St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)
1968-02-09 / 3. szám
ST. LOUIS ÉS VIDÉKE + 1968. FEBRUÁR 9 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik mi idén második pénteken DR. LOUIS B. DÉNES Editor and Publisher All correspendence charge of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a következő címre küldendő: 1016 MOORLANDS DRIVE — ST. LOUIS, MO. 63117 — MI 7-6582 Subscription rates in the USA for Va year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban V2 évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50 Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. PRINTED IN CANADA (Folytatás az 1. oldalról) vietnami háború elleni tüntetések, a dollár értékének lassú lemorzsolódása gyengeséget bizonyítanak a kívülállók szemében. Semmivel sem jobb a helyzet a Szovjetunióban sem. Tehetetlensége az egyre ellenségesebb Kínával szemben már magában nagy tekintélyveszteséggel jár. Ezt a veszteséget csak fokozta, hogy a kis Románia és legutóbb Csehszlovákia lényegesen eltértek Moszkva politikájától. Szinte felfricskázták a „nagy szövetséges” orrát. Belpolitikailag az értelmiségi rétegek egyre jobban kiütköző szabadságvágya, az írók ellen rendezett politikai perek nyilvánvaló visszahatása, a kormányzat ellen kirobbant tüntetések okoznak súlyos nehézségeket. A világ Moszkvától is ámulva kérdi, hogy hol van a régi erély, amely korábban külföldön és belföldön egyaránt csirájában elfojtott minden kommunista-ellenes megmozdulást. Indonézia például ennek az erélytelenségnek, esetleg vélt erőtlenségnek a láttán táncolt át a Szovjetunió oldaláról az Egyesült Államok oldalára. Küszöbön a második koreai háború kitörése? Az Egyesült Államok és a Szovjetunió oldalára szorult népek és a semleges blokk, amely Tito Jugoszláviájától Indiáig terjed, a két nagyhatalom között hányódnak, egyikbe sem bízva meg teljesen, mert nem tudják, hogy tulajdonképpen hol van az erő, amely megvédhetné őket. A Pueblo elfogatása esetében ezt az erőt kell bizonyítani. Vagy az Egyesült Államok bizonyítják, vagy a Szovjetunió. Ketten nem bizonyíthatják egyszerre. Egyiküknek alul kell maradnia. Az Egyesült Államok a sok kudarc után semmi esetre sem tűrheti el és a jelek szerint nem is akarja eltűrni, hogy az olyan kis állam, mint a kommunista Észak-Kórea hepciáskodjék vele. Ha eltűri, soha nem látott mélypontra süllyed i 4, tekA^lye, elapázti nemcsak a* szabadvilág népeinek a bizalmát, hanem azoknak a nemzeteknek a bizalmát is, amelyek ma még kommunista uralom alatt élnek, de felszabadításukat az Egyesült Államoktól várják. Természetesen a Szovjetunió sem akar a vesztes fél lenni és innen van, hogy közel jutottak a kenyértöréshez. Vagyvagy! Vagy minden ellenszolgáltatás nélkül visszaadják a Pueblot és legénységét, vagy beláthatatlan következményekre kerül a sor. Az Egyesült Államok katonai és diplomáciai téren már tett intézkedéseket. Mindenek előtt az északkóreai határvizekre rendelte az Enterprise nevű repülőgép-anyahajót, a világ legnagyobb hadihajóját és három kísérőjét. Tüzelésre készen 12 mérföldnyi távolságra ott állnak Wonsan kikötője előtt, ahol a Pueblot és a legénységét fogva tartják. Azonkívül megerősítették a Dél-Kőreában állomásozó amérikai repülöerökfet' is. Egyelőre a diplomáciai tevékenységen van a hangsúly, de — mint látni fogjuk — ez a hangsúly egyre jobban katonai térre tevődik át. A Szovjetunió ellenséges magatartást tanúsít az Egyesült Államokkal szemben Az Egyesült Államok felkérte a Szovjetuniót, hogy Észak-Kóreával adassa vissza az elfogott hajót és legénységét, illetőleg ebben az értelemben gyakoroljon befolyást Észak-Kóreára. Persze, az