St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)
1968-05-03 / 9. szám
MI LESZ MAJD 2000-BEN? Rojas Pinilla, Colombia volt elnöke (1953—1957) Mosdőssy Imre oltárképe a San Roque ferencrendi templomban (Ibagué, Colombia) tázott emlékérme domborműveit A Franklin Mint yeadoni érem verde leveléből olvassuk, hogy évtizedes éremkiadási működésük alatt ilyen művészi tervet még nem kaptak s a közel jövőben újabb megbízásokkal fogják ellátni a kiváló művészt, aki jelenleg a londoni Britannia Commemorative Society megbízásából a balaklavai híres lovasroham emlékérmét mintázza. Azt is megtudtuk, hogy időközben ismét megnyerte egy novemberben megjelenendő újabb kanadai bélyeg pályázatát. A szomszéd asztalon bélyegalbumok sorakoznak. Bennük mintegy 800 olyan bélyeg, amelyeket vazás alapján harmadik helyezést nyert. Mikor felocsúdunk a lenyűgöző pályafutás alkotásainak hatása alól, megkérdezzük a művészt, mi a legközelebbi terve? — A Weller Publishing Co. kiadásában a közeli hetekben magyarul és angolul megjelenő Mécs László válogatott verseihez tervezek borítólapot. Ügy akarom a költőt bemutatni az olvasóknak, ahogyan legutóbbi magyarországi szerepléseiből emlékszünk rá. Ahogyan szavalta „A kirándulás elmarad” című szimbólikus költeményét. Bizony a majális elmaradt. tett plakátjai közül a káromkodás elleni országos sikerű volt. 1933- tól részt vett a külföldi nemzetközi vásárok valamennyi reprezentatív magyar pavilonjának díszítésében, közöttük a párizsi, brüsszeli és newyorki világkiállításokon, a milánói és baroelőnai biennálékon, a bécsi, belgrádi, izmíri, lembergi, lipcsei, pózeni, varsói és valamennyi budapesti nemzetközi és mezőgazdasági vásáron, úgyszintén a berlini nemzetközi vadászati kiállításon. Az összeomlás után Bajorországban számos arcképet, olajkompoziciót és akvarellt festett, melyek részben német magántulajdonban, részben pedig a megszálló ameriMosdóssy Imre tervezett. Ennyi bélyeg már egy filatélista gyűjteményében is dicsekvésre méltó mennyiség, hátha még azokat egy művész mind maga tervezte és millió számra hordták szét a levélhordók az egész világon. Kolumbia pőstabélyegei 1954 Öta kevés kivétellel mind Mosdóssy tervei és rajzai alapján készültek kolumbiai, angliai, ausztriai, hollandiai, japán, spanyolországi és svájci bélyegnyomdákban. De az ö tervei alapján adott ki sok bélyeget Ecuador, Paraguay, Panama, Venezuela, Honduras, Guinea és Burundi állam is. Kolumbiában taAz egész nemzet majálisa elmaradt. Művészi tehetség és a Mécs-versek rajongóinak lelkesedése azonban az első hívő szóra elindítja a nagy majálisi menetet, dobok peregnek és zászlók lobognak. Azután elbeszélgetünk Mosdóssy Imre életéről és működéséről. Budapesten született 1904-ben; gimnáziumi érettségije után az Országos M. Kir. Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Miután 6 hónapot Hollandiában, egy évet Pári zsban és 3 hónapot Olaszországban töltött tanulÖregszik a XX. század. Harmincév — és új milleneum születik. A ma élő három amerikai közül kettő fogja megérni a 2000. évet. A 2000. év című most megjelent könyv szerzői hivatásuknál fogva prófétái a jövőnek: ez a szakterületük, szakmájuk. Hermán Kahn (45 éves) matematikus-fizikus igazgatója a New York-i Hudson Intézetnek. Anthony Wiener (36 éves) szociológus és tagja a Hudson kutatötestületnek. Könyvük szigorúan technikai, szándékosan kerül minden drámai