St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-07-14 / 14. szám
2 ★ 1967. JÚLIUS 14. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik mi <den második pénteken DR. LOUIS B. DÉNES Editor and Publisher All correspendence "hai ge of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a következő címre küldendő: 1016 MOORLANDS DRIVE — ST. LOUIS, MO. 63117 — MI 7-6582 Subscription rates in the USA for V2 year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban % évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50 Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. PRINTED IN CANADA GYÁSZHÍR Fájdalommal vettük a hírt, hogy kedves szerkesztő kollegánk felesége, dr. Eszterhás Istvánná, Bíró Mária Anna, 1967. június 21-én, hosszas szenvedés után Clevelandiban meghalt. Dr. Eszterhás Istvánná, nagyszerű magyar asszony, példás feleség, odaadó Anya és a clevelandi magyar kolónia köztiszteletben és közszeretetben álló tagja volt. Dr. Eszterhás István fájdalmában, mi őszinte részvéttel osztozunk és kérjük a Gondviselést, hogy adjon erőt fájdalma elviseléséhez. Ahogy ECKHARDT TIBOR látja: A parasztság felszámolása és az abortuszrendelet Trianon véglegesítését jelenti Eckhardt Tibor készülő emlékiratai gazdag vonatkozásokat tartalmaznak emigrálása körülményeiről is. Megkérjük, világítsa meg emigránsának sokak által nem ismert hátterét Ezt szívesen meg is teszi: „Politikai pályafu- I tásom alatt követke- I zetesen elutasítót- Itam mind a kommunistákkal, mind pe[dig a nácikkal való I mindennemű közös- Iséget. Mikor 1940. [májusában Amerikában jártam, Roosevelt elnök személyesen hívott meg, hogy maradjak itt, vagy jöjjek bármikor vissza, „mint szívesen látott vendég” Amerikába. Képviselői kötelességeimnek véltem azonban ele^etltenpi, niikó,' hazatéiVe Bethlen Istvánnal együtt, mi ketten tiltakoztunk a Külügyi Bizottságban a Háromhatalmi Tengely-hez 1940 novemberében történt csatlakozásunk ellen. Erről akkor a N. Y. Times is hírt adott. Az akkori budapesti amerikai követ, a magyarság igaz barátja, John F. Montgomery többször unszolt az ország elhagyására, nehogy a nácik kezére kerüljek. De csak 1941. március 7.-én szántam rá magam, hogy mindenemet otthagyva nekivágjak a bizonytalan útnak. Hitler seregei akkor keltek át az Aldunán és Magyarország teljes bekerítése és elszigetelése már csak napok kérdése volt Röviddel előtte, mikor a magyar képviselöházban utoljára szólaltam fel, viharosan zúgott felém a szélső jobboldalról az ordítozás: „liberális . .. zsidóbérenc! ... szégyelje magát!” — A szabad kritika ideje nyilvánvalóan lejárt s nem sok keresnivalóm volt odahaza. Nem titokban távoztam és bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar érdekek szószólója legyek Amerikában. Búcsúlátogatáson bejelentettem ezt Horthy kormányzónak, aki szerette volna, hogy maradjak inkább otthon és segítsem a Hitlerrel szembeni ellenállást. A miniszterelnök, Teleki Pál őszinte barátom volt és irigyelt, mint mondotta azért, mert az elkövetkező nehéz éveket szabad földön fogom végigélni. Le szeretném szögezni, hogy semmiféle kormánytól egyetlen fillér segítséget sem kaptam és nem kértem. Csupán politikai és személyi barátaim által összeadott pénz, mintegy 15.000 dollár állt rendelkezésemre, mikor önként vállalt politikai küldetés céljából elhagytam hazámat. Csalódástkelto fogadtatás Amerikában „Nem tagadom” — folytatja visszaemlékezéseit Eckhardt — „amerikai fogadtatásom elég csalódástkeltö volt. Öt hónapig tartott, amíg Afrikán végigvergödve