St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-07-14 / 14. szám
4 1967. JÚLIUS 14. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE Nem adják ki MÉCS LÁSZLÓ könyvét Magyarországon Irta: Bognár József Innen-onnan egy esztendeje tesz, hogy az Egyesült Államok egyik magyarnyelvű napilapjának a hasábjain felvetettem a kérdést: mi van Mécs Lászlóval, Petőfi óta a legnépszerűbb nagy magyar költővel. Azt írtam akkor róla, hogy valószínűleg már nem él, mert ha élne, az úgynevezett hazai „enyhülés” során már ő is jelentkezett volaa. Dr. Kardos Talbót Béla, Tyler, a Népszövetség magyarországi főbiztosának egykori titkára, író, aki ma is igen fontos állami funkciót tölt be Washingtonban, figyelmeztetett rá, hogy tévedek: Mécs László igenis él, még pedig Pannonhalmán, a Szociális Szeretet Otthon-ban, csak agyonhallgatják, 24 esztendő óta egyetlen sor sem jelent meg tőle. írtam Mécs Lászlónak, aki hamarosan válaszolt. A levélváltásból levelezés lett és az érdekében elindított amerikai akció kiszélesült. Még két cikket írtam Mécs Lászlóról és talán ez is befolyásolta a Pozsonyban élő magyar írókat, köztük nem egy kommunista párttagot, hogy a felvidéki Irodalmi Szemle egymás után következő három számában és igen nívós tanulmányokban Mécs László rehabilitását követelték, egyúttal felvetették azt a gondolatot, hogy kiadják Mécs László verseinek egy legújabb gyűjteményét Szalatnai Rezső, a ma Budapesten élő, felvidéki származású egyetemi docens, író állt a mozgalom élére, de csatlakozott hozzá Fábry Zoltán is, a csehszlovák kommunista párt egyik legnagyobb és legképzettebb irodalmi tekintélye. Budapest irodalmi körei, a párt által támogatott irodalmi körök azonnal reagáltak a pozsonyi akcióra, mégpedig ellenségesen. A hivatalos „Élet és Irodalom” egyik számában egy névtelen cikkíró azt írta, hogy fontosabb dolgaink is vannak annál, mint Mécs László élesztgetése. Később Veres Péter is megtámadta Mécs Lászlót a Kortárs című irodalmi folyóiratban. Míg odahaza. Magyarországon Mécs Lászlót csépelték, Kardos Béla és magam csendes, de annál szívósabb munkába kezdtünk. Kardos Béla a maga széleskörű összeköttetéseire támaszkodva, vállalta Mécs verseinek az összegyűjtését, azok válogatását és kiadásuk megszervezését. Nekem az a feladat jutott, hogy Mécs László verseit az emigráns magyar lapokban anyagilag is értékesítsem, a könyvkiadást propagáljam és Mécs László amerikai útját előkészítsem. Mert Mécs László ki akar jönni látogatóba Kanadába és az Egyesült Államokba. De erről később tesz szó. Az egyre jobban szélesülő akció során jelentkezett Kirkconnel kanadai egyetemi tanár, aki Mécs László sok versét angolra fordította, de más amerikai írók is akadtak, akik ugyancsak angolra ültették át Mécs legjobb verseit. így született meg az a gondolat, hogy a költő legelső amerikai könyvét két nyelven: magyarul és angol fordításban adjuk ki, bevezetőnek pedig felhasználjuk Paul Valerynek, a nagy francia költőnek, írónak és filozófusnak Mécs Lászlóról még a második világháború előtt írt remek tanulmányát, amelyet Kardos Béla franciából azonnal lefordított magyarra és angolra. Most már csak kiadót kellett találni a könyvre. És ez nem is volt olyan nehéz, mint az örök szkeptikusok gondolnák. Egy