St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)
1968-05-31 / 11. szám
I * * A repülés történetéből DA VINCITŐL A VITORLÁZÓREPÜLÉSIG Leonardo da Vinci 1505 márciu-Postaszolgálat a fronton. Khe Sanh körzetében az amerikai katonák ideiglenes tábori postán rendezik a várv avárt leveleket. A postazsákokat homokzsákokkal védik a lövedékek ellen. sában a Fiesola felé vezető úton i hegyoldal szikláin hatalmas tollászkodó sast pillantott meg. A maiár szárnyait kiterjesztve egyik szikláról a másikra szökdelt, majd i széllel szembefordulva nagy lendülettel a levegőbe vetette magát. Néhány szárnycsapással egyensúlyozott, s anélkül, hogy szárnyát mozdította volna, egyenletesen emelkedni kezdett a hegyoldalon felszálló légáramlatban. Ez adta az ötletet Leonardónak későbbi kísérleteihez. A két Lilienthal Négy évszázad múlva a német Otto Lilienthal és öccse, Gusztáv, saját készítésű „sasukkal”, egy törékeny számyszerkezettel, megkísérelték a nagy ragadozó vitorlázórepülését. A kísérletekre felfigyelt a tudományos világ. A két fivér kísérleteinek kezdetén 1862-őt írtak. 1891-ben Lilienthal 5 méter magasból már 25 méter távolságra repült, s tetszés szerint többször is sikerrel megismételhette a repülést, tehát többé már nem a véletlen műve volt. Tulajdonképpen ettől az időtől mondhatjuk, hogy az ember repülni tud. Lilienthal szavait idézve: „A siklórepüléssel gyakorlati tapasztalatokat gyűjtöttünk és megtanultuk, hogyan kell föl- és leszállni és gépünk felett a levegőben uralkodni”. 1889-ben könyvet írt A madár röpte — mint a repülés művészetének alapja címmel. E müvet sok korabeli aviatikus, nagy elismeréssel fogadta. Lilienthal több ezerszer szállt fel, amelyből a leghoszszabb siklás 400 méter volt. Munkásságát tragikus halála megszakította. Egyik repülése közben egy széllökéstől lezuhant és sérüléseibe belehalt. Lilienthal után, 1900-ban, az amerikai Wright fivérek folytatták saját tervezésű gépükkel a vitorlázórepülö-kísérleteket. Kétfedelű repülőgépükkel több ezerszer felszálltak Észak-Karolinában, Kitty Hawknál, a tengerparton. 1911 októberében Orville Wright a tengerparti homokdűnék felett 9 perc és 45 másodpercig repült. A szenzációs hír az egész világot bejárta. érdeklődést, tehetséges fiatal mérnökök és munkások kiváló gépeket építettek s a kitűnő eredmények révén Magyarország Németország után a második helyet foglalta el a világranglistán. A második világháborút megelőző években a vitorlázórepülés is az új világégés, a jövendő katonapilóták előképzését szolgálta s a repülés sportjellege csaknem teljesen háttérbe szorult. A második világháborúban a vitorlázórepülés sajátos szerepet kapott. Olyan nagyméretű személy- és hadianyag-szállításra alkalmas gépeket építettek, amelyeket motorosgép-vontatással vittek a hadműveleti terület fölé vagy közelébe. Ezek a repülőgépek 8-10 teljes fegyverzetű katonát szállítottak és rendszerint éjszaka vagy hajnalban közvetlenül a harcok középpontjában szálltak le. Németország a Benelux államok lerohanásakor is vitorlázógépeket használt. A szövetségesek a franciaországi partraszálláskor vetettek be szállító vitorlázógépeket. A háború után az egész világon rohamosan fejlődésnek indult a vitorlázórepülő-sport. A Nemzetközi Repülő Szövetséghez (FAI) tartozó repülőklubok