St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)
1969-05-03 / 9. szám
Kii lön vé lemény Trükk áldozata lettem?... írta: Szász Ernő Csak alig néhány hónapja, hogy Richard Millhouse Nixon volt szememben az a politikus, akitől Amerika rossz irányba való sodródásának megállítását vártam. Megválasztásáért megtettem azt a keveset, amit tehettem és újságcikkekben biztattam az amerikai magyar olvasót, hogy szavazzon rá. Tudtam ugyan, hogy ellenségei „Tricky Dick”-nek csúfolják, aki hajlandó mást ígérni győzelme érdekében, mint amit csinálni fog, a bizalmatlanság és a gyanakvás ha/igját azonban elnyomtam magamban és azt a határozott és kemény férfit igyekeztem látni benne, aki a mai nehéz időkben Amerika élére való. Komolyan vettem például felháborodását a PUEBLO-incidenssel kapcsolatban és szívemből beszélt, amikor támadta a Johnson adminisztrációt azért, hogy egy „negyedrangú katonai erő,,, mint amilyen Északkorea, meg tudta alázni az Egyesült Államokat a hajó elfogásával. Nyilvánvalónak tartottam, hogy az ő elnöksége alatt jobb lesz egy „negyedrangú katonái erőnek” nem bocsátkoznia hasonló kalandokba, mert a pofont sokszorosan és azonnal visszakapja. Ahogy azonban múlnak a napok és sorakoznak az események, egyre inkább növekszik bennem az a gyanús érzés, hogy trükk áldozata lettem... A napokban lőttek le az északkoreaiak egy amerikai repülőgépet a nyílt óceán felett és a 31 amerikai meggyilkolásával járó provokációra olyan volt a USA reakciója, mintha nem a választási kampány Nixonja, hanem McCarthy szenátor ülne a Fehér Házban. Egy szó sem esett megtorlásról (ami például egy északkoreai katonai célpont elpusztítása, vagy néhány hajó elfogása lehetett volna), ami elvenné a kommunisták kedvét hasonló agresszió elkövetésétől és tisztázná azt, hogy Amerika hatalma még mindig komolyan veendő. 1946-ban a jugoszlávok lelőttek egy amerikai katonai repülőgépet. Truman elnök válasza azonnali katonai megtorlás kilátásba helyezése volt, ami alól a jugoszlávokat csak bocsánatkérés és kárpótlás fizetése mentette meg. Az eset maradandó következménye az volt, hogy nem lőttek le több amerikai gépet a jugoszlávok. Most azonban csupán addig ment az óvatos Mr. Nixon, hogy ezentúl fegyveres védelemben részesíti felderítő repülőinket, de ezt a „hősies” állásfoglalást már előzőleg qualifikálta az amerikai kormány egyik szószólója azzal, hogy ezt nem szánjuk fenyegetésnek ... Tudomásul veszem, hogy egy államfő felelőssége nagy és az óvatosságot méltánylom. Kérdés azonban, hogy hol végződik az óvatosság és hol kezdődik a bátortalan és bizonytalan meghátrálás. Chamberlain is óvatos volt Münchenben, meghátrálása azonban tragikus következményekre vezetett. Annak alapján, ahogy Mr. Nixon a választás előtt beszélt, más magatartást vártam tőle. Ügyszintén határozottabb magatartást reméltem Vietnámban, ahol a kommunisták szabadon megszegték a városok rakétázásával azt a hallgatólagos megegyezést, ami a légibombázás megszüntetésére vezetett. Nem egyedül vagyok Mr. Nixon támogatói között Amerikában, akik nyugtalanul és csalódottan figyelik külpolitikai tevékenységét. Attól félünk, hogy elnökünk mindenkinek tetszeni akar és minimális választási győzelmét oknak tekinti arra, hogy ne legyen se hideg, se meleg. Megfeledkezni látszik arról a tényről, hogy az elmúlt választás óriási jobboldali többséget produkált a USA-ben, mert az a 10 millió szavazat, ami Wallacenak jutott, feltétlenül jobboldali volt. Mr. Nixont pedig a mérsékelt jobboldal, a liberális jobboldal választotta elnökké. A baloldal támogatását viszont sohasem fogja megszerezni, bármily sok engedményre lenne is hajlandó ennek érdekében. A konzervatív jobboldal elengedhetetlen támogatását azonban elveszítheti, ami négy év múlva hurcolkodási költségeket jelentene számára. Természetesen ma sem tagadom, hogy a rendelkezésre álló választékból Richard Nixon volt a legalkalmasabb