másik nagyszerű magyar író: Wass Albert, akinek legalább egy könyvét, az „Adjátok vissza hegyeimet” címűt minden magyar ismeri, Floridában már jóval korábban megalapította az „Amerikai Magyar Szépmíves Céh” című vállalatot, még pedig azzal a céllal, hogy az emigrációban élő legjobb magyar írók könyveit kiadja. Wass Albert habozás nélkül és azonnal vállalta Mécs könyveinek a kiadását, egyelőre 2000 példányban, még pedig olyanformán, hogy Mécs László minden eladott kötet után egy dollárt kapjon. Az erre vonatkozó szerződést Wass Albert és Mécs László már alá is írták. Örök érdeme marad Wass Albertnak és Kardos Bélának, hogy idáig eljutottunk. Közben Budapesten sem voltak tétlenek Mécs László hívei. A Magvető nevet viselő állami kiadóvállalat megbízást adott Szalatnai Rezsőnek arra, hogy Mécs László régi és mintegy hét kötetre való verseiből válogasson 250 verset és azokat küldje be a kiadónak. Szalatnai és a kiadóvállalat négy lektora hosszú hónapokig dolgoztak a válogatáson, illetve a válogatás értékelésén és kötetbe való formálásán. Minden reményünk megvolt arra, hogy Mécsnek Budapesten is megjelenik egy könyve. Május közepére ígérték a végleges választ, az igent, vagy a nemet. A határidőt betartatták: május 15-én közölték Mécs László megbízottjával, hogy a válogatott verseit sem adják kL Magán úton tudtam meg: a kiadást annak ellenére is elutasították, hogy mind a négy lektor Mécs Lászlót pártolta. Az elutasításnak kétségtelenül bel- és talán külpolitikai okai vannak. A belpolitikai ok valószínűleg abban áll, hogy Mécs László a magyarság ébresztgetése mellett híve a dunai népek megbékélésének, ellensége a faji gyűlöletnek és minden diktatúrának, vagyis katolikus lelkülete nem sokban különbözik az úgynevezett szociális törekvésektől, de ezt a magyar fiatalságnak nem merik megmondani, mert ezzel és ilyesmikkel a kommunista vitorlákból könnyen kifoghatják a szelet. A külpolitikai ok már bonyolultabb és nehezebben áttekinthető. Mindenesetre szerepet játszhat benne annak a megmutatása: a budapesti kormányzat elítéli a kapitalista rendszerbe átváltó disszidálásokat és éppen ezért nem engedheti meg, hogy a kapitalista rendszerben nagyranött, világtekintélyt szerzett Mécs Lászlónak nyilvánosságot adjon. Nem engedheti meg ezt annek ellenére sem, hogy Mécs László soha nem volt a feudalizmus és a kapitalista kizsákmányolás híve. Mindez azonban csak spekuláció és a spekulációban lehetnek hibapontok. Ilyen hibapontnak látszik Beöthy Ottónak, a Magyarok Világszövetsége főtitkárának hozzám írt levele, amely előbb kelt ugyan, mint az elutasítás, mégis mentegetni látszik a hazai rendszer álláspontját. Megírja, hogy Mécs Lászlóval igenis foglalkozik a hazai magyar irodalom, nemcsak a lexikonok ismertetik a pályafutását, hanem a Magyar Tudományos Akadémia kiadványai is foglalkoznak vele. Legutóbb Zilahy Lajos és Keresztury Dezső között értekeztek róla igen részletesen. A levél hangjának hideg udvariassága egyébként megfelel annak az érzelemnek, amellyel a hazai rendszer viseltetik irántunk, emigránsok iránt A magam részéről azt tartanám a leghelyesebbnek, hogy a Mécs könyv hazai kiadásának elutasítását vegyük tudomásul minden különösebb emóció nélkül és abban a reményben, hogy az