A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)

1988-09-01 / 30. szám

\ memorandum i Az alábbiakban közöljük án-4 nak a memorandumnak a teljes szövegét, amelyet a június 27-ij demonstráció szervezői megkí­séreltek átadni a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövetének. Excellences Cr! A magyar nép mó-lypége* nggoda­­lommal fogadta a Román Szocialista Körtársa/iAj; AJUjutanAesa Elnökinek azt a bejelentésit, mely szerint széles körű területrendezést hajtanak végre Romániában, « «z okból elrendelték A háromezer léJekszám alatti telepü­lések — körtük az erdélyi és csángó magyar falvak jelentős részének — fizikai felszámolását Ls. Otthonok, templomok, ősi temetők, az egyetemes európai és magyar kul­túra felbecsülhetetlen tárgyi értékel, népi és vallási közösségek, emberi sorsok válnak az erőszak és törvény­telen rombolás áldozataivá. A Karpat-medenrebcn együttélő nepek bcKejét és Szabadságát. a kö­zei ezereves államisággal bíró ma­gyar nemzet — államalapító nagy ki­rályától, szent Istvántól reá hagyo­mányozott — európai és dunai hiva­tásai teljesítve c memorandummal ligyelmczteti a Román Szocialista tvuziársasag Kormányát, állami á^po­­litikal szerveit arra, hogy a nemzeti Kisebbségektől mentes román nem­zetállam létrehozását célzó. — az ott elő nemzeti kisebbségi csoportok tag­jainak súlyos testi és lelki sérelmet okozó — területrendezési terv végrfr hajtása, a népirtás megelőzéséről és megbüntetéséről szóló m*. december ü-én kelt, Románia által Is aláírt nem­zetközi egyezménybe, ütközik, s ez­által törvénytelen. A Román Büntető Törvénykönyv az egyezménnyel összhangban — a népirtás elkövetésére való felbujtási, — az elkövetés kísérletét, valamint — a népirtásban való bünrészeaséget súlyos esetekben halállal és teljes va­gyonelkobzással bünteti. Emlékeztetjük Fxrellenctás Urat ar­ra Is, hogy a Román Szocialista Köztársaság részese a Polgári és Poli­tikai Jogok Egyezségokmányának, a New Vork-I Konvenciónak. Az egyez­ségokmány 17. cikkelye pedig kimond­ja : senkit sem lehet alávetni a magán­életével, családjával, lakásával kap­csolatos önkényes vagy törvénytelen bea\atkozásnak. A területrendezési terv végrehajtá­sa román részről a 17. cikkelyben fog­lalt tilalmak figyelmen kívül hagyá­sán túlmenően, az Egyezségokmány 27. cikkelyébe ütköző — a nemzeti ki­sebbségek kollektív Jogait biztosító — kötelezettségvállalások nyílt és durva megsértését Ls jelenti. A Román Szocialista Köztársaság nemcsak a hivatkozott tilalmakat ser- - ti meg, hanem sorozatosan és szándé­kosan semmibe veszi a nemzetközi Jog .széles körben elfogadott elveit, a két és többoldalú nemzetközi egyez­ményeket, így — a Magyarország és Románia kö­zött a kulturális együttműködésről 1947. november 27-én Bukarestben alá­írt egyezmény 2. cikkelyéből, — az oktatásban alkalmazott meg­különböztetés elleni küzdelemről szó­ló, 19K0. dccepiher 14-én kelt UNESCO egyezmény 3. cikkelyéből, valamint — a Helsinki Záróokmány nemzeti kisebbségek vagy regionális kultúrák védrlmét célzó ajánlásaiból reá háruló nemzetközi kötelezettség vállalásait ls. Excellences Or! A háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésé­nek kizárásáról szóló rgyezmény pre&mbuluma szerint a háborús és emberiség elleni bűntettek hathatós megbüntetése a nemzetközi béke és biztonság megóvásának fontos eleme. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilat­kozata preambulumáhan kinyilvánít­ja, hogy tkt emberiség családja minden tagja méltóságának, valamint egyenlő es elidegeníthetetlen jogainak elisme­rése alkotja a szabadság, az Igazság es a béke alapját • világon. A Polgári és Politikai Jogok Egyez­ségokmánya preambulumában ki­mondja, nogy az ENSZ alapokmá­nyában megnlrdetett elveknek meg­felelően az. emberi közösség vala­mennyi tagja vele született méltósá­gának, valamint egyenlő és elidege­níthetetlen jogainak az elismerése a szabadság, az igazságosság és a vl­­lágbékr alapja. A faji megkülönböztetés eltiltásáról szóló egyezmény preambuluma pedig megállapítja, hogy ‘az emberek kö­zötti a fáj, a szín vagy az etnikai származás alapján történő megkülön­böztetés akadályozza a nemzetek kö­zötti baráti és békés kapcsolatokat és alkalmas arra, hogy megzavarja a békét és biztonságot a népek közön és az egymás mellett élő személyek egyetértéséi, még egyazon államon bejül ls. E nagyjelentőségű egyezmények egyértelműen kifejezésre juttatják a szerződő államoknak azt az áHás­­.pontját, hogy az emberi Jogok éa így kisebbségek Jogainak megsértése összefügg a világ béke, a nemzetek közötti együttműködés és biztonság kérdésével. Következésképpen a Ro­mániában folytatott Jogellenes