J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 6. 1968. (Budapest, 1968)

Radics, Ferenc: Adatok néhány hazai Nymphaea ismeretéhez

tekintetre feltűnik egyes tövek leveleinek kiugróan hegyes lebenycsucsa, sötétzöld érzuga (area) és főerei, melyek határozottan a N. tuberosa PAINE tulajdonságai. Ugyanakkor a növény kiemelt rhizomája, de egész külső megjelenése is a 1 b a-jellegü. A további vizsgálatok azután, mint a 4.táblázat mutatja, kiderítették, hogy a hazai Nymphae

a-khoz hasonlóan rajtuk is felismerhetők az alba-, Candida- és a tetragon abélyegek azonkivül, hogy több tuberös a-sajátság is jelen van. A kódolt bélyegeken kivül, az a 1 b a-tipus dominanciája mellett, különösen érdekes, hogy az antherák alatt a porzószálakon stomák vannak, a külső porzók rövidebbek, mint a középsők és némelyiken csak az egyik anthera fejlődött ki, a bibekorong pedig egyiken-másikon kis kiemelkedés után mélyen tölcséres (tetragon a-bélyegek), továbbá, hogy a legbelső porzószálak néhol szélesebbek, mint a portokok és a vacok gyengén négyszögletes (candid a-bélyegek). Tetragon a-bélyeg az is, hogy a begyűjtött magvak közül már néhány ugyanazon az őszön kicsirázott (1967). (Ezek a növénykék kisebb vizes edényben, megfelelő talajon jelenleg is élnek.) A magvak szine sötét olajbarna, ami szintén a N. tuberosa ?.-re jellemző. Yiszont némelyik tő virágai csésze és sziromleveleinek külső epidermisén kevés stoma is van. Ez pedig odorat a-jelleg. Ezekután fel kell tételeznünk, hogy az itt hajdan vadon tenyésző és a jelenlegi megnevezésük szerint N. alb

a L. - tündérrózsák közé valamikép valamelyik tuberös a-hybridet is betelepítették. 3. Tőserdő morotvája A Tisza lefüződött hajdani kanyarulatában, Kecskemét határában szintén életerős, buján tenyésző és viruló fehérvirágu Nymphaea- ák élnek. Ezt a lelőhelyet csónakkal jártuk be: fotóztunk, gyűjtöttünk