A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)

1988-12-01 / 31. szám

A svéd parlament tárgyalta a romániai Kisebbség helyzetet. 1508 now. 22.

Margaretha af Uqqlas (m) felszólalásában bírálta e sztálini hagyományokat kővető embertelen román politikát, ami elsősorban a kisebbségeket új tj a . fl róni ániai kérdést az ENSz elé^kell vinni! Az ENSz emberjogi bizottságáoa egy Kolon referenst kell kinevezni aki a romániai fejleményekkel foglalkozik. Meg kell nyerni az új Ensz tagállamokat, az íj dél Ke 1etázsiai és latinamerikai demokráciákat az ügynek.

Karin Sóder (c) hallatlan tragédiának, katasztrófának nevezte a faluromoolast, homogenizálást, kényszerlakhelyre költöztetést. Hangsúlyozta az anyagi helyzet romlását a településrendezés következtéden. "Megértést és nagylelkűséget" várni a 2 mi 11ió^magyar és 050. Ü00 más Kisebbséggel való bánásmodDan — nem elég erőteljes intézkedés. A kisebbségek elleni vétségek bűntény az emberi jogok ellen. Minél több országnak közösen kell felléonie. Az északeurópai országoknak együttesen kell tenni ez ügyben. A diplomáciai utakon kívül más utakat is kell keresni. Világköz véleményt kell kialakítani.

Hákan Holmberq (fp) szerint a falurombolás okát a totalitárius diktatúra természetében kell keresni. Elpusztít mindent, ami önálló életformát és másfajta gondolkodásmódot tesz lehetőve^ mint az egyedül engedélyezett ás szaovanyozott kommunista gondolkodás . K i í r tj ak a múltat, a néo emlekeit. fl román függetleneob külpolitika nem^jelentett szabadaob oelpolitikát. Túl sokáig utazott Románia szabadjeggyel a világ közvéleményé előtt. Nem szabao áffunyni a közeli országok vétkei felett sem. Kritizálni

kell additj amíg eredményre vezet. A világközvelemény újra és újra meg kell bélyegezze Romániát és ilymódon befolyásolja a jelenlegi, helyzetet.

5ten flndersson (s) külügyminiszter válas za 1 oan elmondta, hogy i helyzet megíteleséoen mindannyian egyet értenek. Romania súlyosan sérti az emberi jogokat. Ez nem Románia belügye, minden ENSz tagállam ügye az emberi jogok védelme. A rombn politika a kisebbségekst eröseooen, de minden román lakost sújt. Ha a falurendezest végrehajtják, akkor a kisebbségek nem tudjak megőrizni kulturális j e 11 sg ze tesssgeiket. Európai közös kulturértúkei pusztulnak el. Felsorolta a svéd diplomáciai leneseit az ESK oácsi utótalálkozóján, az UNESCC-ban , Vffc>. Svédország direkt kapcsolat útján is igyeKszik meggy Őzni Romániát, hogy változtasson eddigi politikáján, fl svédek aggodalmukat fejezték ki a romániai fejlemények miatt - különoözö nemzetközi fórumokon es továoora is eze<et fogjaK tenni. Hangsúlyozta, hogy a svéd külpolitika aktiv ebben a kérdésben, ígérte, hogy mindent megtesznek ezután is.

Az ENSz emberjogi bizottságáoa referenst kinevezni a román ügyben nagyon nehez, mert a szavazó országok közül legalább 30-40 vét az emberi jogok ellen es ezek a szavazásnál egymást blokálják, Holott magától értetődő" lenne.megsem lehet szavazattöobséget elérni. Csak 5-6 esetben sikerült.

Mindhárom képviselő arra kérte a külügyminisztert hogy a nehézség ellenére próbálja meg és ne adja fel eleve a harcot.

r------------------------------------------------------------------■\

I LEZSÁK SÁNDOR: I

Krónika, december, 1956

I És eljőve akkor a negyedik reggel,

sokgyermekű asszonyok indultak a szétlőtt ablakszemek deszkakötése mögül, félretolták Európa szeretctcsomagjait, és úgy engedték el a férfiak fáradt arcát, mint azok a rádió keresőjét,

és vonultak némán az emeletes házak futóárkaiban, a kövezetre nyomtatott lánctalpak idézőjelei közt, j és idegen katonák hátráltak,

| ütötte arcukat dér, |

I lüktető gyászba borult a tér, I

és akkor az asszonyok mécsest gyújtottak, szemük örök lobogását, és ahogy a bögre tejet teszik a kicsi arcok elé, olyan mozdulatokkal virágozták föl a harcokban elesett hősök sírját.

(Vásárhelyi Miklós Emlékkönyv, Budapest, 1987)

V.________________________J----------------------------------------------------------\

BÁLLÁ D. KAROLT (Ungvár):

A végső kongatás

neki, átokul

előbb nyelvét véteted a harangnak szólni se tudjon

majd a néma harangot a toronyból viteted messzire ne lásson

aztán a templomnak tornyát is dönteted égre ne esküdjön

aztán már falvaknak templomát zúza tód fehér hajó véres vizedet ne sértse végül a falvai felszántatod temetője tanú ne legyen

de ha befejezted

ha a földgyaluk előtted sorakozva megállnak

akkor majd meghallod a végső kongatást milljom lékelt koponya félre vert harangját mert istened előtt így vall majd ellened minden kilépett harangnyelv

(Élet és Irodalom, 1988. jól. 29.)

V_________________________________/

1988. szeptember-október