J. Ujhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 7. 1969. (Budapest, 1969)
Babosné Greskovits, Margit: Adatok Magyarország ritka kalaposgombáinak és pöfetegféléinek ismeretéhez. IV.
granulatushoz tartozónak vélték (PlLÁT, A. 1950), mások pedig gyürütlen S. luteusnak tartották (német neve :Ringlo3sr Butterpilz) (KORRAD, P.-MAU BLANC,A. 1952), vagy nem is emiitik. SINGER, R. 1965-ben megjelent „Die Röhrlinge I." cimü monográfiájában röviden emliti és egy öreg példány alapján illusztrálja is e gombát, de akkor személyesen még nem látta. Magyarországon elsőként PERENCZ I. gyűjtötte e fajt, s figyelt fel a hasonló fajoktól elválasztó tulajdonságaira (1964.XII.2.). Ebből az anyagból, majd ezt követően más lelőhelyről származó példányokat is elküldtünk vizsgálatra SINGER,R. professzornak, aki levélben kifejtett véleménye szerint önálló fajnak tartja ezekután a S. collinitust• E levelezésről természetesen nem volt tudomása GRÖGER,P.-nek, aki „A Suillus roseobasi3 elkülönitése" cimen publikált dolgozatában (Mykologischen Mitteilungsblatt, 1967; Mikológiái Közlemények,1968) a három egymáshoz hasonló faj vizsgálata alapján szintén önálló fajként tartja elkülöníthetőnek, de kétségesnek tartja bizonyos kisebb eltérések miatt, hogy azonos a PRIES-féle collinitussal. Ezért javasolja a S.roseobasis ( BLUM)GRÖGER név használatát, mivel a BLTJM-féle roseobasis - melyet BLUM a granulatus változataként irt le különösen ha nemcsak a rövid latin diagnózist, hanem a részletesebb francia szöveget vesszük figyelembe - szerinte jobban egyezik gombánkkal, mint PRIES collinitusa. A PRIES-féle leírásban ugyanis nem szerepel a tönk aljának rózsaszin nemezes bevonata, a goirba húsát fehérnek irja, a kalapon sötétbarna* lehúzható nyálkát észlelt PRIES, továbbá fehér tönköt emlit. Eltérőnek látszik a termőhely is az alapkőzet, a talaj pH értéke tekintetében. A Budai-hegységben több helyen gyűjtött számos példány alapján eltűnnek ezek az ellentmondások, inkább csak fajon belüli változatosságról van szó. Mint a leirásból is kitűnik, s mint azt MOSER., M. (1967) is irja, a kalap szine a barna különféle árnyalata, változó; a hus esetében különösen feltűnő e tulajdonság, az egyik anyag husa fehér volt, a másiké részben élénk kénsárga, citromsárga, a tönk aljában pedig még barna és rózsás szinü