újabb, modern, nagyteljesítményekre képes gépeket építettek. A több száz kilométeres távolságok után manapság már az 1000 kilométeres távolságot is túlrepülték, s a legnagyobb magasság meghaladja a 15.000 métert. A levegőben tartózkodás csúcsideje túllépte a 36 órát. A magyarok eredményei A magyar vitorlázórepülők is szép eredményeket érnek el. A hazai versenyeken kívül részt vesznek a nemzetközi küzdelmekben és világbajnokságokon is. A leghosszabb hazai motor nélküli távrepülések — előre meghatározott leszállási céllal — 519 kilométer. Az elért legnagyobb magasság 7253 méter. Többen elérték a 24, 33 és 36 órás időtartam-repülést is. Repülöklubjainkban sok nemzetközi ezüst- és aranyjelvényes pilóta sportol. Az 1962 évi motoros mürepülö világbajnokunk — Tóth József — is aranyjelvényes vitorlázópilóta. (S. Gy.) Repülőtér műanyagból Az Egyesült Államok repülőtéri szakértőit már néhány év óta foglalkoztatja a repülőterek gyorsabb építésének lehetősége. Az a véleményük ugyanis, hogy a kisebb repülőgépeket és a helikoptereket sokkal előnyösebben lehetne felhasználni, ha a repülőterek ott volnának elhelyezve, ahol éppen szükségesek. Hasonlóképpen gondolkozott valószínűleg az az amerikai pilóta is, akinek 1965 decemberében, pontosan New York városa felett fogyott ki az üzemanyaga és emiatt, személygépkocsik tömege között, a Washington hídon végzett kényszerleszállást. 1962 nyarán az Aero Propulsion Laboratory egyik mérnökét bízták meg azzal, hogy egy egészen hirtelen felépíthető repülőtér tervével foglalkozzon. Két év leforgása alatt a mérnök és munkatársai több mint 50-féle műanyaggal kísérleteztek a repülőtér és a kifutópálya számára, de egyik sem vált be. Több évi kísérletezés után a mérnök úgy vélte, hogy sikerült megfelelő anyagot találnia: polyester, borraxkristály, antimon, rövii üvegszálak és más anyagoknak egy keverékét, mely egy katalizátor segítségével percek alatt kökeménységü anyaggá áll össze. Ezután következett a döntő kísérlet. Egy homokos mezőn, a kaliforniai Sunnyvalley város közelében, néhány perc alatt kompresszor segítségével egy körterületen kiszórták a műanyagot. Negyed óra múlva a mező felett megjelent egy Bell X-J4 VTOL repülőgép, és minden nehézség nélkül leszállt a műanyag köröndre. Később a repülőgép, teljes horderejéig megrakva, felszállt az említett műanyagból kiöntött kifutóról, s ennek felületén a megterhelt repülőgép kerekei semmilyen nyomot sem hagytak. A kísérlet tehát jól sikerült. Egy furcsa szálloda Amerikában Wisconsin USA-állam nagy forgalmú kikötővárosában, Milwaukee-ban épül a ma még csak maketton látható alkotmány. A neve Hotel Satellit, vagyis Mübolygő Szálloda. Az ötletet és az alaprajzot csakugyan a mübolygók inspirálták. A „mag” körül — itt lesz majd a központi étterem és az áruház — négy saroktoronyban rendezik majd be a lakószobákat. Az érdekes építészeti megoldásnak, mint hírlik, az az előnye is megvan, hogy a vendégszobák a központi mag felépüléséig is önállóan üzemeltethetnek. Hacsak el nem repül addig az egész alkotmány — az űrbe. Svachulay Sándor a magyar repülés úttörője Magyarországra is eljutott, Orville Wright repülése, s valószínűleg ez ihlette Svachulay Sándort arra, hogy a madarak repülésével és a vitorlázással foglalkozzék. Svachulay Sándor