St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)

1969-03-22 / 6. szám

Megnyílt az út a Holdra ! Az Apollo 9 űrhajó McDivitt, Scott és Schweickart utasaival március 13-én délelőtt 10 órakor, Időben másodpercnyi pontosság­gal, térben nem egészen 1 mérföl­­des eltéréssel leszállt az Atlanti óceánra. Tíz nap alatt 4.200.000 mérföldes utat tettek meg és köz­ben különböző magasságokban 151- szer megkerülték a Földet. Három rekordot értek el: 150 tonna sú­lyával ez volt a legnehezebb űrha­jó a világon, mert erre — most elő­ször — már rá volt szerelve a 16 A magyar kommunista vezetők mostanában egyre jobban udva­rolnak az ipari munkásságnak és az — Íróknak. Kádár János a budai Harisnya­gyár után a győri vagongyárba látogatott el, de nem sok öröme tellett benne. Port Árpád, a gyári pártbizottság titkára elmondotta neki, hogy a munkások nagyrésze kész lenne munkahelyet változtat­ni, ha fizetését emelnék. — Hány százalék vélekedik így? — kérdezte Kádár. Port válasza: — A megkérdezettek 72 száza­léka. Látni lehetett, — írják a lapok, — hogy Kádár sokallja a százalé­kot, de Port igyekezett megvigasz­talni: __ A gyárvezetés elhatározta, hogy felemeli a művezetők és fő­művezetők fizetését. __Miből? — vetette ismét köz­be Kádár. __ Az idei nyereségrészesedés terhére. Megelőlegezzük számuk­ra ezt az összeget... Reméljük, hogy nem bánjuk meg. Kádárnak ez sem tetszett. Nyil­ván arra gondolt, hogy előre isz­nak a medve bőrére. Fock Jenő miniszterelnök sem Járt sokkal jobban a Fészek Klub­ban, az írók és művészek találko­zó helyén. Darvas József, írók és Somogyi József, a képzöművé­a betonfalak! Évekig tartó megfigyelés után néhány német és francia tudós ar­ra a felfedezésre jutott, hogy a be­tonból készült épületek lakói gyak­rabban betegek és munkájukban nem olyan teljesítöképesek, mint azok, akik tégla-, vályog-, vagy faépületben laknak. Az egészség­­ügyi károsodást csak fokozza, ha a munkahely is betonépületben van. Beton falak között előbb elfá­rad az ember, fejfájást kap és csökken a munkaképessége. Az egyik karlsruhei leányiskola növen­dékeit kísérletképpen kétfelé osz­tották. Betonból, illetve téglából készült iskolákban tanították őket egy esztendeig. Akik a téglaépület­ben tanultak, 50 százalékkal jobb teljesítményt mutattak fel, mint a betonfalak közé elhelyezett lá­nyok. De nemcsak az emberekkel van ez így, hanem az állatokkal is. A parasztok már régen tudják, hogy a betonból készült disznóólak, szarvasmarha- és lóistállók kész veszedelmei az állattenyésztésnek. Korántsem hoznak akkora hasz­not, jövedelmet, mint a fából, vá­lyogból, vagy téglából készült he­lyen tartott állatok. Az ok embernél és állatnál ugyanaz: az atmoszférában jelen­lévő igen csekély elektromos fe­szültségek megtörnek a betonon, az oxigénből nem lehet természe­tes statikai elektromosságot fel­venni, legalább is nem annyit, amennyi a normális élethez szük­séges. A test számos funkciója hiá­nyossá válik és ezáltal korábban beáll a fáradtság, az elöregedés, krónikus betegségek keletkeznek, végeredményben csökken a mun­kabírás, a teljesítőképesség. Németországban és Franciaor­szágban mozgalom indult aziránt, hogy lakások és állati ólak építé­sénél törvényhozásilag tiltsák el a beton használatát. tonnás hold-kabin is, amelyet há­romszor elválasztottak az anyaha­jétól, harmadszorra 100 mérföldre távolodtak el tőle, majd újból ösz­­szecsatolták a kettőt. Schweickart 38 