Egyesült Államok sem olyan naív, hogy ettől a lépéstől komoly sikert várt volna. A lépés talán inkább csak igazolása akar lenni annak, hogy békés úton kívánta rendezni a kérdést: „Még a valószínű legfőbb ellenséghez is kérőszóval fordultunk, hogy a háborút elkerüljük”. A Szovjetunió a kérést elutasította: „Nincs módjában nyomást gyakorolni Észak-Kóreára”. A megfelelőbb válasz az lett volna, hogy nem akar nyomást gyakorolni Észak-Kóreára, mert a vitnami háború kiterjesztése a cél. Kiterjesztése azért, hogy minél nagyobb legyen az Egyesült Államok katonai elfoglaltsága, minél nagyobb legyen ember- és anyagtartalékának az elhasználódása, szóval minél gyengébb ellenféllel álljon szemben, amikor maga is harcba lép a végső leszámolásra. A Szovjetunió elutasító válasza után Johnson elnök elrendelte a tartalékok részleges mozgósítását. 14.600 embert hívtak be azonnal. A zömük repülő, vagy különleges kiképzésű katonai szakember. A behívottak máris szolgálatban vannak, de bevetésükre még nem Történt valami? családjában, rokoni vagy baráti körében, ami másokat is érdekel. Közölje szerkesztőségünkkel és örömmel hozzuk le újságunkban minden ellenszolgáltatás nélkül. — Csak úgy tudunk hírekkel szolgálni, ha kedves magyar honfitársaink tudor'-c.mkra hozzák azokat. került sor. Az Egyesült Nemzeteknél is kísérletezik a kérdés békés megoldására, de ismerve az Egyesült Nemzetek szerkezetét, aligha kétséges, hogy siker itt sem kínálkozik. A diplomáciai erőfeszítések csődje után már csak a fegyveres megoldás jöhet számításba. Másszóval: rövidesen megindulhat a második kóreai háború, amelyet általános világégés, a harmadik világháború követhet. Hogy ez mit jelentene az emberiség számára, arról egyelőre ne beszéljünk. Hogy Washington és Moszkva lassú közeledése után most hirtelen mi tette ellenségessé a Szovjetuniót az Egyesült Államokkal szemben, azt csak Kína megnyugtatásával lehet magyarázni. Moszkvának választania kellett Washington és Peking között. Pekinget választotta, mert egyrészt a kommunizmust akarja megmenteni a demokráciába való olvadástól, másrészt a barátságosabbra hangolt Kínától nem kell annyira féltenie azokat a szibériai területeket, amelyeket a cárok hódítottak el Kínától és amelyeket Kína most viszszakövetel. Moszkva gesztusai Peking felé az utóbbi időben egyre engedékenyebbek. így például Románia csak abban az esetben hajlandó résztvenni a moszkvai kommunista csúcskonferenciát előké(Folytatás az 5. hasábon) Egészen szokatlan témáról forgat filmet Alfredo Pansini fordító és történész: a műfordítás történetéről. A tudós irodalmár, aki Párizsban, Venezuelában és az Egyesült Nemzetek megbízásából Afrikában fejtett ki tevékenységet, készülő filmjében a műfordítás történetének legfontosabb mozzanataii és kiemelkedő dokumentumait sorakoztatja fel. Wass Albert: MAGYAR SZEMMEL Minden új esztendő új alkalmat és új lehetőségeket hoz magával, de csak azok számára, akik lelkileg felkészültek arra, hogy meglássák és hasznosítsák ezeket a kínálkozó lehetőségeket. Mi magyarok elismerten ügyesek és élelmesek vagyunk személy szerint és személyenként az élet-nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Ideje, hogy mint közösség, mint nemzet is érvényesítsük végre ezt az Isten-adta tehetségünket. A jelek szerint az előttünk föltáruló 1968-as esztendő a „coexistencia” gyakorlati próbálgatásainak esztendeje lesz. Az Egyesült Államok kormánya ipari és kereskedelmi téren tárgyalásokba bocsátkozik a kommunista román, magyar és csehszlovák kormányokkal. Ezek a kormányok különböző anyagi segítségeket remélnek Amerikától — kapitalista segítséget annak