St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)

1969-04-19 / 8. szám

ST. LOUIS ES VIDÉKE

I960. ÁPRILIS 10.

* Í

Hiába csökkennek az arak munkanélküliség esetén

Az amerikai közgazdászok képtelenek megegyezni abban, hogy íz árinfláció leküzdésére milyen eszközöket alkalmazzanak.

Az egyik — kisebb — csoport íz u. n. „shock”-kezelést ajánlja, iragyis, hogy az árinfláciőt és annak mélyen begyökerezett pszihotögiáját csakis durva eszközökkel, magyarán mondva: komoly gazdasági visszaesés árán lehet megállítani.

A másik csoport — ez a többség — ezzel szemben az u. n. „fokozatos” kezelést ajánlja, ami feltehetően kizárja a recessiont (a visszaesést).

A nagy valószínűség azonban az, hogy egyik sem vezet máshova, mint visszaeséshez, ami fokozódó munkanélküliséget jelentene. A II. Világháború óta négyszer próbálták megfékezni az árinflációt Amerikában és mindig recession lett a vége. Átlagosan egy év volt a visszaesés időtartama és a munkanélküliség három esetben megkétszereződött, egy esetben pedig a felével nőtt.

A kérdés most is az, hogy le kell-e törni az árinflációt?

Nem vitás, hogy csökkenteni kell, de az sem vitás, hogy letörni — nem lehet.

Az árinfláció megfékezését a Federal Reserve Board a hagyományos kamatlábemeléssel és a bankok kihitelezési keretének megszűkítésével igyekszik elérni. Mindkét eszközt erőteljesen igénybe vette már, de az ipari befektetésektől az új tavaszi kosztüm vásárlásáig egyaránt erős maradt a hitel iránti kereslet.

Az ipari befektetések terén a további hitelszűkítés nem látszik észszerűnek, mert az ipar kénytelen lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Ha nem fektethet be, a fejlődés megáll, sőt visszaesik. Ez nem csak az egyén, hanem egész Amerika szempontjából is súlyos helyzetet teremtene, ami — mindentől eltekintve — egyre nagyobb munkanélküliségben fejeződnék ki.

Más azonban a helyzet a fogyasztási hitelnél. Manapság azok is, akiknek kövér bankbetétjük van, hitelre vásárolnak. A „Charge account’’ életformává vált és aki készpénzért vásárol, az gyanús, mert felteszik, hogy nincs hitele. Ez nem egészséges jelenség. Hogy egy családi ház vétele hitelre történik, az természetes, mert itt nagy összegről van szó. De hogy rúzstól kezdve új cipőig min-Mr. JÓZAN ÉSZ

........ , \ -, • ‘.___

Egy minnesotai mutatványos bódéban kiállítottak egy jégbefagyott teremtményt, amin a tudósok máris hajbakaptak. Egy belga embertan-tudós azonnal átröpülte az óceánt és extázisba esett. Emberi lény! — kiáltotta — és csak néhány éve halott. Ezt könnyű volt megállapítani, mert az egyik szemébe golyó hatolt és a balkarját is golyó érhette, amikor védekezve felemelte. A belga szerint ez a „Visszataszító Hóember”, akit (amelyet) a Himalája hófödte vidékein láttak. Más tudósok viszont dühösen cáfolják ezt, szerintük a „lény” a kanadai British Columbia öserdeiben feltételezett „Sasquatch”. Abban azonban valamennyien megegyeznek, hogy valami „rokon” lehet.

A „rokon” hat láb magas, hosszú karjai, óriási lapátkezei vannak, a nyaka rövid, a mellkasa mint egy hordó és — igen csúnyácska szegény.

Rohantunk a „rokonnal” Mr. Józan Észhez, hogy mit szól a földrengető eseményhez? Figyelemmel végighallgatta beszámolónkat, majd ezt kérdezte:

— Hol lőtték ezt a ... ezt a... lényt?

— A mutatványos nem tudja. Ö jégbefagyva vette már meg, mert igen megtetszett neki, hogy milyen rettentően csúnya.

— De kortárs, nem így mondta a belga tudós?

