S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)

P. Verseghy, Klára: Xerofiton zuzmófajok anatómiai vizsgálata

Os szefoglalás 1. A gonidiumos és bélréteg vastagságának aránya az egyes fajokban különböző. Különbség van a fiatal és idős egyedek között is. Általában az idős egyedek bélrétege megvastagodik, gonidiumos rétege vékonyabb lesz, elsősorban a telep alsó részeiben. 2. Az egyes rétegek kvantitatíve és kvalitatíve szezonálisan változnak. Legkevésbé változó a kéregréteg, legnagyobb ingadozású a bélréteg, különösen a Cl. magyarica podeciumában és a Cl. convoluta telepében. A gonidiumos réteg szezonális változása legnagyobbfokú a Parmelia pokornyi és a Cl. convoluta csúcsi részeiben. A dezorganizálódás legutoljára a kéregrétegben következik be. E folyamat a gonidiumos és bélrétegben a telep alsó részében kezdődik, s az idős egyedben nagyobbfokú, mint a fiatalban. A Cl. magyarica-nál - ellentétben a másik 3 fajjal - a podecium csúcsi része dezorganizálódik először a növény minden fejlettségi fokán (fiatal, idős egyed stb. ). 3. összefüggést a gonidiális és bélréteg változása között nem minden esetben találunk. (Korrelációszámítás SVÁB (1967) szerint). A Cl. furcatanál egyáltalán nincs korreláció e rétegek kvantitativ változása között. A többi három fajnál elsősorban a csúcsi részekben van összefüggés, az alsó részben csak két esetben fordul elő, tehát e rétegek fejlődése vagy pusztulása a növekvő részekben hasonló. (A Cl. convoluta telepének csúcsi részében a jól fejlett példánynál a korreláció ugyan negatív!) Cl. magyarica

: csúcsi rész: középkorú: r = ü, 6680, P = 10%> 5% öreg: r = 0,6913, P = 10%> 5%. - Cl. convoluta

: csúcsi rész: fiatal: r = 0,7008, P = 10%>5%, középkorú: r = 0,6790, P= \0%^>5%, alsó rész: fiatal: r = 0,9324, P = 0,1%. - Parmelia pokornyi

: csúcsi rész: középkorú: r = 0, 8438, P = 1 %> 0, 1 %, alsó rész: öreg: r = 0, 6200, P = 10%> 5%. 4. Az egyes rétegek kvantitatív vizsgálata mellett szükségessé vált kvalitatív értékelésük is. Különösen a gonidiumus rétegben észlelhetők jól a minőségi változások. 5. A rétegek változása, növekedése és pusztulása - azonos klimatológiai hatások mellett - az egyes fajoknál nem azonos időben jelentkezik. Végül meg kell jegyezni, hogy az egyes rétegeknek bizonyos időpontokban vizsgált állapotát (mennyiségi és minőségi) nem lehet összefüggésbe hozni a produkcióval. A produkció eredmény, melyet feltételezhetően többszörös szerkezeti (belső morfológiai) változások előztek meg. Ha ezeknek a változásoknak ütemét pontos vizsgálatokkal (heti vagy napi mérésekkel) követhetnénk, akkor mód lenne korrelációt keresni a zuzmóprodukció és az egyes rétegek változása között. Ezúttal mondok köszönetet Szujkóné dr. Lacza Julia osztályvezetőnek (TTM Növénytára) és dr. Kovács János professzor urnák (ELTE, Általános Állattani és összehasonlító Bonctani Tanszék) munkámhoz nyújtott szíves segítségükért.