megérkeztem a newyorki kikötőbe és először vettem kezembe amerikai újságot. Az állt a N. Y. Postban, hogy Hitler megbízásából 15 millió dohár arannyal érkeztem ide, hogy beszervezzem az amerikai magyarságot a náci politikába. E tüszúrásokon, mint később megannyi máson, túltettem magam. „Sokkal végzetesebb volt azonban az időközben a háborúban beállott fordulat. Noha Hitler vereségét elkerülhetetlennek tartottam és az valójában később úgy következett be, amint én azt a Kisgazda Párt vezetőségi ülésén elutazásom előestéjén felvázoltam, azt nem éreztem meg akkor, hogy mire augusztusban Amerikába érkezem Sztálin már nem Hitlernek, hanem Rooseveltnek lesz a szövetségese. Ez az angolszáz-szovjet barátkozás bénítólag hatott egész háború alatti emigráns tevékenységemre. Az angolszász demokráciák elkövették azt a ballépést, hogy elfogadták a bolsevizmust „demokrácia” gyanánt és nyitvatartották az orosz terjeszkedés számára a Középeurópába vezető útat. Nálam súlyosabb erők, mint pl. a lengyelek, akik pedig „győzök” lettek, sem voltak képesek ezzel a befolyással szemben saját jogos érdekeiket megvédem.” Magyar érdekvédelem a háború alatt Az orosz- és kommunistabarát hangulatkeltés közepette, volt-e lehetőség érdemleges magyarérdekü munkát, propagandát kifejteni Amerikában és ha igen, milyen eredménnyel, „Meglepő módon — igen. Amerikai tartózkodásom mégsem volt egészen hiábavaló, mert az egy milliót meghaladó amerikai magyarságot sikerült józan és hazafias elvi alapon megszervezni közös magyar szülőhazánk érdekeinek védelmében. Független Magyarországért néven, elnökletem alatt megalakult egy mozgalom, mely az amerikai kormány jóváhagyásával vállalta a háború tartama alatt a magyar és amerikai érdekek becsületes összeegyeztetését. Kétszer is beutaztam az Atlanti óceántól a Csendes Tenger partjáig Magyar Amerikát, mert helyenkint szükséges volt megmagyarázni, hogy Észak Erdély, a Felvidék déli sávja és a Bácska visszacsatolásáért nem tartozunk Hitlert a reménytelen háborúban kiszolgálni. Az Amerikai Magyar Szövetség, élén Dr. Kerekes Tibor főtitkárral, elöljárt ebben az érdemes munká- ^ ban. Nem engedve semmiféle befolyásnak, megmaradt őszintén demokratikus felfogása mellett; semmiféle szélsőséget, sem nácit, sem kommunistát nem engedett be tagjai közé. Jótállást vállaltunk így az amerikai magyarság loyalitásáért s ennek ellenében Roosevelt elnök hónapokon át nem vette tudomásul a magyar hadüzenetet. Mialatt a japánokat a sivatagban internálták és a német és olasz munkásokat elbocsátották a hadiüzemekből, a magyarok a háború egész tartama alatt semmi hátramaradást nem szenvedtek. Megakadályoztuk azt is, hogy a Benest kiszolgáló Károlyi Mihály idejöhessen megzavarni a magyarság jó rendjét.” Hiábavaló fáradozások jó békéért Milyen erőfeszítések folytak az amerikai magyarság részéről egy igazságos háború utáni elrendezés érdekében? „Számos javaslatot adtunk be az U.S.A. kormányának az elhibázott Trianoni béke revíziója ügyében. Mikor 1943 októberében Cordell Hull külügyminiszter a moszkvai konferenciára elutazott, aktatáskájában magával vitte az egyesített, független Erdélyről szóló javaslatot, de az Molotov éles ellenzése miatt nem került tárgyalásra.” Eckhardt Tibor ezután rámutat arra, hogy az igazságos magyar békeszerződés reménye tulajdonképpen 1943-ban a teheráni konferencia után omlott össze, amikor Roosevelt elnök a középeurópai kisállamokat a Szovjetuniónak gyakorlatilag kiszolgáltatta. Noha a teheráni megállapodások bizalmasak voltak, egy ott szakértőként