budapesti lakatosmester volt, s ornitopterei (a madarak repülését utánzó szerkezetek) csodálatos hűséggel utánozták a madarak és a különböző rovarok repülését. A szitakötő repülését utánzó kis modelljének szerkezeti működése alapja a mai modern helikopterek repülésének. Méltán nevezhetjük a magyar repülőgép-tervezők úttörőjének. Motoros konstrukcióival egyik megteremtője a magyar repülésnek. Az első világháború gátolta a vitorlázórepülés fejlődését, háttérbe szorította a hadászati célokra felhasznált motoros repülés. A háború után Németországban Ursimus mérnök teremtette meg a modern vitorlázórepülés alapjait. Munkássága nyomán kiváló vitorlázógépeket építettek és a levegő birodalmát jól ismerő meteorológusok megnyitották az utat a mai értelemben vett vitorlázórepülés előtt. 1922-ben Martens és Hentzen egyórás repülései nagy feltűnést keltettek az egész világon. Hamarosan Franciaországban, Olaszországban és Angliában is megindult a motor nélküli repülés. Hosszú István háromfedelüje Magyarországon Hosszú István, volt tábori pilóta épített egy háromfedelű vitorlázógépet 1922-ben. Két év múlva Sziszek község mellett ki is próbálta. Egy személygépkocsi kötélen vontatta és 10 méter magasságban öt kilométert repült vele. Az első hazai vitorlázórepülő versenyre 1930 szeptemberében került sor. Egy év múlva Farkashegyen rendeztek versenyt, ahol Lakihegyi pilóta 2 óra 8 perccel magyar rekordot ért el, s 36 kilométer távolságra repült. A vitorlázőlegülés országszerte felkeltette az Ammondó vagyok, hogy hamarosan a feje tetejére áll a férfi viszonya a nőhöz és megfordítva. Charles E. Winick newyorki egyetemi tanár, a híres szociológus megállapította, hogy manapság túl szakszerűen beszélünk a szekszuálitás kérdéseiről. Anynyira szakszerűen, hogy a szerelem elvesztette minden varázsát: a kölcsönös vonzódás helyébe az egyenlősdi lépett, amely akadályokat gördít a házasság elé és felbomlasztja a meglévő házasságokat. Ha egyenlők vagyunk, mondják a nők, azt tehetünk mi is, amit akarunk, szóval teljes joggal a férfi nyomdokaiba léphetünk. Ez a lépés a tanár úr szerint mindig — félrelépés. Az egyenlösdi már külsőségeiben is megmutatkozik: igen sok fiatal nőt nem lehet megkülönböztetni a fiatal férfitől. Hajviseletük és ruházatuk teljesen egyforma. A következő lépés a nők maradéktalan függetlensége lesz. Az Egyesült Államokban és Kanadában máris majdnem hárommillió feleség többet keres, mint a férj és ez nemcsak a családi hatalmat adja a kezükbe, hanem annyira el is fárasztja őket, hogy fütyülnek a gyengéd intimitásokra. A „fejlődés” betetőzése akkor következik el, amikor retortából kerül elő az utód, ha előkerül egyáltalán. Körülbelül tíz év múlva már ez lesz a helyzet. Persze csak a fejlett államokban. Mit szóljunk mindehhez mi, férfiak? Mivel mindannyian nem vándorolhatunk ki Ázsia, Afrika, Dél- Amerika és a csendesóceáni szigetek primitív világába, jó lesz, ha újból meghódítjuk a nőt. Természetesen a jól bevált hagyományos eszközökkel: május, orgonavirág, holdtölte, éjjeli zene, óh és aaah, nem tudok élni nélküled, te vagy az egyetlen mókusmadaram, stb. stb., ahogy az elsárgult szerelmi levelezőkben is megvagyon írva. Azonkívül meggondolandó, hogy ne térjünk-e vissza a mosogató dézsa mellé — mosogatni. A feleségem