G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 10. 1975 (Budapest, 1975)

Verseghy, Klára: Talajlakó xerofiton zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon (II.) s néhány taxon revíziója

Csemő (B)SZ - "Száraz-erdő" pr. Kakucs (B)SZ - Bugaci-Nagyerdő pr. Kecskemét (T)SZ - "Nagy-Nyir", "Monostori-erdő pr. Kecskemét (T)GY - "Kisaszszony-erdő" pr. Jakab szállás (F, B)F, B - "Laki-telep", "Ballószeg" pr. Kecskemét (D.B)SZ - "Farmos" (B)SZ - in coll. "Debeák", "Nadaglári-erdö" pr. Kiskunhalas (B)G - Alsóhernád (SZ)SZ - "Borovicska erdő" pr. Tatárszentgyörgy (B)B - pr. Szeged (G)G - pr. Lakytelek (G)G - in silva "Emlék-erdő" pr. Ásotthalom (G)G - VIl/4 juxta pag. Ostoros(F)GY, Termőhelyi viszonyai: Klima: termőhelye éghajlat szempontjából a meleg vagy mérsékelten meleg, de mindkét esetben vízhiánnyal küzdő terület (M. o. éghajlati atlasza, I960. 46/3 ábra). Az évi csapadékátlag: 500-550 mm között. Szubsztratum: elsősorban homokon, ritkán kavicsos homokon, homokkőmálladékon, agyagos földön, mészkőtörmeléken él. Talaj pH méréseket csak homoki termőhelyekről végeztem, gyengén bazifil, pH: 7,6-7,8. Társulás: Már POKORNY (1860) írja, hogy "a Psora decipiens

, Thalloidima vesiculare

, Toninia coeruleonJgricians

, Psoroma fulgens és Psora lentigerum társaságában" gyűjtötte. BORHIDI fl 956) a Brome tum tectorum

, a Festucetum yaginatae danubiale és a Festucetum vaginatae arabonicum társulások mohazuzmó fáciesében jegyzi fel. SOÓ (1957) a fenti társulásokon kívül a Fe s tue e to Corynepho return-ban írja le. BOROS (1959) a Mezőföld homokbuckáin jellegzetesnek tartja, megjegyezve, hogy a meszes buckatetőkön és buckákon a Duna-Tisza köz homokjának jellemző zuzmói itt sem hiányoznak (

Cladonia magyarica

, Cl. foliacea

, Parmelia pulvinaris

). Később (1963), mint a homokdombok karakterisztikus fajainak egyikét tárgyalja a Cladonia foliacea

, Cl. magyarica, Toninia coeruleonigricans

, Squamarina lentigera

, Fulgens ia fulgen

s társaságában, a Festucetum vaginatae társulás tagjaként. GALLÉ (1968/a) a magyarországi zuzmócönózisok felsorolásában a Parmelia pokornyi-t a Cladonion silvaticae foederatio Cladonia foliacea synusiumának tagjaként irja le. Megjegyzi, hogy a homokpuszták társulásának zuzmói a mohákkal együtt a legalsóbb réteget képezik, amely még kevésbé állandó társulás, mint az erdők epiphyta vegetációja. Ezért csak synusiumként lehet jelölni. 12. Cladonia magyarica VAIN. in Sched. ad Flo ram Hung. Exs., Cent. VIII. 1927. p. 8. A növény rendszertani értékelését, új varietasok és formák leírásával bővítve; részletes kémiai, termőhely-ökológiai vizsgálatokat és cönológiai felvételeket készítve, a legrészletesebb irodalmat összefoglalva GALLÉ tette közzé 1968-ban megjelent "The xerothermic lichen species Cladonia magyarica VAIN. " című munkájában. Jelen munkámban mégis foglalkozom ezzel a fajjal. Oka; a Cl. magyarica jellegzetes xerofiton zuzmó, tipikusan pannóniai elterjedésű, s többnyire azokkal a fajokkal él együtt, melyekről ebben a munkámban részletesen írok.