bebizonyítására, hogy a kommunizmus nem csupán mint egy kisebbségi csoport uralmát biztosító rendőrállam, de mint gazdasági módszer is életképes. Az Egyesült Államok kormánya a maga jóindulatának igazolására hajlandó erre a segítségnyújtásra, de csak bizonyos feltételek mellett. Hogy mi lesz ezeknek a feltételeknek az írásba foglalt összessége, az részben a nagytőke kívánságain, részben pedig a szavazópolgárok érzékenységén, vagy közönyén múlik. Választások évébe lépünk: ez az a külön tényező, mely számunkra megsokszorosítja a lehetőségek méretét és számát. A kormánynak szüksége van minden szavazőpolgár jóindulatára. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha az állampolgárok egy csoportja ebben az évben küldöttséget meneszt a maga szenátorához vagy képviselőjéhez és azt követeli, hogy az ő nevükben és az ő képviseletükben ne merjen a kormány szóba állni a román kommunistákkal mindaddig, amíg az erdélyi magyar iskolákat vissza nem adják az erdélyi magyaroknak, amíg a politikai foglyokat szabadon nem bocsátják, vagy amíg a magyar kisebbség nyelvét nem ismerik el hivatalos nyelvnek a magyarlakta területeken s amerikai pénzt csupán a Székelyföldön felállítandó gyárakba fektethetnek: a kormány illetékes közegei igyekezni fognak azon, hogy ezeknek a kívánságoknak a figyelmébe vétele által híveket szerezzenek maguknak a novemberi választások idejére. A küszöbön álló lehetőségek tudatában ennek a cikkeknek az írója minden személyi bántódást elfeledve felajánlotta segítségét még az ősz folyamán az Amerikai Magyar Szövetség vezetőségének egy olyan magyar egység megteremtésére, mely az Amerikai Magyar Szövetség megfelelően reformált keretében össze tudná fogni az egymilliónyi amerikai magyarságot és ezáltal biztosítani tudná számunkra azt a politikai súlyt, ami bennünket, mint magyar származású állampolgárokat, jogosan megillet. Az Amerikai Magyar Szövetség vezetősége Ígéretet tett, hogy a benyújtott átszervezési javaslatokat áttanulmányozza és 1968 elején dönt az újjászervezés kérdésében. Miután ez a vezetőség csupa jószándékú, derék magyar emberből áll, nincs okunk kételkedni abban, hogy hamarosan szemtanúi lehetünk a beígért csodának, mikor is az AMSz öreg gebéje a népmese ígérete szerint felhabzsolja az odanyújtott parazsat, nagyot nyerít, megrázza magát s a magyar nemzet „nyolcadik törzsének”, az amerikai magyarságnak, lehetetlenségeket nem ismerő táltosparipájává válik. őszintén reméljük azt. ís* hogy a táltosparipa hátára való „királyfit”, aki hivatva lesz majd Washingtonban bajt vívni a magyar érdekekért, ugyancsak okosan és körültekintéssel kitermeli magából Amerika magyarsága. Ahhoz azonban, hogy sikerrel vívjon majd ez a modern időkhöz illő Óperenciás legény, kardra lesz szüksége és hamubasült pogácsára. Az utóbbit az amerikai magyarság kell majd dollárok formájában öszszeadja. Ha ér még valamit a magyar jövendő, ha jelent még valamit magyarnak lenni, ebben nem lehet hiány. A kardot azonban nem lehet utolsö percben postán elküldeni. Az acél megválasztásához, edzéséhez idő kell, gond és közös töprengés. Ebből a célból a Danubian Research Center akciót indít 1968 újesztendőjének napján és fölkér minden józanul gondolkodó magyart, hogy fektesse le gondolatait tisztán megfogalmazott pontokba: mik lennének azok a kívánságok a mai magyar, román, csehszlovák és jugoszláv kormányokkal szemben, melyeknek teljesítése fejében eltűrhetnénk azt, hogy az Egyesült Államok kormánya bizonyos gazdasági egyezményeket kössön ezekkel az országokkal, illetve azoknak mai kormányaival? Azok számára akik máris alkalmat látnak ebben arra, hogy széthúzást szítsanak s jól