Amerika vezetésére. Szeretném azonban, ha minél hamarabb a választás előtti Mr. Nixont hallanám megszólalni a Fehér Házból. „Legyetek forrók, vagy hidegek, mert a langyosakat kiköpöm a számból”. Nagy hasakból kicsiket farag egy francia Krúdy Gyula még sajnálkozva írt arról, hogy „befellegzett a szép magyar hasaknak”. Ma a hast — legyen az hordó, cipó, vagy tömlő alakú — az egész világon tehernek érzik, kivéve talán az egyre jobban ritkuló emberevöket, akik szép kövér misszionáriusok után vágyakoznak. De lehet, hogy már nincsenek is emberevök. Ha volnának, bizonyára halálos ellenségei lennének Maurice Mességué nevű francia gyógyító mesternek, akit Magyarországon inkább kuruzslónak mondanának, ha ismernék. Erről a kiválónak mondott szakemberről mostanában kiderítették az újságírók, hogy eddig sikerült lefogyasztania olyan nagyságokat, mint Julianna holland királynő, Aristotle Onassis és néhai való Faruk egyiptomi exkirály,' de hasonló célból XXIII. János pápa is igénybe vette a szolgálatait 'és állítólag csak azért nem adott le a súlyából, mert időközben meghalt. Ügylátszik, hogy a most 38 esztendős Margaret hercegnő, az angol királynő húga is hízásnak indult, ami semmi esetre sem tehet jót egyébként pompás idomainak. A kövérségtől való félelem késztette arra, hogy a napokban ő is átrepüljön a La Manche csatornán és Versailles mellett Toussus-le Nobleban felkeresse a kuruzslót. Hogy mire ment vele, csak akkor fogjuk megtudni, ha a királyi hölgy újból megjelenik a nyilvánosság előtt. Hasacskával, vagy hasacska nélkül. Egyébként Maurice Mességué mesterről az a hír járja, hogy jómaga hízik, amin semmi csodálkozni való nincsen, ha meggondoljuk, hogy a fogyasztás árát ötjegyű számokban jelöli meg. Apríthat a tejbe... „Boszorkányper” Magyarországon Még az elmúlt év őszén történt, hogy Hebök Istvánné és szomszédai, mintegy öten azzal vádolták meg Csupity Antalné 64 esztendős ásotthalmi asszonyt, hogy boszorkány, különböző praktikákkal egy fiatal ember életére tör. Mikor a fiatalember tényleg súlyosan megbetegedett, betörtek Csupityné lakására és megfenyegették, hogy felakasztják, ha azonnal meg nem gyógyítja. A huzavonáról a rendőrség értesítette a szegedi ügyészséget, amely azonban elutasította a vádemelést, magánügynek minősítvén a „megrontás” körül támadt ellentéteket. Ezek után magánvádra üldözendő becsületsértés miatt indult meg az eljárás Hebökné és társai ellen. Járásbíróságon tárgyalták az ügyet, amely kibéküléssel végződött, mert Hebökék bocsánatot kértek a „boszorkánytól”. A járásbíróság beszüntette az eljárást. Nem így a legfelsőbb ügyészség, amely szerint „a vádlottak magatartása kimerítette a garázdaság bűntettét, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető”. A legfelsőbb bíróság magáévá tette ezt az érvelést, elrendelte az új nyomozást és utasította a törvényszéket, hogy a beérkező adatok birtokában tárgyalják le újra az ügyet. Ezek szerint hamarosan kiderül, hogy miben nyilvánult meg Csupityné „boszorkánysága” és miért voltak „garázdák” Hebökék. A magyarországi lapok az egész kalamajkát „ásotthalmi boszorkányper” néven emlegetik. Pár-választás előtt forduljunk a computerhez! Ez a szaharai tuareg harcos igazi szemérmes férfi. Elbújik a tevéje mögé, hogy ne lássa a két fehér szépséget fürdeni. A computer, akár szeretjük ezt, akár nem, bevonult már a szerelembe is. Nem is egy vállalat vállalja, hogy a légyottra vágyó lánynak vagy fiúnak tökéletesen megfelelő párt szerez. Nem kell ehhez egyéb, mint egy általában tíz dollár alatti „tiszteletdíj” és pontos közlése annak, hogy milyen a párt kereső fél maga, és milyen pár az, akire vágyik. Evégböl egy nagyon részletes kérdőívet kell a pár-előfizetőnek kitöltenie és beküldenie a computer-szolgálathoz. A kívánságok és az utólagos vélemények egyaránt nagyon érdekesek. Bill Adler összegyűjtött belőlük egy csokorra valót és „Dear Dating Computer” címmel könyvbe foglalta azokat. A könyv, persze, best seller, de nem is lehet más, annyira mulatságos. Néhány érdekes levél így szól. „Tisztelt Uraim! Tizenhat éves lány vagyok és készen állok az akcióra.” — Az „akció” alatt nyilván a computer akcióját kell érteni. „Vajon tud-e boldogságot találni — kérdi egy másik hölgy, — az önök computerje segítségével egy negyvenöt éves nő, aki még ártatlan?” — A választ nem tudjuk. Ehhez túlártatlanok vagyunk. Egy fiút ez izgatja: „Tisztelt Uraim! Az önök kérdőívének egyik kérdése az .