percig kívül tartózkodott az űrhajón, „gyalogolt” a világűrben és közben semmi nem kötötte ösz­­sze az űrhajóval. Egyedül a rajta lévő felszerelés biztosította az életét. Külön nagy teljesítménynek szá­mít, hogy az anyahajó és a hold­­kabin között biztonságos volt a szék elnöke ugyan hosszú beszé­dekben nyalták a talpát, a klub egyébként kongott az ürességtől. Senki nem volt ott, akinek a neve Magyarország határain túl is szá­mít. közlekedés, módját találták annak, hogy a hajtóanyaggal takarékos­kodjanak és a Föld légkörébe va­ló „betöréskor” lényegesen csök­kenteni tudták az űrhajó külsejé­nek izzásig való forrósodását, mely 40.000 Fahreinheit fokig terjedhet, de 7000 láb magasságban már „csak” 2700 fokot tett ki, a vízben pedig teljesen lehűlt. A kísérlet a vártnál is sokkal jobban sikerült Semmi kétség: a hold-kabin el tud válni az anyaha­jétól, le tud szállni a Holdra és vissza tud térni az anyahajóra, amely a Hold körül keringve vár­ja meg az expedíció befejezését. A következő lépés az Apollo 10 fellövése volna, amely ugyanezt a gyakorlatot hajtaná végre a Hold körül, de lehet, hogy ezt a lépést kihagyják, annyira biztosak a dol­gukban. A jelek szerint már júli­usban leszáll két ember a Holdra. KÉRELEM Az alábbi kroki Fehér Klárának „Nem vagyunk ördögök” című könyvében jelent meg Budapesten. Lázad benne a mérhetetlen bürokrácia és a kommunizmus diktatúrája ellen. Politikai szempontból jelentős írás, mert tükrözi a magyar közvélemény hangulatát. Kora reggel csengetnek. A házfelügyelő jön egy hölggyel és egy úrral. — Tessék. Jó reggelt. — A kartársak a házkezelőségtől vannak. — Tessék beljebb kerülni. — Hivatalosan — mondja nyomatékkai a kartárs. — Jó, azért tessenek csak kényelembe helyezkedni. Leülnek. Most a kartársnő szólal meg: — A házfelügyelő jelentette, hogy ön nem hajlandó bejönni a házke­­zelőségre. — Nem bizony, mert nincs időm. — Márpedig a kérelmet alá kell írni. — Nem kérek én semmit. — Már hogyne kérne. Liftkulcsot kér. — Dehogy kérek. Megvettem, kifizettem, tessék, meg is mutathatom. _ Értsünk a szóból, ön a liftkulcs használatát kérelmezi. — Nem kérelmezem. — Engedély nélkül pedig nem használhatja. — Akkor nem fogom használni. tj j ,<[ ^ fj-Ez láthatóan meglepi a vendégeimet. — Hogyhogy nem fogja használni? — Ügy, hogy gyalok járok fel az emeletre. — Éspedig miért? — Mert nem vagyok hajlandó kérvényt beadni. — Ha pedig nem ad be kérvényt, akkor... — Ezt már tisztáztuk, kartársaim — mondtam békésen. — Akkor nincs jogom kinyitni a liftajtót. Tudomásul vettem. — De miért tetszik ilyen makacs lenni, lakótársam — kiált fel két­ségbeesve a férfi kartárs. — Hát be tetszik jönni... — Nem megyek. — De miért nem? — Mert nincs önökkel semmi dolgom. Megint ott vagyunk a legelejénél. — Kérem — mondja türelmesen —, kérem, én tudom, hogy a kedves lakókkal nehéz. A kedves lakóknak alá kell írniok, hogy a kulcsot át­vették. — Jó. A házfelügyelőtől vettem át, neki aláírom. — Alá kell írnia azt is, hogy tudja a liftet kezelni. — Azt is aláírom. — A kimutatásra személyi adatait rá kell írni. Hogy hány éves. — Egyrészt úgyis tudják, mert folyton kifüggesztik az életkoromat a kapu alá, másrészt öt évet úgyis letagadok. — Ne tessék viccelni. — Dehogynem viccelek, ez a foglalkozásom. Egyébként önök vic­celnek. _ ????? — Miért nem adják oda az ívet a házmesternek, aki úgyis naponta bemegy önökhöz, hogy írassa alá a liftkulcsban bűnös