S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)

Szujkóné Lacza, Júlia, Kováts, Dezső, Orbán, Sándor, P. Verseghy, Klára, P. Komáromy, Zsuzsa; Hajdu, Lajos: Néhány egyszerű módszer a Hortobágy Nemzeti Park (HNP) növényfajainak és vegetációjának tanulmányozásához

A telep habitusa a faj morfológiai adottságaitól függ és tömeges megjelenés esetén a növényre jellemző. A különböző rendszertani csoportokban az algatest felépítése hasonló lehet, ami paralellizmushoz vezet. A HNP területén végzett algológiai kutatások a florisztikai munka mellett - amely hézagpótló jellegénél fogva önmagában is hozhat új eredményeket elsősorban fenológiai jellegűek, de igyekszünk kihasználni minden olyan lehetőséget, amely új eredményeket hozhat az algológia számára. V. A Chara-fajok ontogenezise HAJDU, L. A bentoszt alkotó egyedek viselkedésének, elemzésének vizsgálatára GLUCK (1905-1924), GESSNER (1936), HEYN Y (i960), LUTHER (1947) és mások alkotta fogalmakat és jelrendszereket. DUTY (1970), a fentieken kívül számos a szárazföldön vagy vízben élő virágosnövény vizsgálatánál alkalmazott módszert adoptált és ismertet a bentoszra vonatkoztatva. E munka fenológiai fejezetében az alapfogalmak tisztázatlansága következtében, a jelrendszer nem elfogadható (bár ugyanezek a jelzések a fenológiában régóta használatosak). Ehelyett, az 1973-ban a virágos növényekre kidolgozott SZUJKÓ-LACZA FEKETE-féle decimális leíró rendszert alkalmazom és értelmezem a sekély vizekben élő Chara-k vizsgálatára. Az algák fenológiai kutatását számos körülmény nehezíti, ezért modellként e

gy jól vizsgálható nemzetséget, a Chara -t választottuk. A Chara -fajok egyesítenek magukban egy sor, a fenológiai vizsgálatok szempontjából előnyös tulajdonságot, ami a többi moszatnál nincs, vagy csak részben van meg. Ilyen például a bentikus (fenékhez rögzült) életmód, rendszertani fejlettség, viszonylag hosszú élet és nagy termet. Megfigyeléseinket az újszentmargitai vasútállomás melletti mocsár Chara vulgaris L. állományán végeztük.