ledorongoljanak, hazaárulónak nevezzenek mindenkit aki megpróbálja téglánként bontani le a börtönfalakat, ahogy lehet, s nem csak öklét rázva átkozódik tétlenül és várja, hogy valaki más egyszerre döntse le azokat, azok számára hadd mondjam meg itt és most: mi is tudjuk azt, hogy „kifele ruszki s kifele komcsi” az egyetlen végső cél és lehetőség. Ez azonban nem múlik sajnos sem a mai Magyarországon, sem a mai Románián, sőt határozottan tudjuk, hogy a közkívánat ott is ugyanez. Az Egyesült Államok kormánya viszont nem Moszkvával tárgyal, hanem ezeknek az országoknak csatlós kormányaival. Ha tehát azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek, szavunkat megfontolják, akkor nem kívánhatunk olyasmit, ami eleve kizárja az egyezkedés lehetőségét. Mert ebben az esetben egyszerűen félrelökik a kívánságainkat, mint megoldhatatlant s a gazdasági szerződéseket nélkülünk írják alá. Ha viszont olyan gyakorlatilag megoldható kívánságoktól tesszük függővé azt, hogy helyeseljük-e vagy nem az amerikai „segélyt” melyek a kívülálló semleges megfigyelő számára is természetesnek tűnnek a „civil rights” és „civil liberties” korszakában, akkor megvan a lehetősége annak, hogy könnyíteni tudunk itt-ott valamit magyar véreink sorsán, rést nyitunk itt és amott, időt nyerünk s ezáltal életet. Felkérünk tehát minden gondolkodó magyart, foglalja pontokba azokat a kívánságait, elgondolásait, melyeket elérhetőknek ítél a tárgyalások során, mint Amerika által megjelölendő árat a mai Magyarországnak, Romániának, Csehszlovákiának és Jugoszláviának esetleg nyújtandó kedvezményekért. Felkérjük a magyar egyesületeket is, végezzenek közvéleménykutatást tagjaik sorában. Felkérjük az amerikai magyar lapokat, hirdessék meg a Danubian Research Centernek ezt az akcióját. Nem hosszúra elnyúló vitákra van itt szükség, hanem egyszerűen, tisztán és világosan megfogalmazott gondolatokra. Kérjük azokat, akik segítségünkre akarnak lenni ebben, hogy küldjék el pontokba foglalt gondolataikat a Danubian Research Center címére: 3837 SW 1st Ave. Gainesville, Florida. Egy hat főből álló „research team” kiértékeli majd ezeket a gondolatokat, tanulmányba foglalja azokat s 1968 március 1-én hírlapi úton a közvélemény elé bocsájtja. Az akció célja: legyünk tisztába azzal, hogy mit akarunk, kristályosítsuk ki az amerikai magyar közvéleményt, hogy amikor jön az idő és megkérdeznek, ne csak hebegjünk, hanem felelni tudjunk nyomban és kellő súllyal. Itt nem arról van szó, hogy mit vagyunk hajlandók és mit vagyunk képesek tenni egymás ellen, hanem hogy mire jutunk végre együtt. SEBÖK TRAVEL SERVICE, INC. MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER IKKA útján 30 forintot küldhet dolláronként készpénzfizetéssel. Ez különösen előnyös vidéken lakók részére, mert postán kiküldik a pénzt címükre költségmentesen MAR $255-ERT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot. Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részletfizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz: DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENUE, ST. LOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222 (Folytatás a 2. hasábról) szítö budapesti tárgyalásokon, ha Kínát nem éri semmiféle sérelem. Moszkva erre ígéretet tett, holott a konferenciát korábban éppen ezért akarták összehívni, hogy Kínát megbélyegezzék sztálinista magatartása miatt és esetleg kizárják a kommunista közösségből. Moszkvának Peking felé való közeledésével párhuzamosan a Szovjetunió magatartása egyre barátságtalanabb lett Európában is. A kommunista Keletnémetország váratlanul újra felvetette a berlini kérdést. Tagadja, hogy