— De igen, így mondta. Kortársnak kell lennie, már csak a golyósebek miatt is, de inkább hasonlít a kökorszakbeli emberhez, mint... mint... mihozzánk.

— Ha kortárs, akkor csakis közülünk... azaz hát... a környezetünkből származhatik. Igaz?

— Igaz, Mr. Józan Ész, de ki emlékeztet közülünk, azaz hát a... környezetünkből az ősemberre?

— Óóóó, sokan vannak — mondta Mr. Józan Ész. — Mondja, szerkesztő úr, sohasem volt még Washington D.C.-ben? Hogy csak egy várost említsek a sok közül. Szerintem ez a „rokon” gyilkosság áldozata lett valamelyik kocsmában és a gyilkosa jégbe fagyasztotta és eladta a mutatványosnak, hogy megszabaduljon a bűnjeltől. Valószínűleg összezördült egy másik ... hm ... rokonnal és az lelőtte. Előfordul ilyesmi a „rokonainknál”.

— Milyen „rokonokról” beszél Mr. Józan Ész?

— Teremtöm, ennyi naiv ártatlanság! — kiáltotta rendreutasítóan Mr. Józan Ész. — Milyen a bőre színe?

— Mr. Józan Ész — feleltük zordonan, — ne kívánja, hogy diszkriminációt gyakoroljunk! Ez törvényellenes!

— Persze, ez törvényellenes — motyogta. — Az embernek megáll az esze.

Mondá és meg is állt. ' ‘ í ’

— • r . • - !: 1. I JL 1 £.í ■ r

den vásárlást cKarge-oltassanak, az

már inkább szükségtelen szokás, mint szokásos szükségesség. Ha tehát a fogyasztási hitelt megszorítanák, vagy a valóban nélkülözhetetlen vásárlásokra korlátoznák

— másszóval: az árinflációt legerősebben tápláló forrást betömnék, — az árinfláció valószínűleg lefékeződnék.

Teljes megszűntetése azonban

— akár háború, akár béke idején

— egészen valószínűtlen. Legalább is a gazdasági élet teljes letörése és a munkanélküliség rohamos emelkedése nélkül elképzelhetetlen. A munkanélküli ember számára azonban hiába csökkennek az árak, képtelen azokat megfizetni. Ha hozzávesszük ehhez a feketekérdést, a munkanélküliség ma igen súlyos szociális nyugtalansággá válhatnék.

Az árinfláció gyökerei a technológiai forradalomba nyúlnak le. Az új találmányok, gépek, berendezések és eljárások óriási befektetést igényelnek, viszont két-három éven belül ócskává válhatnak. Ebben a vonatkozásban tehát, amikor az árinfláciőt le akarjuk törni, jórészt a saját fejlődésünk ellen hadakozunk.

Sajnos, ez a kérdés is politikává vált és így kiszorult a józan gazdasági megfontolások területéről. De arra számítani, hogy az árinfláciőt valaha is teljesen megszüntethetjük, annyi, mintha azt remélnénk, hogy pénz nélkül lehet gazdasági életet teremteni.

(OECONOMUS)

A nyűgös asszony tönkre teszi a családi életet

Ez nem a mi véleményünk, hanem Augustus római imperátortől kezdve, Napoleon III. császáron és Lincoln Ábrahámon keresztül, a modern közvéleménykutatóké, sőt egy asszonyé: Mrs. Dale Carnegie-é is. Carnegie, tudvalévőén, óriási befolyást gyakorolt úgyszólván az egész világ közvéleményére a könyveivel, amelyek az emberi siker kérdéseivel foglalkoznak. Halála után özvegye tovább folytatta munkáját és ma a Dale Carnegie és Társa cég felnőtt-nevelési programja 2.100 amerikai és kanadai városra és 23 idegen országra terjed ki.

★ AZ „ÁLLANDÓSÁGON”

VAN A HANGSÚLY!

Mrs. Carnegie — tehát egy nő mondja, hogy a nyűgös, házsártos asszony több boldogtalanságot okoz és több családi köteléket bont fel, mint a különcködő, költekező, hűtlen, vagy rossz háziasszony.

