A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)
1988-09-01 / 30. szám
AZ ORSZÁGOS SZÖVETSÉG FELHÍVÁSA SKANDINÁVIA KORMÁNYAIHOZ SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE UNGERSKA RIKSFÖRBUNDET Stockholm 1988 szeptember Svédország, Norvégia, Dánia, Izland és Finnország miniszterelnökéhez KÉRJÜK, VIZSGÁLJÁK FELÜL A NÉPEK SZABADSÁGÁÉRT, AZ ELNYOMÁS ELLEN FOLYTATOTT POLITIKÁJUKAT. A DÉLAFRIKAI FEKETÉK ÉS A KÖZÉP- ÉS DÉLAMERIKAI SZEGÉNY TÖMEGEK MELLETT SEGÍTSÉGRE SZORULNAK EURÓPA LEGERŐSEBBEN VESZÉLYEZTETETT KISEBBSÉGEI IS. MI, SZABAD NAGYAROK, ELSŐSORBAN ELNYOMOTT TESTVÉREINKÉRT SZÓLUNK, AKIK CEAUSESCU DIKTATÚRÁJA ALATT ÉLNEK; KÉRJÜK A SKANDINÁV KORMÁNYOK AKTIV SEGÍTSÉGÉT AHHOZ, HOGY A ROMÁNIÁBAN ÉLŐ MAGYAROK MEGTARTHASSÁK NYELVÜKET, KULTÚRÁJUKAT, NEMZETI SAJÁTSÁGAIKAT. A skandináv országok külpolitikájában régóta a legfontosabb módszer nemzetközi ellentétek megoldásában a tárgyalások voltak. De hogyan ellenőrzik a megkötött egyezmények betartását? Természetesen alig van 100%-ig érvényesülő egyezmény - de mi a helyzet akkor, ha egy szerződést egyáltalán nem tartanak be? Románia a második világháború utáni békeszerződésben /1947/ kötelezte magát arra, hogy nanzeti kisebbségeinek biztosítja nyelvük, kultúrájúk és sajátságaik megőrzését. Hasonló kötelezettségeket vállaltak román kormányok az ENSz-nek az emberi jogokról szóló alapokmányának és a Helsinki egyezmény aláírásával. Mint ezen nemzetközi egyezmények résztvevői, a skandináv kormányoknak minden okuk megvan arra, hogy megvizsgálják: betartja-e Románia vállalt kötelezettségeit. Abszurd dolog volna ezt a kérdést kizárólag Románia belügyének tekinteni. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége az évek során több Ízben ismertette azt a kényszer-asszimilációt aminek a Romániában élő kisebbségek ki vannak téve. A tömegkommunikációs eszközök tárgyalták a kérdést, de sokkal ritkábban és gyengébb hangnemben mint pl. a délafrikai feketék helyzetét, ami állandóan napirenden van. Romániában sokkal nehezebb helyzetben vannak a tudósítók mint a legtöbb más diktatúrában. Külföldi rádió-riporter vagy újságíró részére rendszerint lehetetlen, hogy megismerje a valódi helyzetet, s az erre való törekvés veszélyezteti szanélyes biztonságát. Mindezek következtében a nagyközönségnek csak halvány ismeretei vannak a romániai helyzetről és egy erősebb közvélemény nem tudott kialakulni. Ezév elején levéllel fordultunk Svédország miniszterelnökéhez, kérve őt, hogy a svéd kormány tegyen lépéseket a fentemlitett népcsoport ügyében. A válasz lényegében negativ volt - a kormány szerint ezt a kérdést a két érintett ország - Magyarország és Románia - kellene megoldja. Továbbá utalást kaptunk arra, hogy a közeljövőben kilátásba van helyzeve új kisebbségvédelmi törvények hozatala Romániában. Nem voltunk megelégedve ezzel a válasszal. Magyarország egyedül nem elég erős ahhoz, hogy a rónán diktatúrával szemben eredményt érhetne el és törvény a kisebbségek védelmére már van elég Romániában - a baj az, hogy ezeket nem tartják bel Alapos okunk van arra, hogy ezzel a kéréssel forduljunk önökhöz, melyek közül a legfontosabbakat elsoroljuk a következőkben. Pontokba foglalva vizsgáljuk meg a rcmán kormány propagandáját mellyel törekszik valódi nemzetiségi politikáját elkendőzni. A Romániában élő magyar népcsoport elnyomásáról szóló, részletesebb adatokat tartalmazó írásokat 3 mellékletben csatoljuk levelünkhöz. Postadress: Telefon: Postgiro: 26 25 21-8 SE-banken för ins 5349-20 064 42 Bankgiro: Box 17, 161 26 Brcmma 456-9455