elutasítás nem végleges. Amint a politikai helyzet változik — és sokszor változik, — sor kerülhet még a kiadásra. A pozsonyi, helyesebben a felvidéki magyar írók tervbevett Mécs kiadásáról semmit nem tudunk, maga Mécs László sem tud. Sem neki, sem nekünk nincsen velük kapcsolatunk, ami elég baj, mert az ilyen kapcsolatból csak hasznot húzna a magyar irodalom és a politikai tisztánlátás. A mulasztást valahogyan feltétlenül pótolnunk kell és legalább a magam részéről pótolni is fogom. Ilyen körülmények között ma az a helyzet, hogy csak az Egyesült Államokban jelenik meg Mécs verseskönyv, remélhetőleg nem is egy. Ebben az ügyben néhány héttel ezelőtt Washingtonban jártam és felkerestem több olyan emigráns vezetőt, akik szerepet játszhatnak Mécs László verseinek további sorsában. Valamennyien biztosítottak a támogatásukról és kilátásba helyezték, hogy anyagiakban is a rendelkezésünkre állnak. Erre elsősorban azért van szükség, mert —mint előbb már megjegyeztem, — Mécs László ki akar jönni látogatóba Amerikába és az útiköltséget elő kell teremtenünk. Remélhetőleg itt sem lesz hiba. Szathmáry Lajos volt újságíró kollégám és jóbarátom, aki jelenleg Csikágóban néhány vendéglőt igazgat, a költségekre felajánlott 100 dollárt és egyheti elszállásolást New York egyik legelőkelőbb szállodájában. Hivatalos katolikus részről is felajánlottak 100 dollárt, aminek azért is nagy jelentősége van, mert elterjedt az a hiedelem, hogy katolikus részről ignorálják Mécs Lászlót. Ez nem igaz, sőt igen magasállású katolikus főpap sürgeti a legjobban Mécs László verseinek a közlését. Tény viszont, hogy a Mécs ügyében indított akció legfőbb mozgatói: Kardos Béla és Egyed Aladár volt tábori föesperes, a költő egyik legjobb barátja és személyes ismerőse evangélikusok, Wass Albert pedig — tudtommal — református. Ezért írta Mécs László Egyed Aladárnak, hogy „vicces volna, ha Bognár Jóska is protestáns volna”. Nos, én katolikus vagyok és tudom, hogy az emigráns magyarság valláskülönbség nélkül szeretettel dédelgeti Mécs Lászlót. Nagyobb segítséget ajánlott fel még Gombos Zoltán, az amerikai magyarnyelvű napilapok tulajdonosa és főszerkesztője és Vörösváry István, a Kanadai Magyarság kiadója és főszerkesztője, tehát világnézeti kérdések sem választanak el bennünket egymástól. Persze vannak disszonáns hangok is és mély hallgatás. így az emigrációban élő jelentős magyar írók egyszerűen nem törődnek Mécs Lászlóval, levetemkre elutasítóan, vagy kitérően válaszolnak. A telkük rajta. Akadt „szabadságharcos” is, aki egyik cikkembe belemagyarázta, hogy megtámadtam Mécs Lászlót. Megüzente, hogy „nekem jön”, ha nem vonom vissza az állításaimat. Egyik barátom kérésére megírtam neki, hogy nem Mécs Lászlóról volt szó a kérdéses cikkben. A Budapest (AHIR) — Köd- és gázgránátos rókavadászatot tartottak a gödöllői erdőkben. Az utóbbi időben ugyanis a ravasz kis ragadozók tetemes kárt okoztak a környékbeli termelőszövetkezetek baromfifarmjain és veszettség is elő„A Magyar Szabadságharcosok Németországi Szervezete 1967. május 20-án újjáalakuló közgyűlését tartotta a Kölni Magyar Házban. A közgyűlést Dálnoki Veress Lajos, a Szabadságharcos Világszövetség Londonban élő elnöke vezette be, amelyben részt vettek az ausztriai és