villámló szemekkel áll előttem és azt mondja, hogy gondoljam meg, de tüstént, mert a tegnapi vacsorához használt edények még nincsenek elmosogatva... A jövőnk mindenképpen sötét, sokkal sötétebb, mint Bivaly szerelmes éjfélkor, mert a hagyományos viszony sem volt ideális, de inkább mosogassunk, semhogy elhagyjon bennünket a Drága, az Egyetlen, az Életünk Megrontója. Szóval beadtam a derekamat. Hogy milyen körülmények között, arról ne beszéljünk. Majd megírják a mártírok könyvében ... ★ Egyébként az Ámort is gépesítették. Igen sok helyen már szó sincsen arról, hogy a szerelem nyilát löjje az epekedő szívekbe. Komputer, számítógép mellé állt ő is. Münchengladbachban megesett, hogy egy jegyespár elvált egymástól, de az exvölegény mással szívesen megesküdött volna. A számítógépre bízta, hogy ki legyen a második jelölt, akinek boldogító igent mondhat. A feneette gép az elhagyott menyasszonyt ajánlotta. — Hogy megesküdtek-e, arról nem szól semmiféle tudósítás. ★ Még egy modern házassági história: — Mondja, Kovácsné, — kérdi a szomszédasszony, — maga negy| ven éves házassága alatt sohs| gondolt az elválásra? — Arra nem, — hangzik a fet világosítás, — de gyilkosságra igeit ? Az otthon meghitt falai között is veszedelmes életet élünk. * ■ -Ma más témára akartam áttérni, amikor újból eszembe jutott egy házassági vicc. — Az orvos kidugatta velem a nyelvemet és a fehér lepedőkből megállapította, h»gy túlságosan sokat dolgozom, —• mondja az aszszony a férjének. — Tudom, — langzik a válasz, — hányszor monltan én is, hogy ne beszélj annyit.; ★ De most már lazán térjünk át másra: Ma mindenki Sjed orvosságot. Ha mást nem, hát aszpirint, amely tudvalevőleg mindege jó. Ugyanilyen tulajdonságokig,! rendelkeznek a legmodennkb gyógyszerek is. Az orvos megkérdi Mayer úrtól, hogy használt-e az íz orvosság, amit legutóbb rendelt neki. — De még mennyire. Már nem könnyezik a szemem, a gyermekeim szamárköhögése azonnal elmúlt tőle, az apósom furunkulusát kifakasztotta és a maradékkal a feleségem fényesre pucolta a réz ajtókilincset ... ★ Vannak még ideális fogházak. (Most nem a házasságra gondolok). A szomszéd kisváros rácsai mögül megszökött egy rab, de hamarosan újból elfogták és megtalálták nála a főbejárat (és kijárat) kapukulcsát. — Hogyan került magához a kulcs? — kérdi az igazgató, — Egész egyszerűen, — hangzik a válasz, — kártyán elnyertem az őrmester úrtól. ★ Végül egy politikai viccr Két orosz gombostű sétál az utcán. — Te, — mondja az egyik, — remek politikai tréfát hallottam. — Jó, jó, — szól a másik, — de ne most mond el. Egy biztonsági tű jön utánunk. Bajba kerülnénk, ha meghallaná. A viszontlátásra, alkalom adtán. Höbörgö Hörömpö Szakolczay-Béda Ferenc (B. C.): A TENGEREK ÉS FOLYÓK KIRÁLYA AZ ALGEBRA A TÖRTÉNELEM SZOLGÁLATÁBAN Ez egy „ősi nemzet” — ezzel a rövid mondattal jelölte Jeremiás próféta a Chaldeusokat. A mai modern történelem-tudomány eddig még nem fogadta el a tételt. Azonban a biblia említi UR-városával együtt. A chaldeusokat Aramai népeknek mondják, azonban Babylonban kb. Kr. e. 100 körül jelentek meg. írott történelmük viselt dolgaikról van már 851-töl, amikor Shalmanezer III., (akinek a Médusok ellenségei voltak) — találkozott a nyugat-központi Babyloniában a „tengeri népek” királyával