St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)
1969-02-08 / 3. szám
Megnyílt az út az öregedés kiküszöbölésére h Két amerikai tudós-csoport — egymástól teljesen függetlenül — egy időben jött rá a nagy titok megfejtésére: hogyan lehet az emberi sejt kémiai életét meghatározó enzimeket mesterségesen megteremteni. Több ezer enzimről tudunk, de még sohasem sikerült egyet sem laboratóriumban, mesterségesen előállítani. Most a Rockefeller Egyetem tanárainak (dr. Bruce Marrifield és dr. Bernd Gutte) és a Merck kutatólaboratórium tudósainak (dr. Robert Denkewalter és dr. Ralph Hirschmann) egyidőben, teljesen külön és más eljárásokat alkalmazva, sikerült az első enzimet, a ribonuclease-t mesterségesen előállítani. Ez a Nobeldíjra érdemesítő áttörés végtelen távlatokat nyit meg a gyógyításra olyan betegségeknél, amelyek az enzimek részleges hiányából, vagy hibás működéséből keletkeznek. • 124 KOCSIS TEHERVONAT Először lássuk, hogy mik is azok az enzimek? Az enzimek a proteinek (fehérjék) nagy családjának tagjai és az emberi testben lejátszódó kémiai folyamatokat szabályozzák. Ezek teszik lehetővé, hogy az élelmiszer a szükséges kémiai anyaggá alakuljon át testünkben (metabolizmus), ezek teszik lehetővé hogy lélegezzünk, hogy az izmaink működjenek, hogy elhasználódott sejtjeink folytonosan újjáépülhessenek, hogy új vérsejteket képezhessünk — egyszóval: ezek teszik lehetővé, hogy egyáltalán létezhessünk. A sok-sok enzim mindegyike más és más feladatot lát el a sejtben. Minden sejt tele van enzimekkel, amelyek adott időben és helyen egy-egy különleges kémiai folyamatot hoznak létre. A ribonuclease, amit most mesterségesen előállítottak, csak egyike az enzimeknek és nemcsak a legismertebb, hanem a legkönynyebben szintétizálható (mesterségesen előállítható) is. Feladata az RNA — a ribonucleic acid — széttörése, namely az átöröklést szabályozza. Az RNA hibás működése, vagy részleges hiánya súlyos átöröklési hibákat okoz. Ilyen a phenylketonuria, amely szellemi viszszamaradást okoz a gyermekekben (nágyon gyakori súlyos állapot). Valószínűnek tartják, hogy a diabetes (cukorbaj), továbbá néhány vérszegénység, sőt esetleg a rák egyes fajtái is enzim-rendellenességek okozatai. A ribonuclease 124 molekulából tevődik össze, amelyek 19 különféle amino acidból állanak. Az amino acidok (mint az RNA is) hatalmas láncban fonódnak öszsze a ribonucleaseban. Olyan ez, mintha 124 teherkocsit akasztanának egymás után egy hatalmas tehervonat összeállítására. De a sorrend nem mindegy, ahogy ez a lánc kialakul. A ribonuclease összeállítását mér régebben ismerik, ezért választották ezt az első mesterséges enzim megépítésére. Igen ravasz módon állították össze a 124 kocsis tehervonatot — a két tudós-csoport két különböző módszerrel — és az eredmény ugyanaz a labdaszerű ribonuclease molekula lett, amely a testben is működik. A laboratóriumban már kipróbálták a viselkedését is és ez tökéletesen azonos a természetes ribonucleaséjével. • A HALÁL KÉSLELTETÉSE Ezt a hallatlanul nagyjelentőségű tudományos áttörést azonban még nem lehet közvetlen gyógyítási célokra felhasználni. Ezen keresztül és ennek példája nyomán igyekeznek a többi enzimek szerkezetét is megismerni és mesterségesen előállítani azokat De a későbbi gyógyáaszti szerepük fantasztikusan nagy lehet Máris használnak enzimeket a gyógyászatban, de ezek