Érdekes Tapasztalatok’ címet viseli. Ide iktassam be a múlt évi sérvoperációmat?” Kommunista panoráma A kubai hivatalos hírszolgálat titkos jelentéseket közöl, melyeknek féligazságai újból előidézhetik az amerikai-orosz rakétakrízist. A „Prensa Latina” nevű kubai hírszolgálati iroda kommentár nélkül terjeszti a „Veja” című brazil folyóiratnak azt a hírét, amely szerint „az Egyesült Államok kémszolgálata Kuba északkeleti részén hét helyen idegen, de felettébb ismerős apélszerkezeteket talált. Minden arra mutat, hogy ezek a szerkezetek orosz SAM-rakéták kilövő-rámpái lehetnek”. Azonkívül a Szovjetunió <5a Kuba január 8-án atomegyezményt írtak alá. A szerződés szerint 220 orosz atomtudós dolgozik majd Kubában. Az atommüvet Managua városában építik fel, a Mariéi nevű orosz tengeralattjáró támaszpont közelében. A forrás megjelölése nélkül annak a híresztelésnek is helyet ad a „Prensa Latina”, hogy az 1962-ben Kubának szállított orosz rakéták közül sokat sohasem szállítottak el az oroszok, hanem a Sierra del Rosario barlangjaiban, Havannától délnyugatra igen jól elrejtették őket. Hogy ezeknek a híreszteléseknek mi a céljuk, eddig a világlapok sem tudták megállapítani. ★ Az esseni Gruga-Halleban 22.000 taglétszámmal újjáalakult nyugatnémet kommunista párt 768 delegátusa főtitkárrá választotta az 59 éves Kurt Bachmann bőrmunkást, akit azonban az orosz kommunista párt nem ismer el, hanem változatlanul a keletnémetországi emigrációból hazatért aggastyán Max Reinmannt tekinti vezérének. Bachmann megválasztása után a saját pártjára célozva azt mondotta, hogy szükség van egy olyan kommunista pártra, amely semmilyen irányban nem titkolja el a véleményét. A kommunista pártok küszöbön álló moszkvai kongresszusára Bachmann nem kapott meghívót. ★ Dr. Huszák Gusztáv pozsonyi ügyvédnek a csehszlovák kommunista párt főtitkárává történt megválasztásával kapcsolatban a nyugateurőpai sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy Huszákot Sztálin idején éppen úgy börtönbe vetették, mint a lengyel Gomulkát és a magyar Kádárt és mind a hármukat alaposan megkínozták. Most a Szovjetuniónak is számolnia kell a hármuk szövetségével. Egyrészt határozottan ellenezni fogják, hogy Moszkva visszatérjen a gátlástalan terroruralom útjára, másrészt ellentállnak annak is, hogy a jobboldali erők érvényesüljenek. Középutasok a kommunizmuson belül, ami Moszkvának nem nagyon tetszik, de pillanatnyilag semmit sem tehet ellene. Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország több mint 50 millió embert reprezentál és geopolitikai helyzetük is alkalmas arra, hogy esetleg Titóhoz csatlakozzanak. ★ Húsvéti kongresszusán — Arwid Pelse orosz kiküldött jelenlétében — három felé szakadt a finn kommunista párt: többségben vannak a proletárdiktatúrát ellenző „jobboldali revizionisták”, aztán a Titó-féle kommunizmus hívei következnek és sztálinisták zárják be a sort, akik kivonultak a kongreszszusról, ahonnan Pelse is köszönés nélkül és mogorván távozott. ★ Demagógiában néha a szociáldemokraták sem állnak a kommunisták mögött. A nyugatberlini nyugdíjasokat ezzel a plakátfelírással szeretnék magukhoz csábítani: „Ha korán reggel a Nap nevet, A szociáldemokratáknak köszön/heted”. Egy gondos mama ezt közli a computerrel: „Fiam kérdőívét én töltöttem ki helyette, mert elvégre is senki sem ismerheti őt