G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 10. 1975 (Budapest, 1975)

Verseghy, Klára: Talajlakó xerofiton zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon (II.) s néhány taxon revíziója

pusztagyep tagja-Ennek fejlődését, aspektusainak változását vizsgálta KÁRPÁTI J. (1948-53, 1955). Munkájában a C. stepae tévesen Cornicularia tenuissima néven szerepel. Megállapítása szerint a moha-zuzmó-szint az év utolsó aspektusában október közepétől uralkodó. Ugyanígy kora tavasszal a hó olvadása után is rövid ideig. Megfigyelése szerint: "április 10-én a látszólagos nyugalmi időszakot felváltó, igen rövid moha és zuzmó aspektus mindinkább háttérbe szorult, és a gyep ritmikus képében az áttelelő egyévesek, valamint a földben áttelelők kezdték átvenni a szerepet". Magam több ízben a nyári hónapokban gyűjtöttem a C. steppae-t, mely az elszáradt Festuca-tövek között szárazon, összetöpörödve, de barna színével jól kitűnt. Ebben a társulásban együtt található a Cladonia convoluta-val, Cl. rangiformis-al és a Cl. magyarica-val. KÁR.PÁTI szerint a Syntrichia ruralis és a Cerotodon purpureus mohákkal együtt a moha-zuzmó aspektus elsőrendű karakterfaja. A Cornicularia steppae hazánk zuzmóflórájában eddig ismeretlen volt. K. VERSEGHY: Ökologie und Verbreitung der bodenbewohnenden xerophytischen Flechtenarten in Ungarn (II), und Revision einiger Taxonen In dem II. Teil fortsetzten sich dia ausführlichen Verhandlungen der 12 Arten. Im I. Teil (Studia Bot. Hung., 1974, 9:31-42) wurden der allgemeine Teil und 5 Arten: Toninia zsákii

, Diploschistes scruposus var. arenaria

, Solorinella asteriscus

, Endocarpon pusillum, Dermatocarpon hepaticum behandelt. Die Forscherin gibt die BestimmungsSchlüssel der Varietäten und Formen der Art Toninia coeruleonigricans

. Die folgenden Formen sind identisch mit der Stammart: Parmelia pokornyi f. magyarica GYELN. , f. collina GYELN. , f. bulgarica GYELN. , f. csepelensis GYELN. , Cladonia subrangiformis f. subuliformis SZAT. , f. truncatula SZAT. , f. foliofera SZAT. Die Form f. subuliformis ist ein gut entwickeltes, die Form f. truncatula

, ist ein fertiles Exemplar der Stammart. Neue Kombinationen: Cladonia furcata var. subrangiformis f. pustarum (SZAT. ) VERS, und Cladonia furcata var, subrangiformis f. vagans (TOMIN) VERS. Die westliche Grenze der Verbreitung der Art Cornicularia steppae SAVICZ findet sich in Ungarn. Diese Art ist ein Kontinental-Element. Zur genauer Bestimmung der ungarischen Exemplaren wurden makro- und mikrochemischen Untersuchungen gemacht und mit Syntypen der Art C. steppae verglichen. C. aculeata f. campestris (SCHAER. ) RABENH. ist in ihrem Habitus