természetes enzimek, amelyeket csak végtelenül kis mennyiségben állítanak elő és így tömeggyógymóddá sohasem válhatnak. Ilyenek: az L-asparaginase, amely a leukémia (a vér rákja) bizonyos formáit gyógyítja és az urokinase, amelyet a vérrögök szétoldására, vagy képződésük megakadályozására használnak szívrohamok esetén. Ha ezek szintétizálását megoldják, azonnal tömeggyógyszerré válhatnak. De minden más enzim hibás, vagy hiányos működésének is megvannak a maga betegségei és így az enzim-RICHARD NIXON elnök fizetése $200.000 évenként. Ez kb. 87 ezerre olvad az adó levonása után. Ennyi pénzért nem lehetne egy komolyabb vállalat élére vezérigazgatót szerződtetni. Ez tény. De vannak az elnöknek egyéb „mellékesei” is. Költségeire évi 50 ezret kap (ez is adó alá esik), az utazásaira pedig 40 ezret, ami adómentes. Ez összesen bruttó 290.000 dollár. Még mindig kevés. gyógyászat végeredményben megszabadíthatja az emberi testiét a főbb betegségeitől. A legnagyobb ilyen „betegség” az emberi sejt és test elöregedése, amit az enzimkúra egészen csodálatos módon lelassíthat. Ezzel az ember képessége, hogy a halált kitolhassa, a végtelen lehetőség útjára lépett. Idő kérdése csupán és ez nem lesz túlhosszű, mert a ribonuclease mesterséges előállítása az egész világ tudósai előtt megnyitotta az ajtót a további kutatásokra. Magyar fiú sikere South Bend, Indiana —- Huszonnégy középiskola legjobbjai vettek részt nemrégiben a NOTRE DAME egyetemen tartott újságíró-nap keretében rendezett cikkíró versenyen, amelyet Amerikában született magyar fiú, ifj. Szász Ernő, a South Bend-i John Adams Highschool utolsó éves tanulója — kitűnő munkatársunk, Szász Ernő fia — nyert. Díjnyertes pályaművében — amelyről a helyi nagy angol újság főhelyen hozott idézeteket — a jó újságírói stílussal foglalkozott. „Használj egyszerű szavakat — írta — de csak annyit belőlük, amennyire szükség van. Kerüld a nagyképü kifejezéseket és mesterkéltséggel ne kényszerítsd olvasódat arra, hogy írásokat kétszer kelljen olvasnia ahhoz, hogy megértse, mert ezzel csak idejét lopod”. Ifj. Szász Ernő jól beszél magyarul, sőt angolul csak az iskolában tanult meg. Ennek ellenére ott is a legjobb angolosok csoportjába került (500 diákból 17- et választottak ki), akik az amerikai irodalommal úgynevezett „előrehaladott fokon” foglalkoznak. Esete válasz lehet sok magyar szülő kételyére, akik attól félnek, hogy az otthoni magyar beszéd a gyerek rovására lehet az angol nyelv tanulásában. Igen,-de vannak olyan „fringe”kedvezmények is. amelyek erősen feljavítják a helyzetet. A különleges alap $1.500.000, amelyből a Fehér Ház-i konferenciákat, az elnöki tanulmányi csoportok és riportok költségeit fedezi. A FEHÉR HÁZ fenntartására é§ a háztartás vezetésére 3.229.000 dollárt ntal ki a kincstár. Ebben ilyen szolgálatok díjazás van bent, mint: 34 állandó iparos — asztalosok, vízvezetékszerelők, villanyszerelők, lakatosok, szobafestők, stb- — fizetése; a házvezetőnő, öt szobalány, a fehérneműmosőnök, a ruhatisztítók, két szakács két kukta, két mosogatólány,' négy kapus, öt söprögető és más egyebek fizetése. Ebből az összegből kerijl ki a Fehér Ház építészeti fenntartása is. A PARK gondozására külön 200 ezer dollárt fordítanak. A {Secret Service és á Fehér Ház" rendőrsége külön évi 2,503.000 dob ' lárba kerül. Az autókat nem úgy veszi a Fehér Káz. hanem „kölcsönben” kapja a nagy gyáraktól. Van egy-egy páncélozott nagy Lincoln és Cadillac, ezen felül 20 fekete Mercury. Ezeknek, valamint az elnöki repülőgépeknek és hajóknak fenntartása és mindezek személyzetének fizetése kb. 1.050.000 dollár évenként. MINDENT ÖSSZEGEZVE: ezek a költségek 8,772.000 dollárt tesznek ki évente. Tegyük ehhez hozzá magát a „kis lakást” (a Fehér Ház értékét 125 millióra becsülik), a Camp David pihenőhetyet (150 ezer), az ingyenes orvosi kezelést magának és családjának, az ország legkiválóbb Specialistáit is beleértve, végül a nyugdíjat (Nixonnál ez 25 ezer) és már nem is aggódunk. AZ IGAZ, hogy rettentően nagy, testet, ideget és agyat tépő munkát végez, de a szakértők szerint csak olyan állampolgár élhetne úgy ahogy az elnök él, akinek évi 35 millió dollár a jövedelme. Ilyen pedig nem sok akad. Ha még hozzátesszük mindehhez az óriási hatalmat, amit a világ legnagyobb katonai és gazdasági ereje nyújt neki, nem kell sajnálnunk az elnököt. ...ÉS KÜLÖNBEN is —- ő akart elnök lenni! Mr. JÓZAN ÉSZ Alig akartunk hinni a szemünknek! Dániában törvényjavaslatot terjesztettek a parlament elé, hogy tegye lehetővé a férfinek férfivel és a nőnek nővel való törvényes házasságát. Sőt, amennyiben többen akarnak együttélni törvényesen, akkor egyszerre hatot is eskessen össze egyetlen „házaspárrá” az anyakönyvvezető. Érthető felháborodással fogadtuk a hírt, mert ezek nyilván betegek és a helyük valami ideggyógyintégetben van. Gyógyításra szorulnak, nem a betegségük vidám törvényesítésére. Munkatársunk rohant mr. Józan Észhez, hogy megtudja a véleményét erről az újabb liberális destrukcióról, amire megáll az ember esze. — Tud róla, mr. Jóján fgj? fr- kérdezte lihegve munkatársunk. — Igen, olvastam a hírt — felejte. — És? Nem tartja felháborítónak? — Well — kezdte elgondolkodva — az jutott az eszembe, hogy ilyenfajta házasságod már korábban is történtek. — Történtek? kérdezte elképedve munkatársunk. — Nos, például $ztalín ép bfjtler között a világháború előtt, azután Roosevelt és Sztálin között a háború Után— De... de ez mégiscsak más, mr. Józan Ész! — Igen, más, de mindegyik egyformán természetellenes. — Ez igaz — adta meg magát munkatársunk. — Eszerint tehát ön helyesli a dán törvényjavaslatot? — Dehogy helyeslem! — kiáltotta mr. Józan Ész. — Természetes, hogy nem helyeslem azt, ami természetellenes. De ez a törvény remek példát szolgáltatna, vagy mondjuk igényesebben: igen hasznos precedenst teremtene. — Mire érti ezt, mr. Józan Ész? — Well, ugyanilyen alapon sok világproblémát lehetne megoldani. — Hó... hogyan? — dadogta munkatársunk. — Hát például, ha Ma® összeházasodnék Brezsnyewel, egyesülne a világkommunizmus. Ha de Gaulle oltárhoz vezetné Nixont, megteremtődnék a francia-angolszász kéke. És, természetesen, ha Lévi Eskol egybekelne Nasszerrel, vége lenne a középkeleti válságnak! — De, mr. Józan É$z, így három külön csoportra szakadna a világ! — Miért? Ez csak hat és hatan törvényesen együttélhetnek, nem? — Ez igaz, de nem gondolt arra, hogy mind a hatnak van felesége? — Persze, persze... — motyogta mr. Józan Esz. — Hiába, a nők állnak a világbéke útidban és ... Itt hirtelen abbahagyta mr. Jóján És? és... megállt. IM- .1 r ,r; ^IM».',1."" Nem is él olyan rosszul a USA elijöke! Ujjlenyomatot vesznek egv orángutánról a tokiói állatkertben. Nem követett el semmi bűnt, csak attól félnek, hogy — ellopják. így nem lehet kicsempészni! Évike, még ha tüntet is, divatöt teremt Ez a Saa Francisco-i fiatal hölgy protestáló gombokkal díszítette kalapját így oldották meg a japánok a közlekedést! Japánban még nagyobb probléma a szomszédsági forgalom lebonyolítása, mint Amerikában. Ez alatt a nagyvárosokban dolgozó munkások és tisztviselők be- és kiszállítását értik a szomszédos külvárosok területéről, illetve területére. Ennek kettős oka is van. Az egyik az, hogy a japán nagyvárosokban óriási a lakáshiány, így a különben is természetszeretö japán a környékre menekül, ahol Ejnye, ezek az autósok! A rendőrség évkönyvei minden pszihiáternél szebben bőszéinek az öntudatos autósok jellemi bőrkeményedéseiről. Az egyik -autós így vallott: „Haza hajtottam, de eltévesztettem a házat.” Mire a rendőr: „Na és, honnan tudta meg ezt?” Az autós: „Onnan, kérem, hogy nekimentem egy fának, holott nekem nincsen fám!” Ó, nem ő a hibás! A fa a hibás. Egy másik még ennél is ártatlanabb volt. Aszongya: „Dudáltam én, kérem, de nem szólt, mert ellopták. Így azután pechemre átszaladtam egy gyalogoson. Az öreg gentlemant kórházba szállították és őszintén sajnákozott a körülményeken”. Eey harmadik egyenesen méltatlankodott: „Egy gyalogos elütött engem és a kocsim alá feküdt.” Nem rossz, ugye? De a legjobb a negyedik magyarázata: „A hölgy hirtelen észrevett, elvesztette a fejét és így — találkoztunk.” Mit szólna az ilyen örült, ha történetesen egy úthengerrel találkoznék? Az UTOLSÓ UDVARI BOLOND A brit királyi udvar a napokban elvesztette utolsó udvari bolondját. A Kingston kórházban 72 éves korában meghalt Búd Clanagan udvari bolond és versenyistállótulajdonos. Tréfáival hosszú éveken át mulattatta a királyi családot és az udvart. Valóságos fogalommá vált Angliában. sokkal olcsóbb is a lakás, mint — mondjuk — a 10 milliós Tokióban. A másik ok az, hogy a japán nem keres annyit, mint az amerikai és így kevesebben tartanak közülük autót. Hovatovább Amerikában is át kell térni a commuter vonatok szaporítására, mert itt meg az utak zsúfoltsága és a parkoló helyek viszonylagos - csökkenése akadályozza a forgalmat. Japánban a városban dolgozóknak mintegy 70%-át a vasutak szállítják be és ki. Ez óriási megterhelést jelent, különösen a csúcsforgalmi órák idején. Mivel hosszabb és több vonatot a forgalom biztonsága miatt nem tudnak beállítani, a japán vasutak egészen szokatlan módon oldották meg ezt a problémát. Nem a vonatok, vagy a kocsik számát szaporították, hanem a szállított utasokét Mármint az egy vonaton szállított utasokét. Arra határozták el magukat, hogy a máris zsúfolt vonatokba még több embert préselnek be. Igen ám, de amikor az utasnak máris a másik lábán kell álldogálnia, nem könnyű felszállni. Ezen segítettek a praktikus japánok. Felfogadtak 2.577 „préselöt”. A préselök, persze, maguk is emberek, de nem akármilyen emberek ám! Izmos, erős fiatalokat, lehetőleg olyanokat alkalmaztak erre a célra, akik judoban, karate-ban, birkózásban és hasonló sportokban jeleskednek. Ezek az izmos fiatalok egyszerűen bepréselnek még 10-20%-ot a már „álló-helysincs” kocsikba. A terv remekül bevált. A vonatokon ugyan fulladásom életveszélyt jelent utazni, de ez a szardínia-állapot nem sokáig; tart, mert a vonatok gyorsak és a távolság sem túl nagy. Ki lehet bírni. És az a nagy előnye ennek a