Zs. K. Komáromy szerk.: Studia Botanica Hungarica 17. 1984 (Budapest, 1984)

Szujkó-Lacza, Júlia: The flora of the Kerecsendi berek forest

Similarity is relative high between the Aceri tatarico-Quercetum and Fraxino pannonicae-Ulmetum in the common species. Polygonato (latifoliae)-Carpinetum is represented by a fragmentary stand and the number of taxa, growing only in this community is six only. Acknowledgements - The author gratefully from technical help acknowledges Mrs. Zsuzsa HATTYÁR-HIDAS, Miss Erzsébet KOVÁCS and Mrs. Ilona LENGYEL. REFERENCES BORBÁS, V. (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. (Plant geography and the vascular plants of the Lake Balaton and in its coastal region). In: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. (In: Results of the scientific studies of the Lake Balaton). Kilián F. Kiadó, Budapest, 431 pp. BOROS, Á. (1935): A Mezőföld növényföldrajzi vázlata. (Plant geographical sretch of the Mezőföld.) - Földr. Ért. 2: 234-253. BOROS, Á. (1959): A Mezőföld növényföldrajza. (Plant geography of the Mezőföld.) - In: ÁDÁM, L., MAROSI, S.& SZILÁRD, J. (Ed.): A Mezőföld természeti földrajza. (Physical geography of the Mezőföld.) Budapest, pp. 365-383. DOCHMAN, G.I. (1968): Lesosteppe Europeiskoj castu SSSR. (Die Waldsteppe der europäischen teiles der UdSSR.) - Nauka, Moskau, 270 pp. JANKÓ, B.& ZÓLYOMI, B. (1962): Salvia nutans L. und S. bentonicifolia Ettl. in Ungarn. Acta bot. hung. 8: 263-277. JÁRAI-KOMLÓDI, M. (1968): The Late Glacial and Holocene flora of the Hungarian Great Plain.Annls Univ. Scient, bpest. 9-10

: 199-225. JÁRAI-KOMLÓDI, M. (1969): Adatok az Alföld negyedkori klima- és vegetációtörténetéhez. II. [Quaternary climatic changes and vegetational history of the Great Hungarian Plain.II.] Bot. Közi. 56: 43-55. KANITZ, Á. (1863): Reliquae Kitaibelianae partim nunc primum publicatae e manuscriptis Musei Nationalis hungarici III., IV. Kitaibelii: Iter marmarosense primum 1796 et secundum 1815 susceptum. Verh. zool.-bot. Ges. 13: 57-118. KERNER, A. (1863): Das Pflanzenleben der Donaulander. - Innsbruck, 348 pp. MENYHÁRT, L. (1877): Kalocsa vidékének növényzete. (Die Vegetation der Umgebung von Kalocsa.) - Budapest. MIHÁLTZ, I. (1967): A Dél-Alföld felszinközeli rétegeinek földtana. [Geological stratification of the superficial layer in S-Great Hungarian Plain.J - Földt.Közl. 97(3): 294-307. MOLNÁR, B. (1979): A Duna-Tisza köze természeti viszonyai. [Natural circumstances between the Duna and Tisza rivers.] - In: TÓTH.K. (Ed.): Nemzeti park a Kiskunságban. [National Park in the Kiskunság.] - Natura, Budapest, pp. 64-73. NICKLFELD, H. (1971): Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. - Taxon 20: 545571. PIELOU, E.C. (1975): Ecological diversity. - Wiley and Sons Inc., New York, 165 pp. PINCZÉS, Z. (1956): A Déli Bükk és előterének néhány fejlődéstörténeti problémája. (Einige entwicklungsgeschichte Probleme von Südabhange und Vorräume des Bükkgebirges.) - Közlem. a Debreceni KLTE Földr. Int. 26: 1-12. RAUNKIAER, C. (1907): The life-form of plants and their bearing on geography. - Kkjbenhaven, 104 pp. SHANNON, CE. (1948): The matematical theory of communication. - Bell.Syst.techn. J. 27: 379-423. SOÓ, R. (1964-80): A magyar flora és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI. (Synopsis systematico-geobotanica florae vegetationisque Hungáriáé. I-VI). - Akadémiai Kiadó, Budapest (1964): 589 pp., (1966): 655 pp., (1968): 506 pp., (1970): 614 pp., (1973): 723 pp., (1980): 556 pp. SZUJKÓ-LACZA, J. & RAJCZY, M. (1983): Similarity investigations on a loess steppe fragment in a forest-steppe in Hungary. - (in press). ZÓLYOMI, B. (1957): Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der Zonalen Waldsteppe (Acereto Tatarici-Quercetum). - Acta bot. hung. 3: 401-429.