svájci küldöttek, a Világszövetség vezetőségéből: Légrády László európai elnök, Csaszkóczy Emil európai főtitkár, Tollas Tibor a Világszövetség politikai fogoly-társelnöke, dr. Töttösy Ernő, a belgiumi szervezet vezetője, valamint Aachen, Augsburg, Essen, Frankfurt, Giessen, Heidelberg, Köln, München, Nürnberg és Stuttgart küldöttsége. A közgyűlés megállapította, hogy a németországi szervezet munkáját 10 esztendős múltja ellenére bomlasztó elemek megzavarták. Ezért új jogi keretet keltett adni a szervezet évtizedes munkájának továbbfolytatására. A közgyűlés a Szabadságharcos Világszövetség alapokmányának egyhangú elfogadása mellett új alapdolog ezzel el volt intézve, mégis jellemző arra, hogy mennyit tud okvetetlenkedni a minden kákán csomót kereső pántlikás hazafiság. Mindez azonban nem hátráltatja a Mécs ügyet, amely lassan irodalomtörténeti jelentőségű eseménynyé növi ki magát. Ez akkor jelentkezne a maga legnagyobb horderejében, ha minden nyilvánosságra kerülne, ami eddig történt. Ennek közlésétől azonban visszatart a józan meggondolás. Minek egyenetlenséget kezdeni, amikor erre nincsen szükségünk? A legnagyobb érdeklődésre természetesen Mécs László levelei tarthatnak számot, de itt el kell mondanom, hogy Mécs László soha semmi olyant nem írt, ami politika, vagy a hazai rendszer kipellengérezése tenne. Néha bosszankodik a körülötte történő jelenségek fölött, de többnyire derűs az írása. Egyed Aladár emlékeztette arra, hogy még a felvidéki időkből tartozik a feleségének egy tánccal. Mécs válasza az volt, hogy hajlandó a táncot eljárni Clevelandban. A költő 73 éves és a nagytiszteletü asszony sem lehet sokkal fiatalabb, bár a nőknek mostanában nincsen kora. A legutóbbi levelében arról ír Mécs László, hogy ma nagy bátorság kell a jósághoz. Ezeket a csodálatosan szép sorokat egyik legközelebbi cikkemben szószerint közölni fogom. Arról nem sokat tudósít, hogy a hétköznapjai hogyan folynak, de azért minden leveléből érzik, hogy az Amerikából feléje áradó szeretet felvillanyozta, viszszaadta az életkedvét, bízik önmagában és kérésünkre hozzákezdett az életrajza megírásához. Máskülönben gombászik, a Balaton környékét járja gyalog és csak ritkán megy fel Budapestre. Ehhez pénze sincsen, bár az utóbbi időben elellátom néhány dollárral. Legutóbb az IKKA útján 50 dollárt küldtem neki abból a pénzből, amit versei közlésének a honoráriumaként kaptam Kecskeméthy Józseftől és Gombos Zoltántól. Körülbelül ennyi az, amit Mécs László ügyének jelenlegi állásáról elmondhatok. Aki a közölhető dolgokról többet is akar tudni, vagy más mondanivalója, esetleg szándéka van, kérem, írjon a címemre: (345 North Elm Street, Torrington, Conn., 06790). Minden levélre válaszolok. fordult közöttük. A korszerű „harci eszközök” beváltak: néhány róka mellett a gázgránátok hatalmas pusztítást végeztek a gödöllői méhészet állományában. Vizsgálat folyik, kit terhel a felelősség a 300 ezer forintos kárért? szabályt szavazott meg, majd megválasztotta vezetőségét: Elnök: Piffkó András (Stuttgart), alelnökök: Deák Ernő (Bécs), Farkas László (Basel) és dr. Kürthy Tamás (Aachen), főtitkár: Vámay Lajos (Stuttgart), pénztáros: Hunor Balázs (Nürnberg), ellenőrök: Gavallér Gyula (Stuttgart), Pogány Ede (München) és