J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 6. 1968. (Budapest, 1968)
Radics, Ferenc: Adatok néhány hazai Nymphaea ismeretéhez
leg, alg a vörös árnyalatú bibekorong a N. cand Id ára vall. A hévizi kisvirágu fehér Nymphae ákon a legfeltűnőbb és a hazai Nyjphae aink közt uj vonás az odorát, a-bélyegek jelentkezése . Ez annál is valószínűbb, mert a hidegvizi Ny mphaea k közül a N. odorat a a melegvizet jól tűri, amelyben a N. alb a vagy a N. Candid a ha m arosan tönkremegy (21). A hévizi tó hőmérséklete télen sem hül le 23° alá, a tenyészeti időben pedig 30 c-on felüli. LOVASSY megfigyelései szerint sem hévizi kisvirágu fehér Nymphaea-kon, sem a betelepített indiai vörös lótuszon „termést" sohasem talált, a szeptember hónap végén begyűjtött növényeimen termést és a meddők közt duzzadt magvakat találtam. Ugyanúgy az üresek és szétnyiltak közt sok telt pollen volt. Azonban sem a megvakat, sem a virágport még nem csiráztattam. Mindezek alapján vizsgálataimból azt a következtetést kellett levonnom, hogy a további kutatásomat ilyen irányban is ki kell terjesztenem, főleg pedig, hogy a Hévizén még ma is található fehérvirágu tündérrózsákat semmikép sem lehet más kisvirágu fehér Ny_?hae a-val azonositani. 2. Dömsödi Duna-szakasz környéke Budapesttől délre, Dömsöd körül a Duna zátonyszigetein kivül holtág-maradványok is vannak. Jóllehet a csatornázások és lecsapolások a felszint igen megbolygatták, még a maradék árkokban is életerős fehérvirágu, hidegvizi N.ymphae a-kat találunk. A fentvázolt módon ezeket is megvizsgáltam és az alábbi eredményre jutottam. Vizsgálataimhoz frissen begyűjtött növényeket használtam, mégpedig egy teljes növényt, két másik növény virágát és termését, azonkívül öt éppen nem virágzó tőről szedett levelet levélnyéllel együtt. A dömsödi fehérvirágu Nymphae a-k már a helyszínen meglepik a botanikus kutatót vagy a Nymphae a-virágkedvelőt. Egyrészt, mert a nagyarányú vízrendezés miatt megváltozott, feldúlt felszíni viszonyok közt életerős, viruló Nymphaea-kat lát, másrészt már első 78