vagy érzelmi megnyilvánulást, s nem a fantázia képeivel hat, hanem elemző és összefüggéseket kereső módszerességgel. Bár Kahn és Wiener nem tudják „kinyitni” a jövő kapuját, azt felismerték, hogyan kell kopogtatni rajta. Kahn és Wiener el tudják képzelni azt, hogy az elkövetkező 33 év során 20 dollárért lehet elemmel működő TV-készüléket vásárolni, háromdimenziós filmeket lehet majd nézni, az emberek otthonaikban is lesznek elektronikus számológépek, börtön nélküli büntetéseket fognak kiróni, s működni fog egy olyan elektronikus műszer, amely az emberi agyműködésbe is be tud tekinteni. Elképzelhető, hogy lehetséges lesz laboratóriumban mesterségesen előállítani az emberi magzatot. Elképzelhető, hogy robot-atlétákat szerkesztenek, akik az olimpiai játékokon fognak egymással versenyezni. Kétezerben már lesz programozott alvás, az alagutakat lasersugárral fúrják, fényképeket készítenek az atomról. Az 1990. években már mintegy ötven ország fog a nukleáris klubhoz tartozni — írja a két szerző, majd a későbbiekben megállapítják: 2000-ben az emberek kényelmesebben és jómódban élnek. „Az önzés növekedni fog, viszont hanyatlani fog az emberek közösség iránti érdeklődése, a politikai és társadalmi kérdések háttérbe szorulnak.” (TIME) MEGJELENT A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG SZÍNES TÉRKÉPE AZ ORSZÁG ÉS A VÁRMEGYÉK CÍMEREIVEL kai hadsereg tisztjeinek és polgári alkalmazottainak birtokában vannak. 1948 tavaszán Párizsba települt át, ahol stúdiót nyitott az Opera közelében és számos plakátot és reklámrajzot készített. Párizsi tartózkodása idejében készült számos képe francia magántulajdonba került. Rajzaiból és vízfestményeiből 1949-ben kiállítást rendezett a Palais Royalban. 1949 őszén kivándorolt, a délamerikai Kolumbiába s ott Tolima tartomány fővárosában, Ibaguéban azonnal megbízták a San Simon kollégium új könyvtárterme számára négy nagyméretű falkép fesA pergamen papíron öt színű nyomással (23x17% inch) nagyságban készült térkép dísze a magyar emigráns otthonoknak. Ára csomagolással és szállítási költséggel együtt $2.50. Rendelje meg még ma, töltse ki a mellékelt szelvényt és csatoljon $2.50-röl kiállított csekket vagy money ordert s küldje el az alábbi címre. KANADAI MAGYARSÁG 412 Bloor Street West, Toronto 4, Ontario, Canada Név: ............................ Utca, házszám: ......_ Város: ......,................ Tartomány v. ország: tésével. Ennek jelentős sajtója közismertté tette nevét az országban s utána egymásután kapta a művészi megbízatásokat. Megfestette Simon Bolivár álló képmását a városháza, és Laureano Gómez államelnök és több kormányzó arcképét, valamint egy Jézus Szent Szive képet a kormányzósági palota részére. Majd 1950-ben felköltözött Bogotába, a fővárosba, ahol állami és városi megbízásokra államelnökök és politikusok arcképeit, a hadsereg megbízásából pedig a popayani tiszti kaszinó részére a Megváltó képét festette. Simon Bolivárról készült életnagyságú lovasképét a Neivában lévő kormányzósági palotában nemzeti kinccsé nyilvánították. Mintázta Rojas Pinilla államelnök plakettjét, az állam részére készítette a 150 éves függetlenségi emlékérmét, a Numizmatikai múzeum megnyitására kiadott emlékérmét, számos katonai, valamint polgári érdemrendet, jelvényeket és egy pézós pénzérmét. Javaslatára 1954 novemberében megnyílt az első bogotai nemzetközi vásár és kiállítás. Ennek