G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 10. 1975 (Budapest, 1975)

Babosné Greskovits, Margit: Adatok Magyarország ritka kalaposgombáinak és pöfetegféléinek ismeretéhez VI.

-(10) x 4, 7-5,6-(7) jum méretűek. A bazidiumok 4-spórásak. Termőhelyének változatossága egyezik az irodalmi adatokkal. Herbáriumi adatok: Budai-hegység: Normafa-lejtő, lomberdőben, 1951. XI. 28. , 1952. IX. 2. leg. : KORPONAI J. Budai-hegység: Budakeszi környéke, lomberdőben, 1952. X. 6. leg.: CSEKE F. Budai-hegység: Pasarét, kertben, 1971. XII. 5., 19., 28. leg. : BOHUS G. Bükk-hegység: Samassa-völgy, lomberdő szélén, 1955. VII. 14. leg. : BOHUS G. - BABOS M. Szil, Győr-Sopron megye, legelőn, de nem fű között, hanem kis, csupasz mélyedésekben tömegesen, 1974. X. 26. leg.: SZILI I. Irodalmi adat: MOESZ (1942): Budapest, leg.: BOHUS LÁSZLÓVÁRI J. megfigyelése szerint Szigetváron (Baranya megye) ősszel a legelőn található. Rhodocybe truncata (SCHFF. ex FR. ) SING. var, mauretanica (MAIRE) SING. MAIRE (1924) több változatát (

Rhodopaxillus truncatus var.typicus

, var, mau- retanicus , var. subvermicularis

) különítette el e változékony fajnak. Erre utaló megjegyzéseket találunk a francia szerzők munkáiban (KONRÁD - MAUBLANC 1924-1933; KÜHNER - ROMAGNESI 1953), majd ROMAGNESI (1961) részletesen foglalkozik magával a fajjal és a var, mauretanicus-sal (236/a, b ábra). Ellentét látszik azonban a ROMAGNESI (1 961 ) és a MAIRE-féle (1924) mauretanicus (18. tábla, 9-12.ábra) között. MAIRE var, mauretanicus-ának a tönk alja csupasz, és a latin diagnózis szerint a var, subvermicularis tönkjének alján láthatók - a Clitocybe vermicularis-hoz hasonlóan - micéliumgyökérkék (18. tábla, 4-8. ábra). ROMAGNESI (1961 ) azonban megjegyzi, hogy a micéliumgyökérkék az egész csoportra jellemzőek lehetnek. Ezek szerint e feltűnő tulajdonság nem jó elválasztó bélyeg. Változatos méretű anyagunk alapján egy másik tulajdonságról is kiderült, hogy nem elég stabil. MAIRE (1924), ROMAGNESI (1961) és BON - CHEVASSUT (1973) a var, mauretanica-t a Rhodocybe truncata fajtól kisebb termetűnek, Collybia-Clitocybe habitusúnak írják (kalap átmérője 2, 5-4-5 cm; tönk 2, 5-3, 5x0, 5-0, 6 cm). Saját megfigyeléseink viszont azt bizonyítják, hogy egy-egy telepből is fejlődnek kicsi, Collybia-szerű. s az eddig közölt méreteknél lényegesen nagyobb, vaskosabb, Tricholoma -jellegű példányok is (3. ábra). A herbáriumi példányok méretei: kalap átmérője 1, 5-7 cm; tönk 3-7 x 0, 3-1, 5 cm. A tönkök bázisán erős mi-