S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)
Szujkóné Lacza, Júlia, Kováts, Dezső, Orbán, Sándor, P. Verseghy, Klára, P. Komáromy, Zsuzsa; Hajdu, Lajos: Néhány egyszerű módszer a Hortobágy Nemzeti Park (HNP) növényfajainak és vegetációjának tanulmányozásához
együttesek évszakos dinamizmusának. a különböző fenofázisok időtartamának és ökológiai tényezők kapcsolatának feltárásában. Célunk, hogy a terepmunka és a laboratóriumi vizsgálatok összehangolásával minél több információt nyerhessünk az egyes fajokra, környezetükkel való kapcsolatukra és a fajok egymáshoz való viszonyára. A terepmunka során 5x5 m-es négyzetből (melyet 25 db lxl m-es négyzetre osztottunk) 25 mintát vettünk talajfuróval (a talajfúró lecsavarható fejrészébe minden mintához új, steril kapszulát helyeztünk). A mintavétellel egyidejűleg a talaj nedvességére, szerkezetére, mohával, zuzmóval és virágos növényekkel való borítottságára vonatkozó megfigyeléseket is feljegyezzük. A minták mikroszkópos vizsgálata során feljegyeztük a fajokat, az ontogenetics stádiumokat és a növények habitusával kapcsolatos észrevételeket. Munkánkat speciális életfeltételek között kialakult asszociációban végezzük - ez a szikes puszta. A terep- és laboratóriumi munka során nyert adatokat érdemes az életforma f élőhely, területegységre eső egyedsűrűség, a fajok együttes előfordulása, esetleg fény- víz és tápanyagigénye szempontjából is é rtelme zni. RAUNKIAER (1. c. ) és FEKETE - SZUJKÓ-LACZA (1. c. ) definiciója alapján az algák életformájukat tekintve két osztályba sorolhatók. Vannak fajok, melyek spóra alakban, mások valamilyen vegetatív állapotban vészelik át a kedvezőtlen időszakokat. A fenológiai táblázat segítségével valószínűleg megoldható lesz az itt előforduló algafajok életforma szerinti szétválasztása. Számolnunk kell azonban azzal a ténnyel, hogy ismereteink hiányos volta miatt meg kell elégednünk csupán a szétválasztással, mert legtöbb esetben nem tudjuk, hogy a megfigyelt spórák mely fajokhoz tartoznak. A vegetatív állapotban átélők esetében ilyen probléma nem lesz. Az életformára vonatkozó eddigi megfigyeléseinket az alábbiakban összegezhetjük: 1. spóra vagy kovás ciszta formájában átélő fajok 2. vegetatív állapotban átélők a/ nyálkaburok képzésével b/ a sejtfal megvastagodásával és olajfelhalmozással c/ a sejtfal permeabilitásának megváltozásával. Algológiai vizsgálatokat végzünk vizi és nem vizi biotopokban egyaránt, az adatok egybevetésével választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy az egyes fajok mennyire ragaszkodnak bizonyos élőhelyekhez, melyek azok a fajok, amelyek nagy ökológiai plaszticitásuknál fogva - mindenütt előfordulnak. A gyors és egyértelmű adatrögzítés céljából kialakítottunk egy jelrendszert, mely magába foglalja valamennyi élőhelyet. Mivel ebben az esetben a rendszer tagjainak száma adott, ezért az itt következ<|| betűjelzéseket használjuk munkánk során:
