St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-05-03 / 9. szám

I i M mum 3. WT. LOOTS ES VIDÉKÉ ANYÁM EMLÉKÉNEK így őszi időben, mikor a madarak erdők fölött szállnak, Szakad rám a bánat, szüntelenül fájó emléke Hazámnak! Ósdi falum képe, elhagyatott népe, Integetnek felém egy tűnő világból! Elmúlt ifjúságból! Felém integetnek s velük annyi emlék, Örök nyugovóra hátha visszamennék Idegen hazámból. Régi magyaroknak ódon temetője, elhagyatott, árva! Elbujdosott testvér vigasztalan gondját ki venné magára? Alkonyodó napfény bibordíszbe rakja, Hűvös naplementén az est betakarja. Néma csend száll rájuk S beborítják szépen rétek illatával, Isten kegyelméből termett vadvirággal. Legyen nyugodalmuk. Elhagyatottságban, nagy szomorúságban, lelkem ott jár Nálad, Szemem könnybe lábad. Anyám! Édes Anyám, úgy vágyom utánad! Elhagyott sírodon gyújtanék világot, Ültetnék violát s rezedavirágot. Ahogy Tőled láttam. Virrasztanék most én, ahogyan Te tetted, Fáradt, égő fejem az öledbe vetted, S megvígasztalódtam. Égi magasságok boldog derűjéből kis keze Anyámnak, Álmok meséiben simogat meg engem s szegényes tanyámat. Magamra maradtam, nincsen hová lennem, Megszállottak farsangjában nincsen kit keresnem. Utat jártam végig! Végső megnyugváshoz nincsen semmi másom, Anyám szerelméhez hű ragaszkodásom. Ma is és mindétig! Krúdy Ferenc (Folytatás a 7. oldalról) szenátorokat, hogy Karthago halá­los veszélyt jelent Róma számára és ha a külpolitikába belebonyoló­dik egy nemzet, nem léphet tőle vissza. A spanyol-amerikai háború a megfelelő idevágó párhuzam és Cato „Carthago delenda est!” — Karthágót el kell pusztítani! — jel­szava visszhangzik az amerikai „Manifest Destiny”-ben, az Elhiva­tottság Manifesztumában. Aztán a rómaiak számára Ibéria jött, Szí­ria és Grecia; az amerikaiak szá­mára az első világháború. Az már szinte közhely, hogy Eu­rópa az volt Amerikának, ami Ró­ma számára Görögország. A párhu­zam még részleteiben is igaz: a városállamok, később szövetségek nem tudták ellentéteiket elsimíta­ni, ahogy az európai államok is el­zárkóztak az egyesülés, a közös piac, a szabadkereskedelmi társu­lás, az összeolvadás elöl. De még több hasonlóság is van: a római lé­gióknak kellett harcolniok a közel­­keleti görög telepesekért Egyiptom­ban, Szíriában, Kis-Ázsiában, hogy fékentartsák a Nagy Sándor után keletkezett hatalmakat. így a ró­mai birodalom már kezdetben a macedóniai birodalom folytatása volt, bátran hatolt előre Ázsiában, Afrikában, a gyarmatosított terüle­teken. PAX AMERICANA Nem világos az, hogy az ameri­kai diplomácia és a hadsereg vona­kodott az európai hódítások örök­ségét átvenni? Ahol most amerikai katonák állomásoznak Szaigontól Leopoldvilléig, franciák, angolok, belgák, hollandok jártak előttük hódítókként, stabilizáló erőként, a nyugati civilizáció és értékek hor­dozóiként. Amit helyükben Ameri­ka tesz, nem nevezhető ugyan töb­bé gyarmatosításnak, de mégis csak egyfajta, mondhatjuk protek­tiv hódítás, amely a Pax America­na atomemyőjét védelmezőén ter­jeszti a volt gyarmati népek fölé. Az amerikai befolyás eme terje-60 évi temetkezési szolgálat East St. Louisban és a környéki városokban KASSLY FUNERAL HOME 1101 N. 9th STREET EAST ST. LOUIS, ILL. Telefon: UPton 5-1234 Ambulance szolgálat ' — W CAHOKIÄ, ILL. — 1201 Camp Jackson Road Telefon: ED 7-3333 dése, amely Washingtonra éppen úgy ránehezedik, ahogy az akkori szenátusra Rómáé, roppant nagy belső következményekkel jár. A 18. és 19. században Európa gyarmato­­sítotő tevékenysége a fővárosok la­kosságát, politikai életét nem érin­tette alapvetően: az ügyek mentek tovább, mint eddig, a nyersanya­gok talán valamivel