J. Ujhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 7. 1969. (Budapest, 1969)

Babosné Greskovits, Margit: Adatok Magyarország ritka kalaposgombáinak és pöfetegféléinek ismeretéhez. IV.

egyeznek HEINEMANN,

P. - JOSSERAND,M. (1941) ábrájával. Herbárium! adat: Mende, Pest megye, erdei uton tölgyerdőben, homoktalajon, 1966.X.22. leg.: BABOS M. - BOHUS G. Kalap: 1-2,5 cm; gyüszüalaku-kiterülő; szürkésbarna szinü, sugarasan bordás; felületét élénkvörös finom szálacskákpelyhek boritjak. Lemezek: megfeketedők. Tönk: 1-3 x 0,1-0,15 cm; fehér, végig - felől ritkábban, a bázisnál sürün - boritva van finom élénkvörös szálacskákkalpelyhe c skékkel. Spóra: sötét csokoládébarna, kissé kihegyesedő elliptikus, csírázás! pórussal ellátott; 9,3-10,9x5,4-6,2 mikron méretű. Kis csoportban termett. Galerella plicatella (PECK

)SINGER Az irodalmi adatok szerint (RICKEN,A. 1910-1915 s.n. Bolbitius luteolus; KÜHNER,R. 1935; KÜHNER,R. - ROMAGNESI,H. 1953; etc.) Európában nem nagyon ritka. SVRŐEK,M. (1966) közli első cseh előfordulását. Magyarországon eddig csak egy lelőhelye ismert, itt azonban számos példányban fordult elő. Makroszkopikus tulajdonságai alapján is jól felismerhető gomba. Herbáriumi adat: Mátra-hegység:Párád és Parádsasvár között, legelőn, 1968.IX.25. leg.: BABOS M. - BOHUS G. YÉSSEY E. Kalap: (0,6)-0,9-1,4-(l,8) cm; eleinte félgömbalaku, majd kissé kúposán kiterülő, végül lapos; okkerszinü, a közepe sötétebb narancsosokker vagy rozsdaszinü; közepén lehet kis pup is, vagy pup nélküli csak sötétebb a közepén; széle jellegzetesen - Coprinusszerűen - behasadozó-bordás. Szine a kiszáradás után sem változik.