S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)
Szujkóné Lacza, Júlia, Kováts, Dezső, Orbán, Sándor, P. Verseghy, Klára, P. Komáromy, Zsuzsa; Hajdu, Lajos: Néhány egyszerű módszer a Hortobágy Nemzeti Park (HNP) növényfajainak és vegetációjának tanulmányozásához
egyes jelenséget külön leírni. Emellett még figyelembe kell venni az időjárás éves ritmusát is az adott területen. Legtöbb esetben a csapadékos időszakok ismerete, vagy a hőmérséklet változásának ismerete a kiértékelés során esetleg magyarázatot szolgáltat az egyes fenofázisok megjelenésére vagy eltolódására. III. Zuzmók P. VERSEGHY, K. A zuzmók növekedésével, fejlődésük problémáival már sokan foglalkoztak SMITH (1921), RYDZAK (1956), BARKMAN (1958), HALE (1961), D.C. SMITH (1962), HENSSEN- JAHNS (1974), de a populáción belüli változásokkal, a fruktifikáció, az elöregedés és növekedés dinamizmusával nem. A zuzmók egyes fejlődési stádiumainak a termőhelyen való megfigyelése, regisztrálása eddig ismeretlen volt. Ontogenezisük kutatása főként laboratóriumi és anatómiai vizsgálatokon alapult JAHNS (1964, I960, 1973), JAHNS-BELTMAN (1973), HENSSEN - JAHNS (1. c. ). A zuzmótelep fejlődése, növekedése nagyon lassú folyamat. A spóra kicsírázásától a telep differenciálódásának megjelenéséig, legalább 3 hónap telik el, csak évek múlva éri el a több centiméteres nagyságot. A fruktifikáció egyes fajoknál csak két éves korban kezdődik (pl. Xanthoria parietina WERNER 1931). A zuzmók alga és gomba szimbiózisából létrejött élőlények. Egyedfejlődésük ennek megfelelően bonyolultabb generatív és vegetatív úton kezdődhet. Generatív: A kihullott zuzmóspóra, - amikor csíraképessé válik - micéliumot növeszt. A hifák a közelükbe kerülő algákat körülnövik. A spórák kocsonyás kékalga-kolóniára is ráhullhatnak, ebben az esetben a kocsonyából csíráznak ki. A valószínűsége annak, hogy a csírázó spóra neki megfelelő algára talál, igen csekély. Ezért, a csírázó micélium hosszú ideig képes szaprofiton módon élni. így is több ezer spóra közül csak kevésből képződik zuzmó újra. Vegetatív úton: szorediummal, izidiummal és teleptöredékkel szaporodhatnak. Mindháromban együtt van a két komponens, csak a megjelenési forma más. Ez a szaporodási mód biztosabb, mert megfelelő subsztratumon, megfelelő környezeti tényezők mellett, azonnal megkezdődhet az új telep növekedése. A fenofázisok regisztrálására a decimális rendszert alkalmaztuk (v.o. SZUJKÓ-LACZA - FEKETE (1. c. ) a zuzmókra vonatkozó adekvát értelmezésben (3. táblázat). A HNP területén elsősorban talajlakó, bokros zuzmók fenofázisainak megfigyelésére nyílik mód.