megszervezése, építészeti és egyéb tervei, propagandájának rajzai és irányítása mind Mosdóssy Imre személyes munkája volt. Az állam és közületek, valamint kolumbiai és külföldi ipari cégek számára pavilonokat tervezett, épített, rendezett be és díszítésüket tervezte. A vásárokra számos modell készült a vezetése alatti műhelyben. Mind e művészi munkássága mellett azonban leginkább szívéhez nőttek egyházművészeti alkotásai. Kolumbiai e természetű tevékenysége kiemelkedő. Tizenegy templom díszítésében munkálkodott. E templomokban a nagyméretű falfestmények, az oltárképek, az ólmozott üvegablakok, a faragott kőszobrok és dombormüvek, az oltárok és szószékek tervei a faragott kapuk és egyéb berendezési tárgyak, sőt az egyik templom homlokzatának és tornyainak építészeti megoldása is mind sokoldalú mü-Mosdóssy Imre vészi képességeinek gyümölcsei. A kolumbiai Nemzeti Szentély, a Sanctuario Nációnál, mely a Las Lajas-i Madonna zarándok temploma, belső díszítésének újjáalakítása is az ö művészi elképzelése szerint készült. Százezrek járnak könyörögni a csodatévö Szent Szüzhöz, ahol Mosdóssy Imre utolérhetetlen egyházmüvészete növeli szívükben az imádságos áhítatot. 1962-ben leánya családjával Kanadába telepedett át s a következő évben ö is utána jött feleségével a Torontó melletti Agincourtba. Most itt ülünk műtermében s olyan gazdag művészi élettel találkozunk, mintha nem is egyetlen ember, hanem egész művész-nemzedék tevékenysége lett volna. Isten kedvelt népe a magyar, megpróbáltatásokban edzi keménynyé, de olyan fiai vannak, akik világító csillagai az egész emberiségnek. Mosdóssy Imre azok közé tartozik, akik nagyrabecsülést és elismerést szereznek a kommunizmus által idegenbe üldözött magyar emigrációnak. Méltán sorozzuk öt „A mi értékeink” közé. (Ny. P.) . A MI ÉRTÉKEINK j Bemutatjuk MOSDÓSSY IMRÉT, a világhírű magyar művészt Arról értesültünk az elmúlt hetekben, hogy a májusban megjelenő kanadai póstabélyeg, mely a hidrológikus évtizedet örökíti meg, Mosdóssy Imre pályadíjnyertes műve. A magyar siker feletti örömünkben felkerestük Mosdóssy Imrét agincourti műtermében, hogy részletesen megismerkedjünk művészetével és bemutathassuk a magyar emigrációnak. Rajzasztalán látjuk a Philadelphiában székelő National Commemorative Society megbízásából a 20. század legnagyobb amerikai költőiéről, Sandburgról minnácsára a londoni Thomas de la Rue Ltd., a világ legnagyobb bélyeg, bankjegy és értékpapír nyomdája Bogotában leányvállalatot állított fel, melynek Mosdóssy Imre ma is művészmunkatársa. Az Egyesült Államokban 1959- ben a kolumbiai Luz Marina Zuluagát választották meg Miss Univers-zé. Mosdóssy róla rajzolt kolumbiai póstabélyege 1960-ban a legnagyobb amerikai filatelista hetilap által meghirdetett bélyegszépségversenyen az 1840 óta megjelent mintegy 160.000 bélyegrajz közül kiválasztva nemzetközi szamányúton, a Székesfővárosi Iparrajziskola szakosztályvezető tanára lett. Ez idő alatt a Nemzeti Szalon tárlatán dicsérő elismerést kapott, egyik olajkompozícióját a Fővárosi Múzeum vásárolta meg. Megfestette Berzeviczy Albert arcképét az Országház számára, Sipöcz Jenő Budapest polgármesterét és Friedrich István volt miniszterenökét is többek között. Ő rajzolta az 1938- as Eucharisztikus Kongresszus egyik plakátját Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa arcképével. Az Actio Catholica számára készí