közreműködött amerikai barátja révén a történtekről Eckhardt tájékoztatót kapott. A kapott értesüléseket a lengyel földalatti futárszolgálat segíségével nyomban hazatovábbította Bethlen Istvánnak és a Kállay kormánynak. A háború befejezése után az amerikai-orosz szövetségi viszony azonban felbomlott és azt a hidegháború követte. Vajon milyen hatással volt ez a fordulat az amerikai politikára és az amerikai magatartásra az egyre szaporodó magyar emigránsok irányában? Milyen erőfeszítések történtek magyar részről az új helyzet kiaknázására az Egyesült Államokban? Az amerikai magatartás barátságosabb lett, de a politika nem változott s hű maradt a Teherán-Yalta-i vonalhoz, szögezi le Eckhard Tibor, majd így folytatja: A magyarországi orosz megszállás óta még egy kísérlet történt Amerikában avégből, hogy a szabad földön élő magyarság politikailag szervezetten vehessen részt szülőföldje érdekeinek védelmében. 1948-ban a magyar politikai pártok menekült vezetőiből megalakult a Magyar Nemzeti Bizottmány (későbbi neve Magyar Bizottság); s az előbbinek 1955-ig én is tagja voltam. Ez a csúcs-szerv azonban hatástalanná«: bizonyult, mert nem nyerte el a szabad magyarság bizalmát Egyrészt, mert kizárólag amerikai irányítás alá került, holott Magyarország tudvalevőleg Európában fekszik és ezután is oda szeretne tartozni, másrészt, mert a számunkra nyitva álló amerikai útvonalon a közlekedés meglehetősen egy-irányú volt. Ma ez a helyzet jobban fennáll, mint valaha. Washington rendszerint leüzen a new yorki Magyar Bizottságnak, hogy miként igazodjék a szelek járásához; a Magyar Bizottságnak viszont szava nincs ahhoz, hogy Amerika milyen politikát folytat a Szovjettel, amikor magyar érdekek forognak kockán. — Mégis, fel?-,''"es eröpazarlás lenne a mostani Magyar Bizottságot támadni, mert ha ez nem is használ, de nem is árt.” Az Amerikai Magyar Szövetség szerepe A beszélgetés fonala ezután logikusan az Amerikai Magyar Szövetséghez vezet, mely hivatva lenne a magyarság nagyvonalú összefogására és érdekeinek bátor, független képviseletére, ha már a hivatásos politikusokból alakított Magyar Bizottság ennyire csődöt mondott. — Sajnos azonban, az AMSZ is az utóbbi években inkább krónikus fejfájásává vált közéletünknek, noha helyzete távolról sem olyan reménytelen, mint az előbbié. Eckhardt Tibor úgy látja, hogy Kerekes Tibor professzor távozása után a AMSZ egyre inkább elvesztette az itteni magyarság támogatását, aminek következtében árnyéka lett önmagának. Nehézkes alkotmánya, személyi összetétele sok jó kezdeményezést akadályoz, s távoltart tőle érdemes szervezeteket. Majd célozva a közelmúlt eseményeire megjegyzi: „Nem óhajtom felhánytorgatni a múlt és közelmúlt egyes eseményeit az AMSZ-szel kapcsolatban, de a jövő szempontjából hangsúlyozni kell, hogy aki az otthoni rendszerrel lepaktálni, hidat építeni, üzletelni hajlandó, az ne feledje el pillanatra sem, hogy a kommunizmus poltikailag totális zsarnokságot, gazdaságilag kényszerzubbonyt és erkölcsileg istentagadást jelent, megtoldva Magyarországon a brutális orosz uralom átkával. Minden előnyért vagy engedményért politikai számlát nyújtanak be. Aki hidat építget hazafelé az számoljon ezzel a kockázattal. De ne veszélyeztesse magyar intézményeink hírnevét, vagy pláne egyháhaink integritását. Ha jó magyarnak tartja magát, vonja le önként a következményeket és ne vegyen részt a magyar közélet, vagy egyházak irányításában. Ellenesetben az arra illetékes testület vonja meg tőle bizalmát, alapszabályainak