Radics József (Köln). A közgyűlés többek között a következő határozatot fogadta el: „Nem lehet a Szövetség tagja, aki a magyar hivatalos szervekkel üzleti, vagy politikai kapcsolatot tart fenn. Nem lehet a Szövetség tisztségviselője, aki Magyarországra hazautazik”. Ezután a Becsületadóra rögtönöztek gyűjtést, melynek eredményét a BA genfi központjának utalták át. Másnap a Kölni Magyar Házban dr. Hieró István ünnepi misét tartott. Mise után a Hollandiából érkező európai cserkészvezetők előtt zajlott te a kölni cserkészek avatása, melyen a szabadságharcos küldötek is résztvettek”. isis» El akar látogatni szülőhazájába? Utazást tervez bárhová? Keresse fel a TRIPS UNLIMITED, INC. UTAZÁSI IRODÁT 4658 Maryland St Louis, Mo. FO 1-1176 Ök megszerzik a szükséges vízumokat és jegyeket hajóra, repülőre, vonatra. Nem kerül többe, mint bárhol másutt és előzékeny kiszolgálást biztosítunk Mi«i«iHHmimiitii«tii«tiíammiitittimHmuiiHiiHiiHiiiH<iiHiHtitiiiiHiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiinH)i»niiiiii:iiiiitiiHiiiiiitniiiiiiiiiiiiimíiiiiiiiiiHtiiiiiiiHiiiiniHiiiiiiMi»iiiiiniHmwiiiiiiHitniii(iiiiiiiiimmuig Korszerű vadászat Gödöllőn l jjáalakult a Magyar Szabadságharcosok Németországi Szervezete Kisjókai Erzsébet: CSALÁDVÉDELEM I. Az egyén szerepe a társadalomban Politikusok, szociális intézmények és egyházak vezetői, jólelkü emberbarátok, írók és művészek, pszichológusok és pedagógusok vitatkoznak azon, hogyan tehetne a világ sorsán javítani. Sok egyesület és bizottság alakult csupán azért, mert a világ képén változtatni szeretnének. Ebből azt látjuk, hogy az emberek nagy része elégedetten a mai helyzettel. Az elégedetlenség tehát itt van bennünk, csak az okát mindenki másban keresi. Van, aki a gazdasági válságban látja a bajok főokát, más a rendszerrel, a vezetőkkel szemben elégedetten, megint más az egyházakat vádolja, csak arra gondolnak legkevesebben, hogy talán bennük van a hiba. A társadalmat mi alkotjuk, mindannyiunk közösségéből áll, ha tehát a társadalom beteg, a gyógyítást önmagunkon kell elkezdeni. Hogyan tehet szép és tökéletes egy hímzés, ha az öltések itt-ott rendetlenek, lazák, tépettek? Hogyan tehet vonzó egy virágoskert, ha a növények nagy része félig kidőlten, rendetlenül, sárosán áll a helyén? Bárhová helyezhet a sors bennünket, rendben, szilárdan kell megállítunk helyünkön, mert mi alkotjuk, így együttesen a társadalom szép, vagy zavaros mozaikképét. Ez a szó: családvédelem, ma nagyon aktuálissá vált, mert a társadalmat magasabb nívóra hozni csak a családon keresztül, a család által tehet. A törvények és szociális intézmények munkája csak olyan, mint a szükséges, de önmagában még elégtelen, üres ékszerfoglalat, melynek tartalmát, értékét csak a nemzet megértése és lelkesedése adja meg. Ma nagyon sok magyar családban könnytől keserű a szűkre szabott kenyér, gyermekszájak mellett öreges, keserű vonás húzódik meg, nők és férfiak egymásra akarják hárítani a felelősséget, munkát, gondot, a bajokért pedig egymást vádolják. Hogyan legyen kedve a mai fiatalságnak házasságra lépni, mikor szomorú és elrettentő példákba ütközik únos-úntalan, jó házasságot, meleg, harmonikus családi életet pedig mind kevesebbet lát? Tehát a családi étet szentségét kell