Aristoteles, a világ legnagyobb hatású filozófusa, az ó-hellén Athénben kénytelen volt a szabadban, erdők mélyén írni meg műveit, mert felesége, Xantippe, aki a hárpia fogalmát megteremtette, pokollá tette otthon az életét.

Mrs. Carnegie szerint a nyűgösködő házsártosság nem más, mint a férj állandó lekicsinylése, folytonos kalapácsütés a férfi önérzetére, merénylet a férfi büszkesége ellen — ami nélkül nem férfi — és kételkedés a képességeiben.

Milyen haderők néznek szembe Szibériában?

A nyugati titkos szolgálat megállapította, — írja a német Spiegel, — hogy az orosz-kínai határkonfliktus után a Szovjetunió 300 ezer főnyi katonaságot vonultatott fel Kína határára. Ugyanekkor Kína 500.000 főnyi hadsereget helyezett szembe a Szovjetunió haderejével. Nyolcszázezer ember néz farkasszemet egymással, hogy esetleg kölcsönösen kiirtsák a — kommunizmust.

A legutolsó jelentések szerint Peking legutóbb 30 gyaloghadosztályt 2 páncélos hadosztályt, 3 lovashadosztályt, 2 tüzérhadosztályt, 5 vasutas hadosztályt és 5 határőrhadosztályt küldött a határra. Ugyanekkor a Szovjetunió legalább 14 motorizált gyalogos hadosztályt, 5 páncélis hadosztályt, 1 tüzérhadosztályt, 1 ejtőernyős hadosztályt vonutatott fel Kína ellen. Azonkívül a távolkeleti katonai körzetekben, Szibériában és Transbajkálban erős repülöegységekkel és rakétakilövő állomásokkal rendelkeznek. Rakétákkal könnyen elérhetik Kína nagyipari, fegyverkezési központjait. (Lásd térképünket az 1. oldalon).

A hangsúly az „állandóságon” van. Minden családban szükségszerűleg előfordulnak néha parázs viták, sőt egészen komoly, szinte „jóvátehetetlen” összeveszések is, de ezek rendesen elsimulnak, legalábbis elsimíthatők. Ezeket mindketten elfelejtik és ezek miatt kevés házasság kerül végleges csődbe.

De az állandó „őrmesteri” fensöbbség megőrli a házasságot.

★ HÁZSÁRTOS FÉRJEK

Svédországban például törvényt hoztak, amely az előre megfontolt szándékú gyilkosságot emberöléssé fokozza le, ha a gyilkosság oka bizonyíthatóan az asszony állandó házsártossága volt.

Természetesen, férjek is vannak, akik házsártosak, de ez ritkább, mert a férfi lelki-idegi összetétele inkább erőszakos, mint lassan őrlő hatású.

Mrs. Carnegie ezeket a tanácsokat adja az asszonyoknak nyügösködés és házsártosság ellen.

1. Fizessen a feleség a férjének 25 centet valahányszor nyűgösködik. Ez segít, mert a házsártos aszszony rendesen zsugori is.

2. Szoktassa hozzá magát a feleség ahhoz, hogy csak egyszer mondjon valamit és ne tízszer vágja a férje fejéhez ugyanazt a vádat.

3. Próbálkozzék a feleség „gyengédebb” módszerekkel! Ne mondja a férjének naponként egy tucatszor, hogy még nem nyírta le a pázsitot, hanem mondja ezt: „Édesem, ha ma lenyírod a pázsitot, megcsinálom vacsorára a kedvenc ételedet!”

4. Legyen humorérzék a feleségben! Ne értse félre a férj jóindulatú humorát és feleljen rá hasonló hangnemben, nem pedig vészes morgással.

5. Fejlessze ki magában azt a büszkeséget, hogy harsány hang, vagy folytonos morgás nélkül is — vagy csakis így! — eléri azt, amit akar.

Merthogy szépen mindent el lehet érni a legtöbb férjjel, de folytonos morgással csak egyet érhet el — a válást.

Mindez nem a mi véleményünk, hanem egy asszonyé, aki nagyon boldog házasságban élt a férjével.

ÉRDEKES HOGY...

