J. Ujhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 7. 1969. (Budapest, 1969)

Verseghy, Klára: Die Verbreitung der Ochrolechia inaequatula Nyl. in der Alpen

ban gyűjtött példányok telepének szemcséi nagyobbak, erősebben felfújtak, mint az originális példányé. Belső morfológiailag eltérés nincs. A spóraméretek szélesség:hosszuság arányát vizsgálva, megállapítható, hogy az alpesi példányok spórái - valószínűleg ökológiai tényezők miatt szélesebbek, fejlettebbek az arktikus régióban élőknél. Literatur LET

TAU, G.

: Blechten aus Mitteleuropa. - XI

. Bed. Rep. 59. H.l. p.

1-97 (1956). VERSEGHY, K.: Die Gattung Oehrolechia. Beih. zur Nova Hedwigia, 1, p.

1-14-6 (1962). JÄGER, E.D.: Die pflanzlichen Grossreste aus der Burgwallgrabung Tornow, Kr. Calau (Herrmann: Tornow und Vorberg) Deutsche Akad. Wiss., Berlin, 21, p.

164-170 (1966).