St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)

1969-01-11 / 1. szám

Mär 10 éve uralkodik Castro, de meddig?

Újév napján volt 10 esztendeje, hogy Fidel Castro, a szakállas gerilla vezér átvette a hatalmat Kubában és ezzel a kommunizmus, helyesebben a Szovjetunió lábat vetett Amerika földjén. Mindössze 90 mérföldnyire az Egyesült Államoktól orosz segítséggel kommunista állam létesült, amely igen sokba kerül Moszkvának. Eddig 3000 millió dollárral segítették Kuba közgazdaságát, ezenkívül többszázmillió dollárt fektett a szigetország hadseregének felszerelésébe. Igaz, ez a segélyezés az utóbbi időben megcsappant, de még így is napi egymillió dollárjába kerül a Szovjetuniónak.

utóbb Boliviában érte súlyos vereség a kommunista mozgalmat és ettől kezdve csendesebb és kevésbé mozgékony Castro, aki már régen nincsen megelégedve a Szovjetunió által nyújtott anyagi támogatással, nem is beszélve arról az elhidegedésről, amely azután következett be Havanna és Moszkva között, hogy Hruscsov kénytelen volt visszavonni a Kubába szállított ráKétafegyverekét.

A Szovjetunió számára Kuba már inkább teher, mint érték. Egyrészt teher azért, mert Castro Kínával, a Szovjetunió legnagyobb ellenségével is feltűnő barátságot

tart, kétarcú politikát folytat, Jórészt Kuba gazdasági életébe: befektetett összegek nem hozták bfeg a várt hasznot. Moszkva gazdaságilag nem profitál Kubából, sőt a véget érni nem akaró szabotázsok és egyéb körülmények miatt állandóan ráfizet. Hogy még sem ejti el Kubát, annak ma már csak presztízs okai vannak. Gyengeségének jelei még jobban kiütköznének, ha a katonai kivonulás után politikailag és gazdaságilag is kénytelen volna elhagyni Kubát.

Castro körül pillanatnyilag csend van, de uralma csak addig tarthat, míg Washington vagy Moszkvával, vagy Pekinggel meg nem egyezik. Akármelyik oldalra áll is az Egyesült Államok, mindenképpen Castro rendszerének az eltávolítása lesz az egyik ára. Az Egyesült Államok és Kína esetleges megegyezése esetén ugyanis a Szovjetunió nem lesz abban a helyzetben, hogy Kubát tovább is támogassa. Amennyiben az Egyesült Államok és a Szovjetunió között jönne létre valamilyen megállapodás, annak egyik legfontosabb előfeltétele Kuba elejtése volna. Az erők eltolódása minden pillanatban katasztrófális helyzetet teremthet Castróra nézve.

Castro uralmon tartása elvileg veszedelmes politikai cselekedet, amely háborúhoz vezethet Az Egyesült Államok az úgynevezett Monroe doktrínában már 145 esztendővel ezelőtt kimondta, hogy a Nyugati övezetben, vagyis azon a területen, amelynek ellenőrzését Washington magának vindikálja, nem tűr el semmiféle európai beavatkozást.

Elvileg ez a helyzet még jobban kiélésük Csehszlovákia 1968 évi elözönlése után meghirdetett Brezsnyev doktrína következtében. Ez a doktrína a Szovjetuniónak különleges jogokat biztosítana a kommunista államokban. E szerint a Szovjetunió joga és kötelessége megvédeni a kommunizmust minden olyan államban, ahol uralmának megmaradását akár belső, akár külső erők fenyegetik. EZ á védelem katonai beavatkozásig elmehet, még akkor is, ha az érdekelt állam lakossága már szabadulni szeretne a kommunizmustól. Másszóval Kuba is a Szovjetunió védelme alatt álL

De más az elv és más a gyakorlat. Kubából ezideig nem sikerült elérni Délamerika kommunizálását Az ilyen irányú akciók sorozatos kudarcot szenvedtek. LegA híres új német Siegtal autóút egyik hídja, amelyen sokezer bámészkodó nyüzsög, hogy az alattuk lévő tájban gyönyörködjenek és hogy— a híd teherbíró képességét kipróbálják.

Európa utolsó nomádjai rokonaink — a „számik*

A legutóbbi számunkban a magukat komiknak nevező zürjénekröl írtunk, ők a legközelebbi rokonaink. Atyafiság fokán és számszerűit a lappok következnek utánuk. A lapp elnevezést azonban éppen úgy idegenek aggatták rájuk, mint ránk: magyarokra a hungarus, ungar, vengerszki, ma-, car, stb. nevet. Ök számiknak nevezik magukat.. Európai fajta népek, igen kevés mongol beütéssel. Számuk körülbelül 200.000. Nyelvük a finnekével rokon és mivel a finnekkel mi is .nyelvrokonságot tartunk, nekünk is rokonaink. Egyébként ök Európa utolsó nőmádjai.

Krisztus születése idején övék volt a mai Finnország teljes egészében, azonkívül Svédország és Norvégia északi fele. Az úgynevezett északeuráziai művelődési területen éltek. Ennek a művelődésnek — a magyarsághoz hasonlóan — a sámánizmus volt a jellegzetessége. Ősi vallás volt ez, amelyben a sámánoknak névezett papok közvetítettek az Isten és az emberek között. Ezenkívül a számik a medvét is tisztelték, szent állatnak tartották. Mi magyarok nem.

és nem is nagyon kényszerítik őket.' erre. Állampolgárságuk bizonyta-! lan, bár néha itt is-ott is számba-) veszi őket. Névleg annak az ál-; lamnak a polgárai, amelynek terű- • létén téli szállásaikat berendezik, Ezek a téli szállások az utóbbi időben egyre jobban állandósulnak, és felveszik a szilárd építésű há-! zakból Összálló falvak jellegét.

A törzsek családok szövetségé- \ böl állnak össze. Egy-egy család 12-14 főből áll, akik nem egyszer ■ 3000 darabra rúgó rénszarvas csor~ dát mondhatnak a magukénak. Amint elkövetkezik a hóolvadás, a csordákat a Északon lévő legelők-. re hajtják, ahol nyáron a meleg a : 30-35 fokot is eléri és dús füveket, érlel. Csak az iskolaköteles gyermekek maradnak a szálláson és a gondozásukkal megbízott öregek. Körülbelül 90 rénszarvas vontatja • a szánokra rakott háztartási felsze- . re lést és az élelmiszert.

A nyár folyamán a csorda erősen megszaporodik. A teheneket fejik, de egy tehén legfeljebb egy • csésze tejet ad. Ennek a tejnek azonban legalább 22 % a zsir- • tartalma és igen kitűnő sajtot csinálnak belőle.

Törzsi közösségük kezdetén va- A tél-közeledtével a törzsek is~ dászatból éltek és csak akkor tér- mét lehúzódnak téli szállásaikra, tek át a rénszarvas tenyésztésre, ahova a csordákat is lehajtják és amikor elváltak a finnektől és své- Qtt megszámolják őket. A jól megdektöl. A pontos időt nem ismerjük, hízott állatok 20-30 százalékát le- V de körülbelül 1800-2000 évvel ez- vágják, húsát és a sajtot pénzre előtt lehetett, hogy még északabb- váltják és mivel „rezsijük” úgyra, mai helyükre vándoroltak. Nem szólván nincsen, a „szarvastöke” tudjuk, hogy mi késztette őket ar- 20 százalékot, vagy ennél is többet ra, hogy felszedjék sátorfájukat, de kamatozik. Az iparosodás azonannyi majdem bizonyos, hogy so- ban az ő területeikre is benyojnuL ha nem védték fegyverrel a va- Egyre kevesebb lesz a legelő és dászterületeiket és a legelőiket. Ök nincsen messze az idő, amikor a a világ legbékésebb és egyúttal a félhomályba- vesző nyírfatüzek ka- • legszívósabb népe. Rövid - nyarak rm üldögélő, színpompás ősi vise- - közbejöttével megélnek, sőt gazda- letbe öltözött nomád pásztorok ■ godnak a jég hátán is. már csak a múlt emlékei lesznek.

Legelőik Európa legészakibb részeiben, svéd, finn és_ szoyjetorosz területen vannak, de ök nem nagyon respektálják az amúgyis ritkán lakott térség országhatárait

A KANADAI MAGYARSÁG HIRDETÉSEI MINDIG EREDMÉNYESEK

MR. JÓZAN ÉSZ

Az ENSZ elítélte Izraelt a libanoni támadásáért és a Biztonsági Tanácsban több felszólaló azt követelte, hogy Izrael fizesse meg az állítólag 50 millió dollár körüli kárt, amit okozott.

Nem tudjuk, hogy ezt a biztosító társaságok által fedezett és fizetendő kár tetejében kívánják-e tőle, ami dupla fizetés lenne, de tény az, hogy Izraelt erre noszogatják.

Mivel kötelességünknek tartjuk az eseményeket a magunk józan perspektívájába helyezni, megbíztuk Washington D. C.-beli tudósítónkat, hogy keresse fel mr. Józan Észt, aki józan ésszel gondolkodik, s kérdezze meg tőle, hogy helyesli-e vagy sem a kártérítést

Sajnos, mr. Józan És? a }egaslegritk,ább esets&bm található Washingtonban és így munkatársunknak sokáig kellett kutatni utána, amíg végülis megtalálta. New Yorkban, az ENSZ palotájában talált rá, ahöl mr. Józan Ész éppen a Biztonsági Tanács erről szóló vitáján — álldogált

Amikor tudósítónk feltette a kérdést, mr. Józan Ész összeráncolta a homlokát és így felelt:

— Nem helyeslem a kártérítést! Mint amerikai állampolgár és adófizető, határozottan ellenzem, hogy Izrael bármilyen kártérítést is fizessen!

— De miért? — kérdezte meglepődve munkatársunk.

Mr. Józan Ész így válaszolt:

— Mert akkor ezt az 50 milliót nekünk, amerikai adófizetőknek kell kiizzadnunk!

■ "T

Ahol az autó születik és meghal — Detroit egyik autőtemetöje, ahonnan naponként ezer kocsit szállítanak el ócskavasként."

K ül ön vélemény

Az összes nagy amerikai lapok elítélték Izraelt a helikopterrel véghezvitt támadásáért, amit a beiruti repülőtér ellen vezetett. Ha nem is kifejezetten, de akkor is oly módon, hogy az ügy bőséges taglálásávál és feltűnő helyen való közlésével hozzájárultak az Izrael elleni hangulat keltéséhez.

É11 nem vagyok sem zsidó, sem arab, do még zsidóbarát, vagy ar^bbarát sem. Az ügy érzelmi részét nem is ^.k^ro-m feszegetni. De az emberi igazságérzet azt mondatja velem, hogy tárgyilagosnak kell lenni még ebben az esetben is.

Az arab komitácsik is éppen elég kárt okoztak már Izraelnek, még emberéletben is. A beiruti repülőtéren leszállt izraeli katonák azonban sem idegen gépekben, sem emberéletben nem tettek kárt, sőt ezt feltűnő alapossággal kerülték.

Az, hogy nagyobb kárt okoztak az arab gépekben, mint az arabok áz ö gépeikben (marokkói és athéni kaland!), ez lehet összehasonlítás tárgya, de az bizonyos, hogy az akció csak válasz volt az előzetes arab akciókra.

Az én szerény véleményem szerint az a kérdés lényege, hogy Izrael, amelynek úgy tudom csak 2 y2 millió lakossága van, igyekszik a fennmaradását a többszáz milliós arab többség ellenében védeni. Lehet, hogy hiba volt Izrael állam felállítása, lehet, hogy jogos volt. de az bizonyos, hogy már megvan. És ha már megvan, védekezni akar a megsemmisítése ellen, úgy, ahogy tud. Ez természetes és érthető.

De még azt is fel kell hoznom, hogy Izrael az egyetlen ország Közelkeleten, amely szemben áll a Szovjet terjeszkedéssel. Az arabok a Szovjet barátai, sőt csatlósai. Nekünk, magyaroknak, akár szeretjük Izraelt, akár nem, ezt figyelembe kell vennünk, mert nekünk is a Szovjet a legnagyobb ellenségünk.

Csak ennyit akartam megjegyezni erről a fordulatról.

Várkonyi Károly Buffalo, N. Y.

Milyen miniszter lett belőle?

Amikor mr. John J. Greene, a kanadai kormány minisztere három napig egy montreali kórházban feküdt, az orvosok megállapítása szerint a rosszulléte oka „teljes kimerülés” volt. Mr. Greene „Energia miniszter” volt, ameddig elvesztette minden energiáját. Milyen miniszter lett belőle a betegség alatt. Egyszerű: Beteg Miniszter.

Hála az utcaseprőnek

Egy kis angol városkában 18 hónapig nem volt utcaseprő. Végül találtak egyet. Nehogy ez is felmondjon,-a városi tanács elnöknöje rendeletét adott ki a polgároknak: „Állj meg előtte, emeld meg a kalapodat és vidáman köszöntsd! Hadd tudja meg, hogy milyen hálásak vagyunk a munkájáért!” — Nem rossz, de talán még jobb volna, ha a duplájára emelnék a söprögető fizetését. Akkor biztosan maradna.

Mi lesz, ha megint így öltözik? “

Fröme, angol városkában egy * fiatalember a bíróság elé került,-mert biztosítás nélkül hajtotta au-_ tóját A ruházata: nadrág, melynek egyik szára narancs-, a másik fekete volt, sárga ing, fekete sapka és aranyozott hotra támaszkodott. A bíró hazaküldte, hogy öltözzön át és jöjjön rendes ruhában két hét múlva. Mi lesz, ha akkor is így jön? Sohasem fogják elítélni?

MEGJELENT A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG SZÍNES TÉRKÉPE AZ ORSZÁG ÉS A VÁRMEGYÉK CÍMEREIVEL

A pergamen papíron öt színű nyomással (23x17% inch) nagyságban készült térkép dísze a magyar emigráns otthonoknak. Ára csomagolással és szállítási költséggel együtt $2-50. Rendelje meg még ma, töltse ki a mellékelt szelvényt és csatoljon $2.50-röl kiállított csekket vagy money ordert s küldje el az alábbi címre.

WELLER PUBLISHING COMPANY, LTD.

412 Bloor Street West, Toronto 4, Ontarió, Canada