...az auszronauták napi kosztja csupa víztelenített és másképpen is denaturalizált „táplálékból” áll, amit, természetesen, csak fanyalogva esznek meg. Valamennyi arról álmodik, hogy milyen jó is egy hirtelen sült szték, vagy akárcsak egy falás hamburger is. Ital pedig még az álmaikban sem fordul elő. A nagy súlytalanságban nem kell szesz ahhoz, hogy tántorogjanak. Ezért keltett nagy meglepetést a földi személyzet körében,' amikor az Apolló 8 Jim Lovell-je Karácsonykor hirtelen elkezdte

dicsérni az aznapi vacsorájukat. A közönséges földi hallgató azt hitte, hogy valóban ünnepi vacsoráról zengett a dicséret. De a NASA személyzete tudta, miről van sző! Valaki a kollégák közül becsempészett az űrkabinba három gyűszűnyi üveg brandyt. Ezt dicsérte Lovell. De hiába, mert a zord parancsnok, Frank Borman azonnal elkobozta azokat. Borman a Földön sem iszik és úgy látszik, nem túlságosan van kibékülve a gyengéd nemmel sem. Amikor külföldi útján azt kérdezték tőle, hogy miért nincsenek Amerikában női asztronauták, mint a Szovjetben, azt felelte kissé komoran: „Elég bajunk van velük itt « raidön is.” (Hát... hűm.)

... Nixon elnök súlyos hibát követett el, amikor kinevezte Edward nevű testvérét egy évi 30 ezer dolláros állásra, Alaszkába. Ö lesz az elnöke az Alaszka területi fejlesztésével — másszóval: kutatással — foglalkozó bizottságnak. A hiba kétségtelenül nagy szépséghiba, de talán nem tárgyi hiba. A 38 éves Edward Nixonnak ugyanis geológiai diplomája van a Duke Egyetemről és geológiai doktorátusa az Észak-Karolinai Egyetemről. Ezek olyan komoly képesítések, amellett, hogy kiváló pilóta és helikopter pilóta (ami ott nagyon fontos), hogy százszázalékig fedik az állás követelményeit. Csak ne lenne az elnök — testvére! Igaz, hogy van rá egy csomó precedens. John Kennedy pláne igazságügyminiszterré nevezte ki öccsét Róbertét, aki addig sohasem tötött be semmi jogi állást sem.

... Lloyd Bucher, a Pueblo kapitánya elfogadta a Notre Dame egyetem végzettjeinek meghívását Chicagóba április 28-ra, előadás tartására. Bucher annyi ilyen meghívást kap, hogy akár egész életét azokkal tölthetné el. De könyvet is ír és főleg — a Navyben akar maradni, ha felmentik a Puebloügyben és nem helyezik skartba, valamilyen kis szárazföldi irodába. A könyvéből azonban valószínűleg meggazdagodik és ha minden kötél szakad is, lesz mit aprítania a tejbe.

... Sam Houston Johnson könyve is nemsokára megjelenik. Először a Look magazinban olvashatunk belőle részleteket, majd a Cowles kiadásában az egészet is megkapjuk. Hogy miért érdekes ez? Mert Sam Houston nem más, mint Lyndon Johnson öccse és könyvében olyanokat is elmond, amit elnök bátyja sohasem mondAZ ŐRMESTER ÉS A KÖZLEGÉNY

Ezúttal nem írok Évikéről. Újabban nagyon sok Évike szuttyongat miatta, néha álruhában, néha közgazdasági szakértőnek maszkírozva. Merthogy akármi íródik is a „kékújságban”, valami csodálatos női ösztönnel — engem tesznek érte felelőssé. Csak mellékesen jegyzem meg: nagy csalódás számomra, hogy néha még a csalhatatlan női ösztön is csal. Különben is, még bennem van az ünnepek szelídsége és így most jófiú leszek. Bár lehet, hogy most azért taglóznak le az én angyali lelkű gyengéd ellenségeim, mert megint szépeket mondok felőlük.

Az eset Angliában történt és olyan megható, hogy ha történetesen Évike volnék, most érzelmesen könnyeznék. De így csak büszke vagyok — persze, Évikére. Ki másra is lehetne büszke manapság az ember?