megfelelően. Ez a védekezés elemi joga minden épelméjű testületnek. De túlzásba sem szabad esnünk. Meg kell őrizni hidegvérünket, tartózkodnunk kell felesleges bántalmaktól. Viszályok szítása az ellentáborban a kommunista aknamunka egyik legfőbb célja. Ne nyújtsunk nekik ehhez segédkezet. Sajnos az elmúlt hónapokban többoldalról beugrottak rosszindulatú sajtóprovokációknak s az ebből keletkezett béka-egérharcnak csak az otthoni rendszer örült.” „Jómagam már régen megtanultam, hogy nem szabad pereskedni rosszhiszemű támadókkal” — mondja Eckhardt Tibor, s hirtelen mosolyra forduló arccal felidézi esetét egy máramarosi származású zúgszerkesztővel, aki mindenáron az akkor frissen Amerikába emigrált Eckhardtba akart kötni. „Én már öt cikkben megtámadtam Önt” — telefonálta szinte kétségbeesetten a kétes múltú szerkesztő „és Ön még nem felelt nekem.” „Nem tehetem meg Önnek ezt a szívességet — válaszoltam, — de csak folytassa a cikkezést, hadd tudja a jóravaló magyar olvasó, hogy én változatlanul igaz úton járok.” Mondanom sem kell, hogy a támadások abbamaradtak. A „becsiiletadó’” előmozdítaná a magyar egységet Az amerikai magyarságról lévén szó, megkérdezzük még Eckhardt Tibort, mit tart Magyar-Amerika legfontosabb problémájának? „A magyarság szellemi és anya gi erejének összefogását, mert a ránk váró roppant feladatokkal csak így tudunk a siker reményével megbirkózni. Ennek az egységnek a létrehozását az egész magyarság elvárja az arra illetékes testületektől és vezetőktől. A felelősség egyaránt nehezedik az Amerikai Magyar Szövetségre, melynek gyökeres megreformálását már nem szabad tovább halogatni, valamint az odatartozó érdemes, de még kívülálló szervezetekre. A mostanában felvetett és egyre terjedő becsületadó mozgalom alkalmas eszköz-nek látszik az összefogás kezdeti formájának kialakítására az AMSZ keretében, nem beszélve arról, hogy anyagi (Foiyiaiits a 3. oldalon) SEBÖK TRAVEL SERVICE, ING MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER IKKA útján 30 forintot küldhet dolláronként készpénzfizetésseL Ez különösen előnyös vidéken lakók részére, mert postán kiküldik a pénzt címükre költségmentesen MAR $255-ERT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részletfizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz: DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENUE, ST. LOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222 Wa ss Albert MAGYAR SZEMMEL Az amerikai magyarságot — ha van ilyen — de mindenesetre az Amerikában élő magyarokat ebben az évben egy most megjelent, nagy jelentőségű könyv kellene különösen érdekelje. A könyv címe: „The Hungarian Revolution in Perspective”. Kiadója: a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Szerkesztője Wagner Ferenc, szerzői David Hong-toh Bau, I. L. Halász de Béky, Alvin M. Bentley, Louis Gogolák, Otto von Habsburg, George Kopits, Salvador de Madariaga y Rojo, Thomas Stephen Molnár, Richard M. Nixon, Yemi Ogunbiyi, Sen. Clairborne Pell, Wagner Ferenc. Ehhez a nemzetközi tekintélyekből összetevődött névsorhoz járulnak még ilyen nevek mint Dwight D. Eisenhower, John F. Kennedy, Sen. Everett Dirksen, Joseph Cardinal Ritter, Sir Leslie Munro, Milovan Djilas, Christian Pineau, Pablo Picasso, Jawaharlal Nehru, Heinrich von Brentano és Mindszenty József hercegprímás a maguk megjegyzéseivel, idézeteivel, rádió üzeneteivel. Azonkívül a magyar szabadságharcnak teljes, majdnem száz oldalt kitévö bibliographiája egészíti ki ennek a könyvnek nemzetközi jelentőségét. Olyan angol