lakókkal. Nem egyszerűbb egy ívet kiadni, mint házanként harminc-negyven lakót be­rángatni? — A házmesternél napokig hányódnék az ív. — No és? Kinek van szüksége rá? — Azt ugye nekünk kell őriznünk. — Majd őrzik pár nap múlva. — És az ív bizalmasan kezelendő. Azt nem vehetik kézbe a lakók. — Miért? Titok van rajta? — Nem tudom kérem — mondta most már kínban a kartársnő. — Mi csak azért jöttünk, hogy figyelmeztessük önt, hogy tessék bejönni, kérelmét beadni, az ívet aláírni. — És ha már idefáradtak, miért nem cipelték most magukkal az ívet? Itt mindjárt alá is írhatnám. — Azt nem lehet. Be kell jönni. És kérelmet kell beadni. — Hagyjuk az egészet. Én vettem egy kulcsot, megfizetem érte á havi húsz forintot, zsebben hordom, sose dugom a liftajtóba, és ezzel el is búcsúzunk, jó? — De hát tessék bejönni, beadni a kérelmet... — Nézzék, ha véletlenül arra vinne az utam, sőt, ha átesnék a kü­szöbön, még akkor se mennék be és főleg nem adnék be kérelmet. — De hát miért? — Mert unom. Mert nem vagyok hajlandó a Közértben reagálni ar­ra a felszólításra, hogy „tessék kérni”, mert nem kérni mentem be, ha­nem vásárolni. És tüzelőt sem óhajtok igényelni, hanem megrendelni, tanfolyamra és társasutazásra nem kívánok kérelmezni, hanem jelent­kezni és befizetni. Útlevelet nem óhajtok kérni, hanem kiváltani. És nem kérem a liftkulcsot, pláne nem kérelmezem, hanem megveszem. És egyáltalán nem vagyok hajlandó kérni, kunyerálni, instálni, könyörögni, térdreborulni olyan dolgokért, amiket nem igényelni, kérelmezni, ha­nem egyszerűen megvásárolni, elhozni, kiváltani, vagy elvinni szokás. Nem élünk feudalizmusban, nem... — Szóval nem tetszik kérelmezni. — Nem. — Hát... de ez valahogy nincs rendben. — Ugyanezt monaom én is. Fock sikere egyre fogy Délvietnámiak ideiglenes tanyája, akiket kiürítettek a Batangan félszigetről, amíg a marinek kifüstölték a kommunistákat A legújabb ajándék-tárgy — az emberi test Az orvosi tudomány fejlődésé­vel megszületett a szív- és egyéb testrészek és szervek átültetése idegen testekbe. Míg egyrészről sok kiváló tudós azt mondja, hogy a szívátültetés még kora: kísérlet, ami az esetek többségében nem si­kerül, más szervek átültetése több sikert Ígér. Ma már tudunk vese-, lép-, cornea (a szemfehérje)-, máj- és egyéb szervek átültetéséről is. Minden átültetésnek közös vesze­delme az u. n. „visszautasítás”, vagyis a testnek a védekezése ide­gen test beültetése ellen Ezt kü­lönböző gyógyszerekkel eiég sike­resen csökkentik, de ezek viszont elpusztítják a testet immunizáló anyagokat is és az így kezelt be­teg könnyen áldozatává válik más fertőzéseknek. A szívátültetések­nél különben a tüdőgyulladás gyakori, ami rendszerint el is vi­szi a beteget. MOST NEMRÉGEN egy New York-i férfi testéből — aki agy­tumorban halt meg — nemkeve­sebb, mint hat szervet ültettek át különböző betegekbe. A szívet, a májat, a két vesét és a két cor­­neát. Mivel a szív legfeljebb félóráig marad épségben véráramlás nél­kül, a kivett szívvel valóságos vesszőfutást rendeztek az orvosok az idővel, hogy kellő időben oda­érjenek a kórházba, ahol a beteg feküdt. Más szerveknél nem eny­­nyire fontos elem a sürgősség, de ez a kérdés azért állandó kérdője­le marad az átültetéseknek. A New York-i beteg, akinek hat szervét vették ki és ültették át másokba, az adományok legbecse­­sebbjét: új életet vagy legalábbis új egészséget biztosított hat más embernek. Maga a gondolat azonban