Lancashire megye rendőrségén egy Évike is működik. Méghozzá nagyon hatásosan és a baj itt kezdődött. A férje ugyanis szintén rendőr éspedig ugyanott. A baj később azzal folytatódott, hogy Shirleyt őrmesterré nevezték ki, míg férje közlegény maradt. No, ez érthető. De mikor Derek, a férj, megtudta ezt, elsáppadt. „Irigykedsz?” — kérdezték kaján kollégái. „Dehogy irigykedem — védekezett Derek. — Csak mi lesz, ha történetesen együtt leszünk szolgálatban és nekem őrmester úrnak kell öt szólítanom. Nem azért, de ő mégsem férfi!”

Shirley azonban bölcsen megoldotta a fogas kérdést. Mint őrmester, megparancsolta férjének, hogy sohasem közelítsen hozzá, amikor szolgálatban van. Sőt, Dereket egy messze eső osztályra helyeztette át. így azután csak este, otthon találkozhatnak, akkor is csak azután, ha már — levetették az egyenruhájukat.

„Na és, mi van otthon?” — kérdezték a kotnyeles riporterek. Shirley őrmester így válaszolt: „Otthon, természetesen, ö a főnök és én engedelmeskedem neki. Minden rendes asszony ezt teszi.”

„És ki főz?” — faggatták tovább Shirleyt. „Természetesen én! — válaszolta az őrmester. — Én mosogatok, mosok, vasalok és rendben tartom a házat. Minden rendes asszony ezt teszi, nem?”

De IGEN! — felelem én a többi közlegények nevében is. Ez mutatja, hogy Shirley őrmester nemcsak rendőrnek kiváló, hanem asszonynak is. Minta-Éviké, akinek ezennel — ha nem is láthatja — nagyot tisztelgek. Minden rendes asszonynak kijár ez, aki otthon nem őrmester, csak engedelmes, szorgalmas feleség.

‘ , (ÁDÁM)

hatna el. Így többek közt, hogy Lyndon a Kennedy elnöksége alatt még alelnök sem volt tulajdonképpen, mert az elnök utáni második személy Robert Kennedy volt, aki ki nem állhatta Johnsont. Azután azt is megtudjuk majd, hogy Jackie Kennedy milyen brutálisan bánt el Lyndonnal. Amikor, mint elnök a washingtoni Keleti Parkot Jackie-röl nevezte el, a fiatal özvegy el sem ment a ceremóniára, sőt még csak ki sem mentette magát. De ezek csak kisebb részletek. A könyv kétségtelenül nagyon érdekes lesz.

... ha már könyveknél tartunk, áruljuk el, hogy Francis Gary Towers, akinek a nevét valamikor éppen úgy mindenki ismerte, mint Eisenhower elnökét, szintén könyvet ír. Powers volt annak a U2 „kém”-repülögépnek a vezetője, amelyet az oroszok lelőttek egy akkoriban még új SAM-rakétával. Powers 18 hónapot töltött a fegyházban, amíg végül kicserélték a szovjet mesterkémért, Rudolf Abelért. A könyv jövőre jelenik meg és foglalkozik a fogságba jutását megelőző, valamint követő eseményekkel is. Mindezek olyan könyvek, amelyeket nem a szerzőjük, hanem a történelem írt.

... Nixon, vagy hát mondjuk így: az alantasai súlyos baklövést követtek el Eisenhower temetésén.

A volt elnököket ugyanis mindig meg szokták hívni a Blair Houseban való szállásra és természetesen, az idegen előkelőségeknek adott fogadásra. Most ez nem történt meg. Johnson a temetés után rögtön hazautazott, mert — nem hívták meg. Nixon emberei azzal védekeznek, hogy a külügyi protokoll hivatal követte el a tévedést, de Johnson elnök barátai rámutatnak arra, hogy Johnson mindig ö maga, vagy Mrs. Johnson útján személyesen invitálta meg a volt elnököket, amikor erre szükség volt és sohasem bízta ezt a feladatot alantas tisztviselőkre. Senki sem hiszi azonban, hogy a dolog Nixon elnök tudtával történt volna, csupán csak egy kis ... figyelmetlenség volt.