Nyugatberlin Nyugatnémetország tartozéka. Követeli a két részre szakított Berlin egyesítését és önállósítását. A Nyugatnémetországtől így politikailag is elszakított Berlint könynyebb volna Keletnémetországba bekebelezni. Ezt a követelést Keletnémetország csak a Szovjetunió belegyezésével támaszthatta, mint ahogy most Észak-Kórea, vagy Északvietnam sem cselekedhetnének és nem is cselekednének a Szovjetunió tudta, beleegyezése, sőt bátorítása nélkül. A berlini kérdés felvetését időrendben egy másik barátságtalan gesztus követte. Ezúttal Washington felé. Johnson elnök mintegy két héttel ezelőtt személyes levelet intézett Koszigin miniszterelnökhöz. Hogy mi van a levélben, nem tudjuk. Sem Moszkvában, sem Washingtonban nem tették közzé. Erre a levélre Koszigin máig sem válaszolt, ami meglehetősen lealázó Washingtonra nézve. Vietnamban egyébként egyre vehemensebb erővel folyik a háború. Az Egyesült Államok fokozza a bombázásokat, de a kommunista földi erők is nagyobb alakulatokkal támadnak. A harcok átcsapnak Laosra, sőt Kambodzsára is. A háború tehát itt is egyre jobban kiterjed. Az atombombázás réme is fenyeget. Nemcsak néhány amerikai politikusnak abban a követelésében, hogy be kell vetni az atombombát, hanem a fölöttünk röpködő hadi repülőgépek fegyverzete formájában is. A Duna áradása elöntéssel fenyeget Magyarországon Az idei szigorú tél Magyarországon is nagy havazást és kemény* fagyokat hozott. A Duna alsó szakaszát most már majdnem Budapestig vastag jégpáncél borítja. A bajorországi Passau alatt is több kilométer hosszú jég képződött a Dunán, feljebb viszont hirtelen beállt az olvadás. A Duna itt megáradt és mivel a „jégdugó” elzárta az utat a lezúduló víztömeg elől, Passau belvárosát és a környező falvakat elöntötte az ár. A jégdugó az osztrákok szerencséjére hamarosan megmozdult, széttöredezett és ennek következtében az ár most Magyarország felé hömpölyög és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy újból elönti a színmagyar Csallóközt, de elönti a lejebb eső magyar területeket is. Magyarországon katonaság dolgozik a gátak megerősítésén. Remélik, hogy elejét veszik a veszélynek, amely tavaszig azonban újból és újból fenyegető marad. Az Európát borító hőtakaró ugyanis akkora, hogy hirtelen olvadás esetén rendkívül nagy vízmennyiség gyülemlésével kell számolni, sokkal nagyobb vízmennyiséggel, mint a korábbi években, amikor az áradások ugyancsak nagy károkat okoztak Magyarországon. Jugoszláv — nyugatnémet tárgyalások? Jól értesült forrásból származó hír szerint a jugsozláv kormány azt ajánlotta Bonnak, hogy a diplomáciai viszony helyreállítására irányuló tárgyalásokat Bécsben folytassák. A bonni kormány a javaslatot elfogadta. A tárgyalások megkezdésének időpontjáról a bonni külügyminisztérium nem hajlandó semmit sem közölni, de tartja magát az értesülés, hogy a tárgyalások rövidesen megkezdődnek. Szegénységbe még nem halt bele egy népe se a világnak, de gyávaságba már igen. Munoz Grandez WATCH FOR THE GOOD LOOKING STRANGER IN YOUR NEIGHBORHOOD for the new OPEL KADETT Németországban készül, a köztudottan elsőrendű német technikával. 30 mérföldet kap egy gallon benzinnel. Gazdaságos — Üzembiztos — Olcsó GILBERT BUICK, INC. 3510 GRAVOIS — PR 1-5200 lllllllllulllll!llll!llll!IIIMl|HIIII||||||||||||||!||||||l||||||||||!lt||||UI||||!l||!!nil||||^ El akar látogatni szülőhazájába? Utazást tervez bárhová? Keresse fel a TRIPS UNLIMITED, INC. UTAZÁSI IRODÁT 4658 Maryland St. Louis, Mo. FO 1-1176 Ők megszerzik a szükséges vízumokat és jegyeket hajóra, repülőre, vonatra. Nem kerül többe, mint bárhol másutt és előzékeny kiszolgálást biztosítunk
