árúkat hiába keresünk a bazárokban; az ezek iránt való érzék, ha egyáltalában volt valaha, teljesen elenyészett a benszülöttek közt, s általánosan inkább az ázsiai piaczok számára készült praktikus, olcsó, de éppen nem ízléses orosz árúkat keresik. A mi az árúkat illeti, mindent meg lehet itt kapni, a mire ilyen kis városban szükségök van az embereknek, úgy, hogy bizony itt is sok mindent beszerezhettünk volna az utazáshoz. Az árak, a messziről való szállításhoz mérten, meglehetős nagyok, de különösen áll az a szabály, hogy minden,
