G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 8. 1973 (Budapest, 1973)
Radics, Ferenc: A nyírhibrid-kutatás története
cia x verrucosa hármas hibridek sokféle formájukkal bizonyultak a leggyakoribbaknak. Ugy tapasztalta, hogy a nyirek többé-kevésbé fertilis hibridjei inkább egymással vagy más hibriddel kereszteződnek avagy éppen a törzsfajokkal, amelyek azonban a Betula nana (L. ) GUHNARSS. kivételével igen ritkák. E hibrid-alakok pedig idővel túlsúlyba kerültek és a törzsfajokat elnyomták, úgyhogy Skandináviában a nagy nyirállományok kivétel nélkül két, három és ritkábban csak egyes egyedekben - négy törzsfajból álló kereszt eződé sek, amelyek termetre vagy a levél alakjára nézve a törzsfajok valamelyikéhez igen közel állanak, de a kéreg, a barka, a termés, a terméspikkelyek, a szőrözet stb. szempontjából az illető törzsfajtól erősen különböznek. G1JNHARSS0N e törvényszerű megállapításaival egyedül áll a Be tű la-kutat ás ban , sőt azt is lehet mondani, hogy nagyon izolált (NATHO 1959, 226). így érthető, hogy GUNHARSSON munkája eredményének nem volt nagyobb átütő ereje. Leginkább az, hogy később maga WINKLER is (1930), miután GUNHARSSOH helyszini munkájáról személyesen is meggyőződött,arra a következtetésre jutott, hogy a hibridálódásnak a Betula-nemb en igen nagy a szerepe. NATHO (1964) szerint GUNHARSSON tézisei a vita gyújtópontjában álltak, de ezeket többnyire ismételten elutasították. GUNHARSSON müve megjelenésének évében HELMS A. és JOERGEHSEH C. A. (1925) közölték tanulmányukat a dániai maglemos e-i nyir ékről. A sejttani és a kevés szövettani részt JOERGEHSEN irta, és különösen GUHNARSS ON-nal kapcsolatban, akinél - mint megjegyzi - mintha papíron kereszteződhetne minden lehetséges szülő egymással ("... som i hvert Fald paa Papiret kan krydses paa alle mulige Maader") (ibid. p. 67.), de MORGENTHALER-rel szemben is hangsúlyozza, hogy bizonyítékot a két faj: B. .verrucosa és B. pubescens közti hibridek jelenlétére csak a citológiai kutatások adhatnak. Kromoszóma-kutatásai alapján a B. verrucosa kromoszómaszámát 2n = 28-nak, a B. pubescens-ét 2n = 56-nak, a két faj közti