jobban, mint a saját anyja.” Egy úr ezt írja: „Uraim! Alaposan átgondoltam a dolgot és végülis úgy határoztam, hogy nem veszem igénybe a szolgálataikat. Erre az elhatározásra — feleségem tanácsára jutottam”. Persze, vannak utólagos vélemények is. Egy fiatalember ezt írja: „Lehet, hogy az önök feltevése, hogy minden férfi számára született egy nő — igaz. De a hölgy, akit önök ajánlottak, örökre megcáfolta ezt az elméletet”. Egy kislány így panaszkodik: „Kedves Computer! Én 5 láb 11 inch magas vagyok, a .tökéletes’ fiú, akivel összehoztak, csak 5 láb 2 inch. Na, most mi legyen?” Egy másik lány pláne elégedetlen: „Biztos vagyok abban, hogy az önök computere a legtökéletesebb a világon. De, ha egy ortodox rabbi lányát, mint én is, egy katolikus apáca és egy katolikus pap fivérének fiával párosítja össze, kételkednem kell a tudományos csodákban”. Sokan vannak azonban, akik nagyon elégedettek a computer választásával. Egy lyányka ezt írja: „Kedves Computer! Köszönöm, hogy összehozott Tómmal. Minden tekintetben tökéletesen összepasszolunk, kivéve a sex-et. De ez nem kedvetlent el bennünket, mert mindketten hiszünk abban, hogy gyakorlat teszi a mestert”. Egy volt lányka pedig már mint boldog anya ír: „Kedves Computer! Most született egy 7 fontos babynk abból a házasságból, amit ön hozott össze. Az ön csodálatos agyának örök dicséretére elhatároztuk, hogy a babynek a Computer keresztnevet adjuk”. Mint látható, computerrel is ott tart az ifjúság, mint a régi, elektrónika nélküli világban. Néha sikerül, néha nem. Ez maradt a festőién szép Bermudák egyik településéből: öreg romok a spanyolok elleni erődítésekből. A sziget lakatlan, csak a vándormadarak keresik fel. Pu li, ku-mundur, ku-vassa... A magyar puli mostanában a kutyaelökelöségek legelső sorába „küzdötte” fel magát, bár nem is nagyon kellett küzdenie. A magyarországi idegenforgalom növekedésével olyan szakértők is eljutottak a Hortobágyra, Ecseg pusztára, Csudaballára, a puli hazájába, akik felfedezték, hogy ez a félölnyi szörmók, amelyről nem mindig tudni, hogy hol van az eleje és hol a hátulja, csupa intelligencia, értelem, ügyesség, találékonyság és kitartás. Nem lehet kifogni az eszén. Jó múltkorában „Puli őfelsége” cím alatt írtak róla egy francia újságban. Most azt is megtudták róla, hogy történelme van, amely az ősidőkbe vezet vissza és elválaszthatatlan a magyarság történelmétől. A legrégibb pulira vonatkozó adatok Mezopotámiából származnak. Friedrich Müller és Martin Telmann régészek 1882-87 között Eridu városban végzett ásatásaik során egy alabástrom szobrocskát találtak. A gyönyörű, 15 és fél centiméter magas és 15 centiméter hosszú műalkotást ma az iraki múzeumban őrzik. Ezt a pulit ábrázoló szobrocskát a Tar-Mog-ur néven ismert szumir uralkodó, a felirat szerint Il-du, vagy Il-de nevű 8-10 éves lányának sírjában fedezték fel. Korát 4-5000 évesre becsülik. Egyébként a puli egykori életteréről származó szavak egy része ma is megvan a magyar nyelvben. R. C. Thompson angol régész szerint a szumiroknál a kutyának számos neve volt, a legfontosabbak: Kud-da, pu-li, ku-mundur, ku-vassa; nem nehéz kitalálni, hogy ezek az elnevezések kutyát, pulit, komondort, .kuvaszt jelentenek. Különben az ugat szó szumirakkád nyelven ug-gu és azt jelenti, hogy dühösen haragos. A kutyával kapcsolatosak ezek a szumirakkád szójelentések is: ku-us— kushad, terel=:turru (térni-fordulni). Büszkék lehetünk a pulira, mely a nyelvészet terén is igazolja, hogy a világ egyik legrégibb és legkultúráltabb népének a leszármazottai vagyunk. WASS ALBERT FIA: GÉZA egyetemi kitüntetésben részesült Who’s Who Among Students News Release: a legkiválóbb amerikai egyetemi hallgatók névsorát tartalmazó „Who’s Who Among Students in American Colleges” című könyv 1968-69 kiadásába felvették Wass Géza egyetemi hallgatót, mint a Floridai Egyetem egyik minden tekintetben legkiválóbb diákját.
