J. Ujhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 7. 1969. (Budapest, 1969)

Babosné Greskovits, Margit: Adatok Magyarország ritka kalaposgombáinak és pöfetegféléinek ismeretéhez. IV.

egyeznek HEINEMANN, P. - JOSSERAND,M. (1941) ábrájával. Herbárium! adat: Mende, Pest megye, erdei uton tölgyerdőben, homoktalajon, 1966.X.22. leg.: BABOS M. - BOHUS G. Kalap: 1-2,5 cm; gyüszüalaku-kiterülő; szürkésbarna szinü, su­garasan bordás; felületét élénkvörös finom szálacskák­pelyhek boritjak. Lemezek: megfeketedők. Tönk: 1-3 x 0,1-0,15 cm; fehér, végig - felől ritkábban, a bá­zisnál sürün - boritva van finom élénkvörös szálacskákkal­pelyhe c skékkel. Spóra: sötét csokoládébarna, kissé kihegyesedő elliptikus, csí­rázás! pórussal ellátott; 9,3-10,9x5,4-6,2 mikron méretű. Kis csoportban termett. Galerella plicatella (PECK )SINGER Az irodalmi adatok szerint (RICKEN,A. 1910-1915 s.n. Bolbitius luteolus; KÜHNER,R. 1935; KÜHNER,R. - ROMAGNESI,H. 1953; etc.) Európában nem nagyon ritka. SVRŐEK,M. (1966) közli első cseh előfordulását. Magyarországon eddig csak egy lelőhelye ismert, itt azonban számos példányban fordult elő. Makroszkopikus tu­lajdonságai alapján is jól felismerhető gomba. Herbáriumi adat: Mátra-hegység:Párád és Parádsasvár között, le­gelőn, 1968.IX.25. leg.: BABOS M. - BOHUS G. ­YÉSSEY E. Kalap: (0,6)-0,9-1,4-(l,8) cm; eleinte félgömbalaku, majd kissé kúposán kiterülő, végül lapos; okkerszinü, a közepe söté­tebb narancsosokker vagy rozsdaszinü; közepén lehet kis pup is, vagy pup nélküli csak sötétebb a közepén; széle jellegzetesen - Coprinus­szerűen - behasadozó-bordás. Szi­ne a kiszáradás után sem változik.

Next

/
Thumbnails
Contents