S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)
Babosné Greskovits, Margit: A magyarországi homokterületek ritka és érdekes gombafajai. II.
jelzik. Lehetséges, hogy könnyen félreismerhető megjelenése miatt kerülte el gyakran a mikológusok figyelmét. Kalap: 0,2-1 cm; féloldalas, kagyló alakú vagy lebenye s, domborúból kiterülő, szabálytalan; széle aláhajló; fehér majd krém-piszkos krémszínű, finoman nemezes. Lemezek: eleinte fehére sek-kréms zinuek, végül rózsásokkeresek; egy excentrikus pont vagy a kis tönk felé futnak; a végigérő lemezek között több különböző hosszúságú lemezke van; egyes lemezek villásan elágazók. ^Tönk: hiányzik vagy rövid (1 mm), oldaltálló; fehér, nemezes. Liszt szagú. Ize és a spórapor színe nem lett megfigyelve. Spórák: elliptikusmandula alakúak, 7-8, 5-(9, 3) x 4-5-(5,4)yum méretűek. A spórákon 5-6-7-8 (ORTON I960 szerint 7-12) hosszanti borda van, s ezért a spórák felülnézetben kerekded-többszögletűek. Bazidiumok: bunkó alakúak, 16-24 x 6,27,8 yum-esek, nagyságuk a JOSSERAND (1941; 24-35 x 8-9 yum), ORTON (I960; 24-30 x 7-8 yum) és a PILAT (1935-1936; 15-20 x 5-6 um) által közölt méret között van. A kalapot hialin, fonal alakú, 2-4, 7 yum széles hifák borítják. Herbáriumi adat: Szentendrei-sziget: Horány, Csalogány utca, vegyes erdőben, korhadt Populus tönkön, 1973. VII. 8., leg.: M. BABOS. Bolbitius lacteus LANGE LANGE (1940, 196 D ábra) e hófehér Bolbitius faját - melyből mindössze 4 termőtestet talált - a későbbi irodalom nem tartotta eléggé biztos fajnak. KONRAD - MAUBLANC (1948) a B. fragilis-sel tartja azonosnak, KÜHNER ROMAGNESI (1953) csak megjegyzés formájában említi. SINGER (1975) taxonómiai munkájában nem szerepel, viszont PILAT (1951) és MOSER (1967) könyvében megtalálható, mint önálló faj. Horányban, vegyes erdőben, korhadó szénán 1975. VI. 21-én (leg.: M. BABOS - A. FRIESZ) több példányt sikerült belőle gyűjtenünk, de a herbáriumi anyag sajnos elveszett. Termőhelyének további figyelésével ez a hiány valószínűleg pótolható lesz. A kalap és a tönk fehér volt, a B. vitellinus -ra és alakkörére jellemző sárga szín teljesen hiányzott belőle. Nem hasonlított az igen gazdag anyagon megfigyelt, fiatalon krém-, majd rozsdaszínű, gyorsan elfolyósodó, trágyázott talajon termő B. tener-hez sem (mely nem azonos a Conocybe lactea-val) (BABOS 1975).