IAKINU-val, aki ráhagyta nevétcímét a jövendő „Kaldu’ családokra. Egyszer Shalmanezer meglátogatta a tengerek királyát a területén, akinek agyagból döngölt „palotái” voltak és a városkát kettős védőfal vette körül. Senki sem gondolta azt, hogy ö fogja adni a nevét ennek az országnak, hogy: KIENGIRRA. (Szt. István királyunk édesanyjáról tudjuk származása Bele-„kini”-gi volt.) Nebuchadnezzár dinasztiája tette Babylont meg az akkori világ csodájává. Ezek a vizi népek gazdag ajándékokat vittek a babiloni királyoknak, aranyport, aranyedényeketnyakláncokat, drágaköveket, gyöngyöket és egyéb tengeri terméseket, melyeket a Perzsa-öbölből szerezhettek be, vagy máshol, valamint fűszereket és ébenfát is. Naboolossár, aki leszármazottja volt a nagy IAKINU-nak, már a tengeriország adminisztrátora címet is viselte. Azonban Sargon II. asszír uralkodó hat éves uralma alatt Babylon kincseivel együtt Asszír kézbe került. A Chaldeus uralkodó a mocsarakba menekült, azonban Sargon katonái pár napi kutatás után abbahagyták üldözését. Babilónia elindult hanyatlása felé, népei — akik nem jutottak rabságba — elmenekültek. így szintén IAKINU népe is. Ezzel a Cháld-nép szétszóródása végleges lett. Eljutottak a vizi közlekedési utakon a Földközi-tenger térségébe, majd onnan a Fekete-tenger partvidékeire is. Strabo, aki Krisztus idejében élt — már a Kaukázus déli részén említi a Fekete-tenger hegyes örményországi oldalán. Strabo történelmi munkájában még hozzáfűzte: „Ezek a Cháld népek azelőtt Chalibesek voltak és ezek a népek ősi időktől fogva fémmunkások is voltak”. Aztán vitatja Horner-t, hogy ezek Halizonok is egyben. (Persze, mer ők a Halys-folyé® környékét is megjárták). Megjegy® zem ezen a tájon a régészeti kuta-® tás kiváló minőségben sisakokat® kardokat és fokosokat ásott ki, ez® arra vall, hogy kiváló minőségű ér-® cek birtokában voltak. Öt évszá-H zaddal később Procopiusz mái® Cholchis-nak hívja ugyanezt a he-® lyet, az a Procopiusz, aki Belisái® bizánci hadvezér tanácsadója volt ® a Persa-Bizánc közötti háborúban. B Egy mai történész keserűen említi ® munkájában, hogy a magyarok és B germánok mint hősüket ünnepeibe- B tik a bizánci hadvezérben, mert az Thrácia és Illiria határán Germania nevű városkában született. ' IOKINU népe a Taurus és Kaukázusi hegyvidékből is tovább vonult fokozatosan, ahogy a helyzet adta. Hajóikon a Fekete-tengeren és más vizi utakon keresztül, ló- ! háton pedig a délorosz síkságon át { vonultak Kiev tájára, ahol a kilen- ’’ cedik század elején megjelenik a Nyék-IAKINU törzs (a név fordítva van) — az akkor még fiatal és vitéz Álmos fejedelem, későbbi magyar nagy „khán” vezérlete alatt. Ott volt az ősi tengerészete vagy folyamőrsége a Vi-„kin”-gek, akiket később fia Árpád örökölt, de ott volt a lovassága is Be-„che”-le hercegnő, Álmos felesége jussa, nem messze onnan a még fejedelmibb Megyer-törzs (a bibliai Mechech-nek) hatalmas és legendába illő lovassága várta Álmos apja: Ügek-ös-kö-nek vezérlete alatt az { eljövendő Kárpátmedencei bevonulást. A Tigris és Eufrátes folyóktól az út rövid volt, de időben hoszszú. Megjegyzem még az „IAKINU” szócska elölről olvasva „kenu”-! vagyis kajakot — hátulról 1 olvasva a kihagyott ,,S’ betű hozzáadásával „csónak”-ot is jelent. — Azonban a kutatónak az ilyen apróságoknál sokkal nagyobb nyelvi rejtélyekkel is meg kell küzdenie ( egyes szavak évezredes útján. A ■' bibliai Askenaz valamint Árpád „Zakanos” megnevezése (Konstantin VII.) kenu-s és visszafelé olvasva Csonakos-t jelent. Noé, (s) / maga is hajós volt. A további ku- /j tatás még nagyobb fényt vethet a fenti ősi hajós nép történelmére. Az algebra szabályai szerint e sorok írója úgy hiszi e tanulmány megszerkesztése és kiértékelése a helyes. Forrás munkák: a fent említettek és Berossus-Eusebes Chron: 35. A tenger tartja majd el az emberiséget Egy amerikai egyházi statisztika szerint jelenleg naponta 10.000 ember hal éhen. A nyugatnémet jóléti szövetségek adatai szerint feltehetően évente 25 millió ember pusztul el élelem hiányában. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jóslata szerint 2000-ben kétszer annyi ember fog éhezni, mint ma. A riasztó jelentések útvesztőjében nehéz eligazodnunk, de egy tény kétségtelen: a világon fellelhető állati fehérje 82 százalékban tejből, tojásból és melegvérű állatok húsából áll — és ebből a 82 százalékból csupán 20 százalék szolgálja az emberiség javát. A többit a tengerek szolgáltatnák — ha e tekintetben kiaknáznák őket. A világ tengereinek „össztermelését” évente kétmilliárd tonna halra és kagyló-állatra becsülik. Ebből ez idő szerint körülbelül 56 millió tonnát halásznak ki. Óvatos becs-Az alkohol és a májbetegség Dr. Wolfgang Boecker német orvos szerint az ember mája naponta legfeljebb 8 dkg. alkoholt tud káros következmények nélkül feldolgozni. Ez kb. egy üveg bor vagy két liter sör mennyiségének felel meg. Boecker egy sporttanárképzö tanfolyam alkalmával számolt be arról, hogy mennyi alkoholt tud az ember szervezete elviselni. Boecker beszámolóját most egy német szakfolyóirat leközölte. Az átlag értékek, természetesen csak olyan személyekre vonatkoznak, lések szerint ez a mennyiség belátható időn belül 100 millió tonnára emelkedhet — természetesen csak abban az esetben, ha megkezdenék az eddigi értékesítésre nem került halfajták halászatát is. Természetesen a világ tengereiben található óriási élelmiszer-tartalékok tervszerű tudományos kutatómunka nélkül hozzáférhetetlenek. A Kelet-Grönland, Izland, a Spitzbergák, Norvégia, Írország, Franciaország, Északnyugat-Spanyolország és Portugália körüli vizeket, valamint a Barents-tengert, az Északi- és Keleti-tengert halászati szempontból már ma is a lehetőség végső határáig kiaknázzák; ugyanez a helyzet a Csendes óceán északnyugati részén, elsősorban Japán és Formóza körül. Erről, és az ebből eredő feladatokról tárgyaltak a hamburgi egyetemen tizenhat európai ország és Kanada tudósai. akik normális életmódot folytatnak, kellő mozgással rendelkeznek és könnyű sportot űznek. Akik kevesebbet mozognak, már a 8-9 dkgos napi alkohol fogyasztásnál is számolniuk kell azzal, hogy a májuk megbetegszik. Fordított helyzet áll fent a sportolóknál vagy a fizikai dolgozóknál, mivel náluk a testi mozgás által a vérbe jutott alkohol hamarabb elég. Különösen veszélyesnek ítélte meg dr. Boecker a májgyulladás (Hepatitis) és az alkoholfogyasztás között fennálló összefüggést. A májzavaroknak leg j ellegzetesebb szimptómája a fáradság. További ismertető jelek: a tenyéren jelentkező piros foltok. f _______CTWw fBoau» 1 &zj
