S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)

Szujkóné Lacza, Júlia, Kováts, Dezső, Orbán, Sándor, P. Verseghy, Klára, P. Komáromy, Zsuzsa; Hajdu, Lajos: Néhány egyszerű módszer a Hortobágy Nemzeti Park (HNP) növényfajainak és vegetációjának tanulmányozásához

kéből többszörösen elágazó előtelep (protonema) alakul ki. Az előtelepen rügyecskék jelennek meg, amelyekből kis idő múlva leveles, vegetatív hajtások fejlődnek. Bizonyos idő elteltével, mikor a vegetatív hajtások teljes fejlettségüket elérik, levelektől körülvéve megjelennek rajtuk az ivarszervek. A női ivarszerv (archegonium) palack alakú, ebben található a petesejt, a hímivarszerv (anthe ridium) nyeles bunkó alakú és a spe rmatozoidákat termeli, amelyek kétcsillangósak és vízcseppben úszva termékenyítik meg a petesejtet. A megtermékenyített petesejtből a moha spóratartója (sporofiton) fejlődik, amely tokocska alakú és benne képződnek a spórák. A tok megérésével és felnyílásával a spóra kihull és az egész ciklus újrakezdődik, miközben a sporogónium elpusztul és sok esetben a telep is részben vagy egészen dezorganizálódik. A mohák esetében az előtelepeket, a vegetatív hajtásokat az ivarszervekkel gametophytonnak (haploid), a spóratermő részeket, seta, tok, fedő, fátyol, sporofitonnak nevezzük (diploid). A gametofiton és a sporofiton teljes kifejlődése fajonként meghatározott időt vesz igénybe (pl

c sok mohafaj sporofitonja a megtermékenyítéstől 10-12 hónap múlva éri el teljes fejlettségét, v. ö. ARNELL (1. c. ). Természetesen ez az időtartam amellett, hogy fajonként különböző, függ a környezeti tényezőktől is, a termőhely ökológiai adottságaitól. Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy természetes körülmények között a moháknak nem mindig adottak a kedvező életfeltételek ahhoz, hogy a sporofiton kialakuljon, sőt egy éven belül több kedvezőtlen periódust is átélhetnek, ha ezek a sporofiton fejlődés idejével egybeesnek megakadályozzák annak kialakulását, a növények fejlődését megállíthatják, nem lesz teljes a fejlődési ciklus, ezen belül egyes stádiumok megnyúlnak vagy hiányzanak, ezért nem lehet olyan jól definiált fejlődési időt megállapítani, mint a fenti esetben volt. Ilyen szempontból a fenológiai vizsgálatok nagyon értékes adatokat adnak a mohák termőhelyi viszonyaira is. A moháknál a fenofázisok regisztrálására alkalmazható az a decimális rendszer, melyet SZUJKÓ-LACZA - FEKETE (1. c. ) dolgoztak ki az OrnoQuercetum társulás színfenológiai vizsgálatára. A moháknál is ontogenezisük egyes megfigyelhető lépéseit kell fenofázisonként figyelemmel kísérni. Az alapelvet a mohák fenológiai vizsgálatára alkalmazva, a 2. táblázat mutatja. A táblázatban megjelölt fejlődési fázisok, nemcsak az említett úton jöhetnek létre,hanem közvetlenül is a vegetatív szaporodásmódok segíts égével. A vegetatív szaporodás egyik formája, hogy a mohák kisebb-nagyobb darabjai, letöredezett részei kedvező feltételek mellett protonémát fejlesztenek, így sok mohánál a szár felső harmada törékeny, ezek a részek letöredezve messzire elkerülhetnek, ahol megtapadva tovább fejlődnek. Másik vegetatív szaporodómód, amikor a mohák a vegetatív részeiken (levél, szár) kialakuló sarjtestekkel vagy sarjmorzsákkal terjednek. Ezekből ugyanúgy, mint a spórákból, előtelep fejlődik kedvező körülmények között. Mindkét esetben a jelölt fenofázis más kiindulópontját jelenti. Ajánlatos ezért, amennyiben a ve getatív szaporodásmód formája adott esetben bizonyítható, a fő fenofázisokat jelölő számok mellett külön jelölni. így 21/1 fázis jelentené azt az ese-