L. Hably szerk.: Studia Botanica Hungarica 22. 1990 (Budapest, 1990)

KVAÍEK, Z. (1971a): A new Platanus from the Bohemian Tertiary. - Palaont. B., Berlin, 3(3-4)

: 435-439. KVAÍEK, Z. (1971b)

: Fossil Lauraceae in the stratigraphy of the North-Bohemian Tertiary. - Sbor. geol. Ved, R. P. 47-87. KVACEK, Z. et BÖ2EK, C. (1972): Nyssa-leaves from the Tertiary of Central Europe. - Cas. Mineral. Geol. 17, c. 4: 373-382. KVACEK, Z. et WALTHER, H. (1974): Bemerkenswerte und seltene cinnamomoide Blätter aus dem Gränzbereich des Oligo - Miozäns Mitteleuropas. - Abh. „ Staatl. Mus. Miner. Geol., Dresden, 21_: 197-221 . KVACEK, Z. et WALTHER, H. (1978): Anisophylly and Leaf Homeomorphy in some Tertiary Plants. - Cour. Forsch. Inst. Senkenberg 3_fJ: 84-94. LUDWIG, R. (1859-1861): Fossile Pflanzen aus der ältesten Abteilung der Rheinisch-Wetterauer Tertiärformation. - Palaeontogr

. , Kassel, Q: 39-151. 54 PI. MAI, D. H. (1963): Beiträge zur Kenntnis der Tertiärflora von Seifhennersdorf (Sachsen). - Jb. Staatl. Mus. Mineral. Geol., Dresden, pp. 39-114, 13 Abb, 12 PI. MAI, D. H. et WALTHER, H. (1978): Die Floren der Haselbacher Serie im Weisselster-Becken (Bezirk Leipzig, DDR). - Abh. Staatl. Mus. Mineral. Geol., Dresden, 28: 1-200, 50 PI. MAKULBEKOV, N. M. (1972): Eocene Flora of the North Kazakhstan. - Alma-Ata, 176 pp. NAGY, E. et PÁLFALVY, I. (1963): Revision paleobotanique de la coupe de la briqueterie d'Eger. - Földt. Int. Évi jel. 1960. évről pp. 223-263. 10 Pl. NATHORST, A. G. (1883): Contributions á la flore fossile du Japon. - K. Svensk Vet. Akad. Handl., Stockholm, 20(2) : 3-92 . N0VÁK, E. (1950): A kisegedi oligocén flóra fenyőféléi. (Die Koniferen der Oligozänen Flora von Kiseged bei Eger (Ungarn)). - Bud. Tud. Egy. Biol. Int. Évk. 1(1)

: 48-61. NÖTZ0LD, T. (1955): Miozäne Pflanzenreste von der Schrotzburg am Bodensee. Ber. Naturf. Gesell., Freiburg, 47(1)

: 71-102. PÁLFALVY, I. (1961): Plantes fossiles des couches sarmatiennes de Sajókaza. Jahresber. Ung. Geol. Anst. f. 1957-58

: 427-434. PÁLFALVY, I. (1967): Oligocén növénymaradványok Kesztölc környékéről. (Oligozäne Pflanzenreste aus der Umgebung von Kesztölc). - M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1965-ről, pp. 281-287. PÁLFALVY, I. (1978): Alsóoligocén növénymaradványok a metro szelvényének budai szakaszáról. (Unteroligozäne Pflanzenreste aus dem budaer Abschnitt der Untergrundbahn (Metro)). - M. Áll. Földt. Int. évi jel. 1976-ról, pp. 311-320. PETRESCU, J. (1969): Quercus lemoignei n. sp. dans l'Oligocène de la valea Almasului (

Romanie

). - Soc

. Linn

. Lyon. 38(3)

: 78-81 . RÁSKY, K. (1943): Die oligozäne Flora des Kisceller Tons in der Umgebung von Budapest. - Földt. Közi. 73: 508-610. RÁSKY, K. (1958): Die obermiozäne Flora von Tállya (Oberungarn). - Palaont. Z., Stuttgart, 32(3-4) : 18-1-189. RÜFFLE, L. et PALAMAREV

, E. (1979): Verwandtschaftskreis und die Zönogenese von Quercus apocynophyll

um Ett. in der Tertiärflora Mittel- und Südosteuropas. - Pr.ytology, Sofia, 13^: 31-5B. SCHNEIDER, W. (1965): Blattreste aus der oberoligozänen Braunkohle von Bitterfeld. - Geologie, Berlin, 14(10)

: 1236-1251., 5 Abb., 4 PI. SEWARD, A. C. (1919): Fossil Plants 4. - University Press. Cambridge. SKOFLEK, I. (1968): Quaternare Syringa-Arten von Vértesszőlős und Monosbél. Acta Bot. Acad. sei. Hung.

UTT-2)

: 133-145. SKOFLEK, I. (1974): Komárom megye ősnövény lelőhelyei. [Fossil plant localities in Komárom com.]. - A tatai Herman Ottó Kör. Münk. 4; 171-180. SKOFLEK, I. et BUDÚ, V. (1967): A vértesszőlős

i mésztufa flóráról. (About the tufa-flora from Vértesszőlös). - Bot. közlem. 54(1)

: 39-43. STAUB, M. (1887): A Zsilvölgy aquitánkorú flórája"! ^Aquitanien flora from Zsil-valley] . - M. Kir. Földt. Int. Évk. 7(6) : 15-424 , 42 Pl. STERNBERG, K. (1820-1838): Versuch einer geognostisch-botanischen Darstellung der Flora der Vorwelt. Regensburg-Praha

.