tevé­kenység nemcsak a közvetlenül sértett kisebbségekkel szemben keletkeztet kötelezettségeket, a román állam szá­mára. hanem az egész nemzetközi Jogközösség számára ls. Romániát Ily módon nemcsak a magyar, német és más kisebbségekkel szemben trr­­hell felelősség, hanem a román nép­pel, valamint a nrmzrtközl Jogközös­séggel szemben Ls. Követeljük ezért, hogy a román ha­tóságok egyszér s mindenkorra hagy­janak fel a fajvak elpusztítására vo­natkozó terveikkel! Az eddig elkö­vetett Jogsértéseket megszüntetve ál­kisebbségek iskoláit, főiskoláit, bp­­lítsák vissza a magyar, nérnet és más tiltott folyóiratait, színházait, kultu­rális Intézményeit! Állítsák helyre a nemzetköz.! egyezmények szerint a nemzeti kisebbségek politikai, gazda­sági, szociális és kultúrái!« Jogát! Ad­ják meg a kisebbségnek, mint közös­ségeknek Is az úgynevezett kollektív Jogokat: tehát az egyesülési jogot, beleértve a politikai egyesülés Jogát is érdekeik kepviseletcre, adják meg az önálló oktatási, kulturális intéz­mények létesítésére való Jogot, s hagy­janak fel a világbékét veszélyeztető tevékenységükkel! Kérjük Excclienclás Urat, hogy tol­mácsolja a román népnek baráti Jó­kívánságainkat! Budapest, 1988. Június 27-én. A budapesti demonstrációt, szervező bizottság felhatalmazásából: Csűr ka Istvéjp, dr. Nagy Lás;.M, dr. Zéiényt Zsolt ★ A Memorandumnak három szerzője, a beszédnek egy szerző­je van: nem „hivatalos” szövegek. Magyarországon már túl vagyunk az egyeduralkodó szövegek kor­szakán. A sokféleség, a vita ide­jét éljük. A sokféleségét, amely az emberségességen, a tisztes sé­ges, nyílt, erkölcsös magatartás körén belül marad. összeállításunk tanúsítja, hogy a tüntetőkre és a tüntetők szószó­lóira messziről és magasról, a határon túlról kiáltott minősíté­sek alaptalanok. A tüntetc3 az emberi jogok védelmében, a nem­zetiségek védelmében, s egyben a román néppel való mély együtt­érzés jegyében zajlott le. Madridi ém bór.l vélemények Európa köielrssrge megállítani Bukarestet a falurombolásban A romániai falurombolásról cikkeztek vasárnap Spanyolor­szágban, ói nyilatkozott egy osztrák politikai pírt Ausztriá­ban. A madridi El Patt helyszínen Járt munkatársa szerint e terve­ket Bukarest lerombolt történel­mi városrészei, templomok, te­metők elpusztítása jelzik, a vidé­ki térségekben élők jelentős ré­szét pedig megfosztják a kicsiny személyi földtulajdontól, ami leg­alább adott valamicske zöldséget, burgonyát, miegymást. S ami minimális személyi önállósága még megvolt a románoknak, az otthon személyes Intimitása: az Is veszendőbe megy. Teljessé vá­lik a lakosok központi ellenőrzé­se — írja a tudósító. Az El Pals — az MTI madridi jelentése szerint — a fenti cikke mellett rövid Írást szentelt a ro­mán falutcl5záóiolásl program kapcsán legutóbb kibontakozott magyar—romén vitának. Ebben úgy vélekedik, hogy „a magyar nemzetiségi kisebbség erőszakot beolvasztási kísérleteknek van kitéve, a hatóságok részérói kü­lönösen a magyar kultúra vissza­szorítása az egyik fó cél. A falu­­íelszámolásl program mögött az a szándék húzódik meg. hogy köz­ponti helyekre szállásolják el a románokat, a magyarokat és a németeket, s elejét vegyék az egyéni gondolkodási és viselke­dési formák kibontakozásának. Bécsben Harald Ofner, az ■ Osztrák Szabadságpárt (OFP) 1 Igazságügyi szóvivője a sajtó kép­viselői előtt vasárnap a román kisebbségek ügyéről pártja név ben elmondotta: Nem csak a érintett anyaállamok, hanem egész Európa kötelessége azzal törődni, hogy a nemzeti kisebb­ségek szülőföldjükön találják meg a normális létfeltételeket — Je­lenti az MTI. Ofner Románia kötelességének nevezte, hogy biztosítsa az Er­délyben élő nemzeti kisebbségek létezésének alapvető feltételeit, ugyanakkor egész Európa köte­lességének mondta annak meg­akadályozását, hogy Románia to­vábbmenjen azon az úton, amely a nemzeti kisebbségek felszámo­lásához vezet. A* úgynevezett óosztrákok esetében viszont — mondotta —, mindenekelőtt Ausztria kötelessége törődni sa­ját kisebbségével, és odahatnia, hogy az Erdélyben élő osztrák nemzetiség hazájában maradhai­­son és ott emberhez Méltó életkö­rülményeket találjon. A szóvivő bírálta a bonni kor­mánynak azt a gyakorlatát, hogy „fejpénzt" fizet a Romániából kivándorlókért. Ofner szerint a „népcsoportok szabadságának megvásárlása" éppen azoknak Jön kapóra, akik e kisebbségek el­tüntetésén fáradoznak. MAGYAR NEMZET 196B Bug. 6. Kérünk szépen, S E G I T S a Magyarországra menekült ERDÉLY I E K E K ! A mellékelt postai befizető­lapon küldj egy összeget a rászórúltaknak. KÖSZÖNJÜK! S M 0 SZ - vezetősége MAGYAR NEMZET 1988 július 2

Next

/
Thumbnails
Contents