olcsóbbak let­tek, erősödött a más országokkal való gazdasági versengés, és hábo­rús időkben színesbörű, egzőtikus rekrutákat bujtattak uniformisba, hogy védjék ők is az anyaországot: a brit vagy francia birodalmat. De a rómaiak, illetve most az ameri­kaiak védő jellegű beavatkozása mások életébe mélyen érintette őket magukat is és erősen vissza­hatott a két világbirodalom saját egzisztenciájára. Mindkettő (t. i. a római és az amerikai) kicsiny pa­raszt-köztársaságnak indult, szigo­rú polgárigényekkel. A rendkívüli területi és hatalmi kiterjedés azon­ban — még egy század sem kel­lett hozzá — túlságosan igénybe vette a rómaiak kapacitását. Ró­mát ütköző érdekek, versengések osztották meg; a közlekedési vona­lak túl hosszúaknak bizonyultak, a központi hatóságok túlságosan erélytelenek és megosztottak vol­tak. így törhetett fel Caesar, aki keveréke volt a népi diktátornak, a hatalmas erejű központosítónak és a hadsereg bizalmát élvező ka­tonának. Hasonlóképpen az Egyesült Álla­mok sem készült fel a világban vi­selendő vezetőszerepre. Róma és Washington egyaránt őszinték vol­tak, mikor tiltakoztak, mondván, hogy nem kerestek területi terjesz­kedést, vagy politikai befolyást. A római térhódítás a kiválóan szer­vezett adminisztrációnak és a ki­tűnő hadseregnek volt köszönhető, Amerika esetében a felsőbbrendű technikának a gazdasági élet és az utánpótlás területén. Az ilyenfajta felsőbbrendűség révén mindkét bi­rodalom értékes, sőt egyenesen nélkülözhetetlen szövetségesévé vált a gyengébb, veszélyeztetett or­szágoknak. Mindkettőből valóság­gal az új szövetségesek védelmé­ben lett világbirodalom. így — leg­alább is az Egyesült Államok ese­tében — nem is gyarmatokról, ha­nem protektorátusokról volt in­kább sző. A rómaiak is szerették biztosítani éppencsak-hogy meg­mentett szövetségeseiket, hogy a pártjukat fogják. A gazdasági ki­zsákmányolás csak később jött, amikor föld- és adójövedelmeket adtak bérbe a mohó római jelent­kezőknek. Hogyan emelkedett ki a római birodalom a köztársasági polgárhá­ború káoszából, a személyes ver­sengésből és abból, hogy a hadse­regnek nem volt .szilárdkezű veze­tője? A történészek a bonyolult je­lenséget még mindig vitatják és ezért mi miért ne fordítsuk figyel­münket inkább a jelenre, ahogy az megmutatkozik előttünk és kérdez­zük: tulajdonképpen hogyan is tör­ténik az amerikai világbirodalom létrejöttének folyamata? 1 Az Egyesült Államoknak koráb­ban már kétszer kellett szövetsége­sei, továbbá az Atlanti- és Csendes­­óceánon való szabad hajózás védel­mére kelnie. (Pompei is így tett szert a „nagy” jelzőre, hogy meg­semmisítette a kalózokat). Jelenleg egy nagy ázsiai hatalom veszélyez­teti az Indiai (vagy Afro-Ázsiai?) óceán szabadságát. Az óceánok és a víziutak (és légiutak és világűr) fölötti őrködés immár az amerikai hatalom következménye, és a ha­talom teremt lehetőségeket, hogy ez az őrködés hatékony legyen, Amerika Rómához hasonlóan úgy véli, a döntő fontosságú tengeri át­járóknak a kezében kell lenniök, vagy legalább a barátai kezében; ahogy a Panama-csatorna, a Horn­­fok, Jóreménység-fok, a Délkínai tenger, Szuez, Aden, Gibraltár a kezükben is van. Ezeket és hátor­szágaikat az amerikai erők bizto­sítják, ahogy erről az utas a kikö­tőkben és repülőtereken a világ minden táján a saját szemével győ­ződhet meg. Ez a tény a Dominikai Köztársaságtól Bangkokig, Líbiától Iránig, Taiwantól Pireusig kétség­bevonhatatlan és természetes. CAESAR A SZENÁTUSBAN Talán paradoxonként hangzik, de a római és amerikai példák bi­zonyítják, hogy a felelősség kiter­jesztésével és az érdekek összetett­ségével arányosan növekszik a centralizálődás. A birodalom össze­fogása csak úgy lehetséges, ha egy hatalmi központból történik, mert az irányításhoz gyors döntésekre, azonnal elérhető szakismeretekre, sürgős intézkedésekre van szükség. Ez nem azt jelenti, hogy eltűnnek a hagyományos intézmények és módszerek; azonban lassan kifogy alóluk a hatalom, elveszítik jelen­tőségüket, manipulációk eszközei­vé, formaságokká válnak. A római­ak továbbra is megválasztották a comitis curiata és centuriata tag­jait a császárok idején is, és a sze­nátus tagjának lenni szinte a biro­dalom végéig nagy tekintéllyel járt. A konzulok rendszeresen váltogat­ták egymást, jóllehet egyikük hiva­talból a császár volt. Caesar­nak állandó ülőhelye volt a szená­tusban, bár egyre ritkábban jelent ott meg. Maga helyett hírvivőket küldött, hogy bejelentsék döntése­it és ‘rendeletéihez szerezzék meg a formai hozzájárulást. Egy idő múlva aztán a szenátus, amelyet valamikor a „királyok gyülekeze­tének” neveztek, fejbólintójánosok szolgalelkű társaságává alakult át, amilyennek Burns professzor úr szeretné látni az amerikai Kong­resszus. A FEHÉR HÁZ ÉS A SZENÁTOROK Bizonyos mértékig mintha lassan teljesülne Bums professzor óhaja. Cordon Állott szenátor pár évvel ezelőtt azt írta, hogy kollégái nem engedhetik meg maguknak megfe­lelő számú szakszemélyzet tartá­sát, amely a kérdések alapos tanul­mányozásához, gyors döntésekhez szükséges, és a Fehér Ház — min­dennek a birtokában — gyakran hozott döntéseket, amelyeket csu­pán utólag vitatott meg a szenáto­rokkal. James Burnham munkája a „Kongresszus és az amerikai ha­gyomány” Allot szenátor állításait támasztja alá. A kiterjedt washing­toni adminisztrációval magát szem­betaláló újdonsült amerikai hon­atya, amolyan vidéki zöldfülű, a fővárosba való megérkezése után szinte szédeleg és érzi, mennyire felkészületlen; legtöbbje természe­tesen sosem sajátítja el az ismere­teket, amelyek a problémák közt való eligazodáshoz elkerülhetetle­nül szükségesek; véleményét ilyen­formán nem is veszik komolyan. Mindegy, Burns és különböző ér­dekcsoportok más képviselői lebe­csülik őket az Elnök ellenében, aki az „egész nemzetet” képviseli. Új, caesari ízű vélemény ez az ameri­kai politikában és szóhasználatban. Más könyvek (pl. H. S. Kariéi „Az amerikai pluralizmus hanyat­lása”) bizonyítják azt az elszomo­rító tényt, hogy a magánjellegű ön­kéntes szervezetek, amelyekre Amerika valaha annyira büszke volt és amelyekért Tocquille is any­­nyira rajongott, mint a demokrácia megőrzésének létfontosságú eszkö­zeiért, egykori valójuk árnyékai csupán; nem bírálnak többé, nem javasolnak, csupán a felül megho­zott döntéseket visszhangozzák. Üzletemberek, köztük a leghatal­masabbak is, bármikor felcserélhe­­tök magasrangű kormánytisztvise­lőkkel és gyakran cserélik is szere­peiket, a közhivatalt a magánvál­lalkozással. És Caesar? A császárok és az új­típusú amerikai elnökök között olyan sok a közös vonás, hogy csupán annyit mondani, pályafutá­suk párhuzamos, egyáltalán nem elég. Egyszerűen „megjelennek”, mert az országot nem lehet többé hagyományos módszerekkel vezet­ni. A belső és külső feszültség nö­vekszik: otthon ki kell elégíteni a tömegeket és vezetőiket, de a régi keretek már nem alkalmasak arra, hogy követeléseiket és újonnan szerzett jelentőségük igényeit ki­elégítsék. Caesar karizmatikus ve­zető egyéniség, aki ígér és részben teljesíti is, amit igér; mozgásba hozza a gépezetet, új intézmények, módszerek létesítésével, ugyanak­kor a régiek gyengítésével, demo­­ralizálásával. Minthogy a születőben lévő bi­rodalom erőteljes, terjeszkedő, a határokon (és a szövetségesek ha­tárain) elkerülhetetlenek az össze­tűzések. Caesarnak Imperator volt az első titulusa; a hadsereg parancs­noka — a határok biztosítása há­rult rá, helyőrségek felállítása, szö­vetségek létrehozása, a haderő ütő­képességének fokozása, a csapatok Galliából Egyiptomba, ha úgy tet­szik Nyugatnémetországból Viet­namba való szállítása. A szerepért, hogy egy személyben ügyes admi­nisztrátor és fegyveres protektor, előjogokat élvez. Az előjogok egy fajtája Julius Caesar számára a ko­rona, Roosevelt számára négy elnö­ki terminus megajánlása. De több is van, és számuk természetszerű­leg egyre nő. A törvényhozás gé­pezetére féket raknak, mivel a csá­szároknak és elnököknek egyaránt szükségük van arra, hogy a nép kö^ rében mutatkozó elégedetlenséget a minimumra csökkentsék és el­hallgattassák a demagógokat. Lát­szat-viták mellett törvényeket kell hozni (pl. annak idején egyiptomi gabonasegély szétosztásáról, vagy most a szegénység elleni hadjárat­ra szánt összegekről), amelyeknél a kongresszusi hozzájárulás előre el van könyvelve. Az elnöknek ki-, terjedt munkatársi gárda kell, mely végeredményben egyfajta második kormány feladatkörét tölti be: d bi­zalmasok széleskörű testületi, az agytröszt, amelyben bízni lehet, hiszen politikai léte az elnök sze­mélyéhez kapcsolódik, nem utódjá­hoz, vagy a-hagyományos intézmé­nyekhez. Harry Hopkins és Rosenberg fő­bíró vagy a Harvard professzorok elődei a Claudius, Néró, Hadrianus udvarában fellelhető „szabadok”­­ban találhatók meg. Ezek a szená­tus természetes bírálói voltak, ha ugyan nem ellenségei. Egy máso­dik, párhuzamos, felülről oktrojált kormányt alkottak, mivel megvolt az az előnyük, hogy ismerték a fő­nököt, bizalmasabb titkait, aggá­lyait, hajlamait. Természetesen mindig voltak és vannak törvény­hozók is, akik előnyökért hajlan­dók kollaborálni a mindenható ve­zető gárdával. A birodalom politi­kai tényező, növekvő mértékben társadalmasítják odahaza, külpoli­tikájában pedig egyre imperialis­tábbá válik. Más szóval: a rezsim a hazai politikai színpadon balfelé tolódik el, külpolitikájában iobbfe­­lé és konzervatív erőkkel keres szövetséget. MRS. HENRY J. PIEPER PIEPER FUNERAL HOME TULAJDONOSA 1929 CLEVELAND BLVD. — TR 6-0032 — GRANITE CITY, ILL. Oxigénnel ellátott mentőkocsi Ambulance szolgálat bárhová, barmikor TEMETKEZNI VjM > ALK0ZÓK KALAUZA: COMPLETE FUNERAL Acél koporsó — Külső koporsó foglalat — Választékos Sírhely, vagy saját sírhelyre való eltemetés. Bronz névtábla és minden, a temetéssel együtt járó költégek $995.00 NO EXTRAS Gyönyörű modern kápolna — vallásfelekezetre való tekintet nélkül GUARDIAN MORTUARY St. Charles Road at Lindbergh — PE 9-1133 Előre befizetett összegek Truszton vannak kezelve KRIEGSHAUSER’S MORTUARY FUNERAL HOMES BEAUTIFUL WEST, 9450 OLIVE BOULEVARD — WY 4-3322 SOUTH, 4228 SO. KINGSHIGHWAY BOULEVARD — FL 1-4320 ST. LOUIS, MO. WM. C. MOYDELL FUNERAL HOME — TEMETKEZÉSI INTÉZET GEORGE J. SVOBODA, TULAJDONOS 1926 ALLEN AVENUE, ST. LOUIS 4, MO. PHONE: PRospect 2-0401 MATH HERMANN & SON, INC. FUNERAL DIRECTORS — TEMETKEZÉSI INTÉZET 100 éves lelkiismeretes kiszolgálás 2 16 1 E. FAIR FAIR AND WEST FLORISSANT AVENUES ST. LOUIS 15, MO — TELEFON: Evergreen 1-4880 I Mindenre kiterjedő lelkiismeretes kiszolgálás Modern és léghűtéses. Nagy porkolőhely. Ambulance Service 2906 Gravois — PR 2-3000 — St Louis, Mo. Emil (Bud) Wacker ID, Clarence Wacker President & Treas. Vice Pres. — Seef’y WACKER-HELDERLE FUNERAL HOME Szép modern léghűtéses termek 3634 GRAVOIS AVENUE, ST. LOUIS 16, MO. TELEFON: PRospect 2-3634 [|l!ll!lllllllll!llBll!llll!llll!ll!hllllllll!ll!lll!!lllllllil!!!!!llllliH Always there ... with your heh ’ YOUR RED CROSS Í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents