J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 4. 1966. (Budapest, 1966)

Dr. Kol, Erzsébet: A Bakony területén 1965-ig végzett algológiai kutatások eredményeinek összefoglalása

Tom. IV. Fase. 1-4 A Bakony területén 1965-ig végzett algológiai kutatások eredményeinek összefoglalása Irta: Dr. Kol Erzsébet, Budapest Dolgozatomban a tágabb értelemben vett Bakony területén végzett algologiai kTite.tások eredményeit foglalom röviden össze az 1965-ig megjelent irodalom alapján. Algakutatásokat eddig csak a Ealaton-felvidéken, a Tapolcai-medencében és a Eakony peremén végeztek. Az Északi (Öreg)- Bakony területéről származó algológiai adat nem áll rendelkezésünkre. Az emiitett terül etekről forrásokból, patakokból, tavakból, lápokról, hévizekből és más kisebb vizi biotopokból különböző algafajokat közöltek. A Balaton-felvidék forrásainak algavegetációjával többen foglalkoztak. Különböző forrásokból Ohar

a fa.lokat közölt FILAHSZXY (1931). A Pécsely patak és az Aszófői patak forrásainak algáit KOL (1954, 1957), Kovamoszatait pedig TAMÁS (195 ^, 1957) dolgozta fel. A Kádártai források, a badacsonyi Kisfaludy forrás és a Tapolcafői források Kovamoszatait SZEMES (1 331, 1942, 1962) vizsgálta, és a Tapolcafői melegvizű források benthosz Kovamoszat vegetációját quantitativ dolgozta fel (SZEMES 1957). A Bakony területén a legismertebb a Tihanyi Belső tó mikrovegetációja. DCMJÁIT (1936) vizi gombákat, ENTZ-SEBESTYÉN (1934, 1935/36, 1940) Dinoflagellátákat, MESKÁT (1934) a nádakon megtelepedő fonalas algákat, PONTI-TAMÁS (1964) a fito- és zoo-plankton napszakos váltakozásait, RAIXi/JE (1^31)