hirdetnünk gyermekeink érdekében, de nem szavakkal, hanem tettekkel: példákkal. Mindannyiunkra nagy felelősség nehezedik: rossz példaadással züíleszthetjük, jó példával tiszta életre ösztönözhetjük környezetünket, mindazokat, akik bennünket figyelnek. Régi történet szól az apáról, idei iszákos volt, és nem hitte el, hogy életmódja rossz példaadás, fia talán idővel majd az ő nyomdokaiba léphet. Egy alkalommal, havas, téli estén kocsmába indult, s észrevette, hogy kisfia követi. „Menj vissza azonnal”, — kiáltott rá. De a gyermek, aki óvatosan lépkedett mindenütt a nyomokban, melyeket apja csizmája hagyott a süppedő hóban, így felelt: „Nincs semmi baj, Édesapám, hiszen a lábad nyomába lépek!” Az apát annyira megdöbbentette a válasz, hogy örökre lemondott az ivásról. A híres, magyar tisztességet és jó erkölcsöt kell hirdetnünk, saját életünk példájával. Nagy a panasz világszerte, hogy a fiatalok idegenkednek a házasságtól, vagy ha öszszeházasodnak is, hamar elválnak. Ráneveltük-e gyermekeinket arra, hogy a házasságban elsősorban adni kell, örömmel, jószívvel, önfeláldozóan, megmagyaráztuk-e nekik, hogy a házasságkötés nem kereskedelmi szerződés, a férfi részére nemcsak kedvezőbb, gazdaságosabb életlehetőség, a nő részére nemcsak eltartás, életbiztosítás, hanem csodálatos alkalom arra, hogy hibáink melett a bennünk szunnyadó sok jó is feltörhessen, kibontakozhassék? Ügy otthon, mint itt, idegen földön nagy, felelősségteljes feladat magyarnak tenni. Kis, magárahagyott nemzet tagjaként élni, és mégis megmutatni, hogy; „Egy nemzetnél sem vagyunk atábbvalók”, ahogy Zrínyi mondta. Ne saját sorsunkkal tegyünk elégedetlenek, ne Istennel szálljunk szembe, hiszen a sorsunk sohasem tehet rosszabb, mint mi vagyunk. Nemcsak nagy bűnökért, de a közömbösségünkért is meg kell szenvednünk. Az érelmeszesedés nagy bajokat okozhat. De van lelki érelmeszesedés is, az a közöny, mely nem ad szabad utat a magyar ügyért, egymás érdekeiért fellobbanó érzéseinknek. A közöny és érzéketlenség miatt meg is cserdiil olykor a som ostora fedettünk. Bűnhődünk, mert hibáztunk, mulasztottunk. De nézzünk többet befelé, önmagunkba, hibát keresve, és gyermekeinek jövendőjéért, a társadalom jövendőjéért igyekezzünk fejlődni, tanúim, a bennünk szunynyadó jónak utat nyitni, hogy általunk ne rútabbá, hanem szebbé váljék a világ képe. Do it “The Motten "Way" Storm Windows — Doors — Aluminium Awnings Nyitva reggel 9-töl du. 5>-ig, szombaton 9-töl 2dg COlfax 1-3613 WEATHER.MASTER L ALU Ml N UM CORPORATION , . ..I-'-..' • '|* . 6127 Natural Bridge, St. Louii. Mo. 63120 ’ -United Van Lines INTERNATIONAL MOVING STORAGE VAN SERVICE TO END FROM Alabama Arizona Arkansas California Colorado Connecticut Delaware Florida Georgia Idaho Illinois Indiana Iowa Kansas Kentucky Louisiana Maine Maryland Massachusetts Michigan Minnesota Mississippi Missouri Montana Nebraska Nevada New Hampshire New Jersey New Mexico New York Alaska North Carolina North Dakota Ohio Oklahoma Oregon Pennsylvania Rhode Island South Caroline South Dakota Tennessee Texas Utah Vermont Virginia Washington D. C. West Virginia Washington Wisconsin Wyoming Canada MRAZEK VAN & STORAGE Call PRospect 2-5300 HU 1-9464 El SICIC MONUMENT CO. 7349 GRAVOIS ST. LOUIS 16, MO