(KIVÁNCSI)

Női szemmel:

A DRÁGASÁGRÓL

Zavarban vagyok. Amióta elolvastam „A leopárd-foltos infláció” című cikket, azon töröm a fejemet, hogyan lehet az, hogy a mi van — az nincs. Mert azt, hogy az árak úgy mennek felfelé, „mint borban a gyöngy”, csak az nem veszi észre, aki nem vesz egyebet, csak — lélegzetet. Csak néhány példa arról, hogy mennyivel szerencsésebb a kanadai, mint a kaliforniai lakos. Itt az árak átlagban 80-100%-al emelkedtek. A csirke fontja hosszú évekig 29 cent volt, ma 45 cent. Az egyszemélyes háztartások, mint az enyém is, csirkerészeket (comb, melle) vásárolnak: fontja 69 cent. Kenyér 20 centről 39, tojás 28 centről 55 centre, alma fontja 19 centről 37 centre emelkedtek. Az építéshez szükséges fa ára is 100%-al emelkedett. A kanadai 2, 3, 10%-os emelkedés, mint a cikkben olvasom, olyan csábítóan hangzik, hogyha magammal vihetném az itteni éghajlatot, tüstént Victoria B.C.-ba költöznék. Ott még a lámpaoszlopokat is élövirággal díszítik. Ennyit tehát a százalékolásról.

Nézzük a kategorizálást. „A mozi, cigaretta, a permanent hullám nem megélhetési, hanem nélkülözhető, vagy éppen luxuscikk” írja informátorunk. Évike figyelemmel olvassa. Tüstént papírt ceruzát vesz, kiszámítja: 72 cent 2 csomag cigaretta ára, mint napi fogyasztás, ezt megszorozza 365-el, a kapott eredményt 13-al (évek száma) amióta a k. férj dollárban kapja a fizetést — és kijön az az összeg, amivel leelölegezhették volna azt a házat, ami után Évike oly régóta sóvárog. A k. férj ma nem vacsorát, hanem hideget-meleget fog kapni. Férjuram gyorsan megérti miről van szó. Nem nyilvánítja véleményét a cikkről, de elhatározza, hogy elökeríti a tehetséges kategorizálót és — gulyássá aprítja. És rendben van, csak az nincs rendben, hogy ehez én nem asszisztálhatok. Mint díszelnöknö a nemes célú clubban, igazán rámférne egy kis gyakorlati útmutatás az (Oeconomus) feldarabolásához.

A titkárnö-elárusítőnö Évike a permanent hullámról olvas. Minden jót kíván a szerkesztőnek, de szeretné tudni, hol alkalmazzák a hanyag külsejű Évikéket. A bor kimaradt a kategóriából. Természetesen. A szerkesztő rendületlenül kitart az átlagos 18%-os áremelkedés mellett. Szerinte ez nem egyéb, mint megtévesztő-statisztika. Optikai csalódás. Messziről, félig behunyt szemmel, már alig lehet észrevenni.

Szerencsére mégis van valami, ami olcsó. Az újság. Ne csodálkozzunk, hogy a cikkíró egyedül ül babyloni sötét vizeknél, hullatja könynyeit bánatában. Lám, ő milyen önzetlenül, ingyen és bérmentve szál Htja a fontos, hasznos információkat, s a hálátlan Évikék még egy ki! kóstolót sem küldenek abból a libamájpástétomból, amit ők oly leleményesen — csirkemájból állítanak elő. (Nem szeretem — Szerk.; Nem lehet, szerkesztő úr, ez kimaradt a kategóriából, különben is iparmágnásoknak való luxuscikk.

Valahol, valami sántít, érzem olvasás közben. Ki is derült. A szerkesztő nem vett példát kitűnő kollégájáról, Kaszás Nagy Mátéról, ak vállalja és aláírja, amit ír, mert a: „Becsületes jó magyar név nem hi mez, nem hámoz, Az én nevem, az én nevem — Kukorica, Kukorici János.”

K. Anonymus! Még nem vette észre, hogy az Évikék nem százaié kölni—kategorizálni, hanem — énekelni szeretnek? Ez az ő súlyos té védésé. így ö a — persona non grata!!!

' GERLE GIZELL/.

►