S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)

Szujkóné Lacza, Júlia, Kováts, Dezső, Orbán, Sándor, P. Verseghy, Klára, P. Komáromy, Zsuzsa; Hajdu, Lajos: Néhány egyszerű módszer a Hortobágy Nemzeti Park (HNP) növényfajainak és vegetációjának tanulmányozásához

kéből többszörösen elágazó előtelep (protonema) alakul ki. Az előtelepen rü­gyecskék jelennek meg, amelyekből kis idő múlva leveles, vegetatív hajtá­sok fejlődnek. Bizonyos idő elteltével, mikor a vegetatív hajtások teljes fej­lettségüket elérik, levelektől körülvéve megjelennek rajtuk az ivarszervek. A női ivarszerv (archegonium) palack alakú, ebben található a petesejt, a hímivarszerv (anthe ridium) nyeles bunkó alakú és a spe rmatozoidákat ter­meli, amelyek kétcsillangósak és vízcseppben úszva termékenyítik meg a petesejtet. A megtermékenyített petesejtből a moha spóratartója (sporofiton) fejlődik, amely tokocska alakú és benne képződnek a spórák. A tok megéré­sével és felnyílásával a spóra kihull és az egész ciklus újrakezdődik, mi­közben a sporogónium elpusztul és sok esetben a telep is részben vagy egészen dezorganizálódik. A mohák esetében az előtelepeket, a vegetatív hajtásokat az ivarszervekkel gametophytonnak (haploid), a spóratermő részeket, seta, tok, fedő, fátyol, sporofitonnak nevezzük (diploid). A gametofiton és a sporofiton teljes kifej­lődése fajonként meghatározott időt vesz igénybe (pl c sok mohafaj sporofi­tonja a megtermékenyítéstől 10-12 hónap múlva éri el teljes fejlettségét, v. ö. ARNELL (1. c. ). Természetesen ez az időtartam amellett, hogy fajon­ként különböző, függ a környezeti tényezőktől is, a termőhely ökológiai adott­ságaitól. Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy természetes körülmé­nyek között a moháknak nem mindig adottak a kedvező életfeltételek ahhoz, hogy a sporofiton kialakuljon, sőt egy éven belül több kedvezőtlen periódust is átélhetnek, ha ezek a sporofiton fejlődés idejével egybeesnek megakadá­lyozzák annak kialakulását, a növények fejlődését megállíthatják, nem lesz teljes a fejlődési ciklus, ezen belül egyes stádiumok megnyúlnak vagy hiány­zanak, ezért nem lehet olyan jól definiált fejlődési időt megállapítani, mint a fenti esetben volt. Ilyen szempontból a fenológiai vizsgálatok nagyon érté­kes adatokat adnak a mohák termőhelyi viszonyaira is. A moháknál a fenofázisok regisztrálására alkalmazható az a decimális rend­szer, melyet SZUJKÓ-LACZA - FEKETE (1. c. ) dolgoztak ki az Orno­Quercetum társulás színfenológiai vizsgálatára. A moháknál is ontogenezi­sük egyes megfigyelhető lépéseit kell fenofázisonként figyelemmel kísérni. Az alapelvet a mohák fenológiai vizsgálatára alkalmazva, a 2. táblázat mu­tatja. A táblázatban megjelölt fejlődési fázisok, nemcsak az említett úton jöhetnek létre,hanem közvetlenül is a vegetatív szaporodásmódok segíts égével. A ve­getatív szaporodás egyik formája, hogy a mohák kisebb-nagyobb darabjai, letöredezett részei kedvező feltételek mellett protonémát fejlesztenek, így sok mohánál a szár felső harmada törékeny, ezek a részek letöredezve messzire elkerülhetnek, ahol megtapadva tovább fejlődnek. Másik vegetatív szaporodómód, amikor a mohák a vegetatív részeiken (levél, szár) kialakuló sarjtestekkel vagy sarjmorzsákkal terjednek. Ezekből ugyanúgy, mint a spó­rákból, előtelep fejlődik kedvező körülmények között. Mindkét esetben a je­lölt fenofázis más kiindulópontját jelenti. Ajánlatos ezért, amennyiben a ve ­getatív szaporodásmód formája adott esetben bizonyítható, a fő fenofáziso­kat jelölő számok mellett külön jelölni. így 21/1 fázis jelentené azt az ese-

Next

/
Thumbnails
Contents