L. Hably szerk.: Studia Botanica Hungarica 20. 1988 (Budapest, 1988)

Hably, Lilla: Egerian fossil flora from Kesztölc, NW Hungary

KOTLÁBA, F. (1963): Tertiary plants from three new localities in Southern Slovakia. - Acta Mus. Nat., 19 B, 2: 53-72. Praha. KOVAR, J. (1982): Eine Blätter-Flora des Egerien (Ober-Oligozän) aus marinen Sedimenten der Zentralen Paratethys im Linzer Raum (Österreich). - Beitr. Paläont. Österr. 9: 1-209. KOVÁTS, J. (1856): Fossile Flora von Erdôbénye. Fossile Flora von Tállya. - Arb. Geol. Ges. Ung. 1: 1-52. Pesth. KRÄUSEL, R. and WEYLAND, H. (1950): Kritische Untersuchungen zur Kutikularanalyse tertiär Blätter IV. - Palaeontographica. B. 105

: 102-122. KRÄUSEL, R. and WEYLAND, H. (1954): Kritische Untersuchungen zur Kutikularanalyse tertiärer Blätter. - Palaeontographica, B, 96: 1Q6-163. KVACE K, Z. (1971): Fossil Lauraceae in the stratigraphy of the North-Bohemian Tertiary.^Sbornik geol. Ved. Paleont. 13: 47-86. KVACEK, Z. and KNOBLOCH, E. (1967): Zur Nomenklatur der Gattung Daphnogene Unger und die neue Art Daphnogene pannonica sp. n. - Vestnik Ust. ust. geol. 44 (3): 201-210. KVACEK, Z. and WALTHER, H. (1974): Bemerkenswerte und seltene cinnamomoide Blätter aus dem Grenzbereich des Oligo-Miozäns Mitteleuropas. - Abh. Staatl. Mus. Mineral. Geol. Dresden. 21: 191-221. KVACEK, Z. and WALTHER, H. (1978): Anisophylly and Leaf Homeomorphy in some Tertiary Plants. - Conr. Forsch. Inst. Senckenberg. _30: 84-94. LEÉL-OSSY, Sz. (1984): Három Pilis-Visegrádi-hegységi felső-oligocén feltárás molluszkafaunájának és kőzetanyagának vizsgálata. - Szakdolgozat, manuscript, ELTE, Budapest. MAI, D.H. (1963): Beiträge zur Kenntnis der Tertiärflora von Seifhennersdorf (Sachsen). Jb. Staatl. Mus. Mineral. Geol. Dresden. MAI, D.H. and WALTHER, H. (1978): Die Floren der Haselbacher Serie im WeisselsterBecken (Bezirk Leipzig, DDR). - Abh. Staatl. Mus. Mineral. Geol. Dresden. 28: 1-200. MAI, D. and WALTHER, H. (1985): Das Vorkommen der Gattung Platanus L. in Tertiär des Weisselster-Beckens (Bezirk Leipzig, DDR). - Hall. Jb. f. Geovics, Bd. 10:9-19. NËMEJC, F. and KNOBLOCH, E. (1973): Die Makroflora der Salgotarjáner Schichtengruppe (Die Flora aus Lipovany). - Chronostrot. n. Neostratotypen pp. 694-759. PÁLFALVY, I. (1964): A Mecsek-hegység helvét-torton flórája. - Földt. Int. Évi jel. 1961ről, pp. 185- 199. PÁLFALVY, I. (19 65): Oligocén növénymaradványok Kesztölc környékéről. (Oligozäne Pflanzenreste aus der Umgebung von Kesztölc). - Földt. Int. Évi Jel. 1965-ről, Budapest, pp. 281-287. PÁLFALVY, I. (1976): Az ipolytarnóci lábnyomos homokkő növénymaradványai. (Fossil Plants in the "Sandstone with Footprints" at Ipolytarnóc village /N Hungary/) . - Földt. Int. Évi Jel. 1974-ről, pp. 95-96. PÁLFALVY, I. (19 81): A magyarországi Engelhardia fajok rétegtani, ökológiai és cönológiai szerepe. (Stratigraphische, ökologische und zönologische Rolle der EngelhardiaArten aus Ungarn). - Földt. Int. Évi Jel. 1979-ről, pp. 491-495. RÁSKY, K. (19 59): The fossil Flora of Ipolytarnóc (Preliminary Report). - Journ. of Paleont. 33 (3): 453-461. SAPORTA, G, (1865): Études sur la végétation du Sud-est de la France a l'époque Tertiaire. II. - III. - Ann. Sei. Nat. Bot. 5 (4): 5-265. SCHNEIDER, W. (1965): Blattreste aus dem oberoligozänen Braunkohle von Bitterfeld. Geologie 14(10): 1236- 1251. SCHRÉTER, Z. (1953): A Kesztölc-Esztergom-kÖrnyéki harmadkori dombvidék. (The Tertiary hills of the Kesztölc —Esztergom region). - Földt. Int. Évi Jel. 1951-ről, Budapest, pp. 151-156. STERNBERG, K. V. (1820-1838): Versuch einer geognostisch-botanischen Darstellung der Flora der Vorwelt. 1 (1820), 2 (1821), 3 (1823), 4 (1825), 5-6(1833), 7-8 (1838). Regensburg, Praha. TICLEANU, N. and GIVULESCU, R. (1978): Contributions to the Knowledge of the Upper Egerian Palaeoflora. Fossil Flora of Corus II. Cluj District. - Conr. Forsch Inst. Senckenberg. ^0: 133-150. UNGER, F. (1841-47): Chloris protogaea. - Leipzig. UNGER, F. (1850): Genera et species plantarum fossilium. - Vindobonae.