egy kissé embertelennek tűnik. Kifosz­tani egy holttestet nem fér még bele az általános társadalmi gon­dolkodás körébe. Mégis, emberi ez a törekvés, mert hiszen az el­hunyt még halálában is segít, eset­leg csak a halála után segít ember­társain. Nem egy hosszú börtön­­büntetésre elítélt rab ajánlotta fel már testét, illetve annak részeit, halála esetére. AZ ORVOSOK VÉLEMÉNYE szerint a legtöbb, amit egy holttest­ből ki lehet venni: tizenhét szerv, ill. testrész. Ezek közé tartozik a tüdő, az adrenális mirigy (a vese nyúlványa) és a belek, illetve bel­ső részek. De minden átültetés előtt nagy akadály áll: megtalálni az adomá­nyozót és azokat, akik az ado-A királyi udvarokban sem min­den fenékig tejfel. Svédországban komoly bajok vanak Károly Gusz­táv, a 23 éves trónörökös körül. Hiába intették a 86 éves nagyapa, Gusztáv Adolf a mostani király és Sybilla hercegnő, a 61 éves anya, a fiatal ember túlságosan odaadta magát az „édes élet”-nek. Lum­polt és úgy cserélgette a kedveseit, mint mások az inget. A svédek morogni kezdtek és az amúgyis erős körtársasági párt még jobban megerősödött Ilyen előzmények után kérdez­te meg olvasóit a világszerte is­mert „Aftonbladet” című stockhol­mi újság, hogy hajlandók-e elfo­gadni királyuknak Károly Gusztáv trónörököst. Az olvasók 60 száza­léka nemmel felélt. A trónörökös rögtön észhez tért. Azóta szorgal­masan tanul és mindenütt inkább látni, csak a mulatóhelyeken nem. Azonkívül híre jár, hogy nősül­ni akar. Anna hercegnőt, az angol királynő 18 éves leányát szeretné elvenni. A hírre a svédek enyhülő­ben vannak. A hercegnő náluk is igen népszerű és ha a házasságból tényleg lenne valami, megbocsáj­­tanának a trónörökösnek. Az an­mányra várakoznak a megfelelő helyre szállítani, hogy a halál után minél gyorsabban lebonyolítható legyen az átültetés. Ma már egyes, tartósabb szer­veket mélyhűtéssel vagy más mó­don tartalékolni is tudnak, így pél­dául a corneát és azt remélik, hogy ezen a téren lényeges hala­dást érhetnek el. Ez mindenesetre korlátozná az ilyen átültetések ne­hézségeit. Az emberi test tehát halála után is tehet jót és lassanként — ha ez a mozgalom általánosabbá válik, — a legbecsesebb ajándék, amit valaki másoknak adhat — az élettelen teste lesz. goi királyi család állítólag nincsen ellene a házasságnak. Ennek kö­vetkeztében Károly Gusztávból még lehet Svédország királya és királyné Anna hercegnőből. KUNIGUNDA OLCSÓN LETT ÖZVEGY Kunigunda Schweigel, egy né­metországi szobafestő k. neje, egy­re mérgesebben várta haza Kurt­­ját, aki vacsora után egy kis „kü­lönmunkára” távozott. Amikor éj­fél után kettőt kongatott a torony­óra, Kunigunda fogta magát és le­lakatolta a -bejárati ajtót, majd le­feküdt. A részeg gazember megint iszik valahol — ez volt az utolsó gondolata, mielőtt elaludt. De ivott ám! Méghozzá annyit, hogy tökrészegen tolták haza barátai egykerekű tragacson és ott hagy­ták a lelakatolt ajtó előtt. Másnap reggel, amikor Kunigunda kinyitot­ta az ajtót, hirtelen rájött, hogy — özvegy lett. Kurt, k. férje, ott fe­küdt, csontkeményre fagyva. A bí­róság mindössze 30 márka pénz­büntetésre ítélte Kunigundát, s a boldog özvegy vidáman kiáltott fel: „Ennyit igazán megért!” Svéd királyné lesz Anna angol hercegnőből? Ritka pillanat! Két amerikai partraszálló hajó visszatér az anyahajó mélyébe. Mihelyt lehorgonyozták őket, a viztót kiszivattyúzzák és a kaput becsukják.

Next

/
Thumbnails
Contents