rendszernek, hogy senki sem marad le, nem veszít munkabért és a gyár sem veszít termelő órákat. Arról nem szól a krónika, hogy a préselök közt vannak-e hölgyek? De ez nem valószínű. Ellenben arról tudunk, hogy a nők előnyben részesülnek ~ a préselésnél. A préselök szívesebben tologatnak nőket, különösen ha csinosak, de a már egymás nyakában utazók is szívesebben fogadják be őket. Amikor befut a vonat, felcsendül a szavalókőrus a kocsikból: „Csak nőket kérünk!” És a fiatal préselők nagy ügybuzgalommal nyomják, tolják, préselik be a nőket a kocsikba. Azután szemügyre veszik a még ott maradt állományt és várják a következő vonatot, amely öt perc múlva fut be. Hiába, a nők ebben is szerencsésebbek! Előbb lehetnek szardíniák mint a férfiak. Fenyegetően növekszik az űr-szemét Az Űrbe fellőtt mübolygók száma olyan gyorsan növekszik, hogy máris felvetette a kérdést: mi lesz az Űr biztonságával néhány éven belül? De ehhez a kérdéshez egy másik is csatlakozik: mi lesz a földi ember biztonságával, ha ezek az űrszemetek rázuhannak a Földre? A mai válasz az, hogy „igen kevés” a veszély. De máris kezdik mondogatni, hogy ez a veszély évről évre növekszik. Hetenként átlagosan három műbolygót lőnek fel az amerikaiak és az oroszok. Franciaország nemsokára csatlakozik az Ür-klubhoz és erre lehet számítani más országok részéről is. így az a veszély, amit az eddigi mübolygók és rakéták roncsai jelentenek, évről évre sokszorozódni fog. E pillanatban mintegy 750 műbolygó közül nagyon kevés talán egy millió évig is fennmarad az Űrben, messze azon az időn túl, ameddig működésben maradhatnak. A töbség azonban lezuhan. Mármost, a Föld légkörével való érintkezés során legtöbbjük elég, mint egy hulló csillag. De ahogy a meteorok közűi is lezuhan néhány, ugyanúgy megtörténhet ez a műbolygókkal, vágy azok részeivel is. Meg is történik. Egy amerikai rakéta két darabja -— az egyik 150 font súlyú —- belezuhant az Atlanti óceánba- Tavaly egy szovjet-rakéta vasdarabjai hulltak a Földre Cape Kennedy" tájékán és nagy riadalmat okoztak a lakosság körében. Igaz, hogy a Föld nagyobb része tenger, vagy lakatlan szárazföld, de ez nem vigasz, inert lakott helyekre is rázuhanhatnak ilyen ürrone?ok. Ami pedig az Űrben orbítólő asztronauták biztonságát illeti, lassan itt is kialakul égy bizonyos veszély. „Ezidő szerint egy millió az egyhez az az esély, hogy két műbolygó összeütközzék”. Alig hogy kijelentették ezt, két hírközlő bolygó összeütközött. Nem arról van tehát sző, hogy a földi vagy égi biztonság máris különösebb veszélyben van, hanem arról, hogy komoly veszély állhat elő, ha a fellőtt mübolygók száma növekszik, mint ahogy erősem növekszik. Ha az eget továbbra is roncstelepnek tekintik, elkövetkezhet az idő, hogy éppen olyan veszélyes lesz az Űrben utazni, mint egy síkos úton autózni a csúcsforgalom óráiban. Tudósok már törik is a fejüket, hogy lehetne az űrroncsokat megsemmisíteni, de eddig még pem találtak rá megfelelő választ. SZELLŐZTETÉS Egy olvasó a következőket kérdezte a „Formaggio” (Sajt) című szaklap szerkesztőségétől: Miért van annyi lyuk a svájci ementhali sajton, amikor a gorgonzolának és roquefortnak sokkal nagyobb szüksége volna a szellőzésre? Ezek új moszkvai felhőkarcolók. Még mindig nem dűltek össze, pedig már nem támasztják őket a kőművesek. Belsejüket a „testvéri államok” készítik — rabszolgamunkával.