nyelvű könyvről van itt szó, mely az 1956-os magyar események történetét, jelentőségét, okozatainak boncolatát és nemzetközi hatását egyetlen kötetbe zárva odahelyezi a világtörténelem polcára. Az angol nyelvvilág egyetlen könyvtárából se lenne szabad hogy hiányozzék ez a mű. Az amerikai, kanadai, angliai és ausztráliai magyarok feladata kellene legyen, hogy mindenki a maga őrhelyén gondoskodjék arról, hogy ez a könyv valóban utat leljen azokba a könyvtárakba és ezáltal módot nyújtson a jószándékú kutatóknak és a kiváncsi fiataloknak ahhoz, hogy teljes egészében megismerkedhessenek az 1956-os magyar szabadságharc világtörténelmi jelentőségével, valamint a magyar nép helyzetével a nagy nemzetközi erők súrlódási fejletén. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh felkéri tagjait és pártfogóit, hogy rendeljék meg a könyvet egyenesen a kiadónál: Hungarian Freedom Fighters Federation, Public Affairs, 4*i0i Blackpool Road, Rockville, Md. 20853. 4 Egyetlen jólsikerült könyv többet ér mint száz lelkes beszéd, melynek szavai elszállnak s a fül megfeledkezik róluk. Egyetlen könyv, adott esetben, megmenthet egy nemzetet Voltak könyvek a múltban, melyek nemzeteket süllyesztettek el. Könyvek tették tönkre Magyarországot is, olyan könyvek, melyek ékes szavakban s milliók nyelvén hazúgságot tanítottafk a világnak. Ezek a könyvek még ma is ott vannak a világ könyvtáraiban s bár hatásuk gyöngül napról-napra, még ma is szenvedünk miattuk s a magyar jövendő rügyfakadását még mindég késleltetik. Átkos erejüket csak úgy tudjuk megtörni, ha minél több formában, minél több példányban odahelyezzük melléjük az igazságot, mely a maga dokumentált erejével és tisztaságával a hazug propaganda árnyékát világosan kimutatja ezekben a könyvekben, érveiket megdönti, tartalmukat szemétkosárba söpri. Ehhez a munkához pedig kitartás kell, szívós, kemény kitartás és csüggedetlen együttműködés. Többször is emlékeztettem már a magyarokat erre: nincs a világnak az a fája, amit ne lehetne kidönteni, még a világ legkisebb baltájával is. A kérdés csak az: hányszor kell közben megköpni a markot s újat fohászkodni. Nos, eljutottunk egy újabb fohászkodáshoz és marokbaköpéshez: ez a könyv a magyarság közkincse. Használjuk hát arra a célra, amit szolgálnia hivatott. Hacsak tízezer magyar ajándékozza oda tízezer könyvtárnak: olyan szolgálat lenne ez, melynek nyomát többé semmi se tudná kitörölni az angol nyelvvilág emlékezetéből. Gyóni Géza halálának ötvenedik évfordulója Ötven éve volt június 17-én, hogy Áchim Géza, gyóni néptanító, aki szülőfaluja után vette fel a Gyóni nevet, a krasznojarszki hadifogolytáborban elhunyt. Az első világháború egyetlen nagy magyar költője Prezemyslben harcolt hősiesen, s ott került fogságba Tamássy vezérezredes legendás és világhírű kitörése alkalmával. Itt írogatta szebbnél szebb és közben hazakerült verseit, melyek a magyar irodalom egy-egy gyöngyszemei, köztük a „Csak egy éjszakára küldjétek el őket”, melyben a legvilágosabban látta meg a háború értelmét. A krasnojarszki táborban írta legszebb lírai verseit s a tábor borzalmaitól összeroppant idegzettel, halálos ágyán így írta meg saját sírfeliratát: „Véres csaták verték fel hírét, De csak a béke katonája volt”. Az emlékére megalakult budapesti Gyóni Géza Irodalmi Társaság a két világháború között megkísérelte a nagy költő hamvainak hazaszállítását, amelynek Sztálin állta útját Gyóni Géza, a nagy költő teste idegen földben pihen, hátrahagyott szellemi öröksége, lánglelke a magyar nép féltve őrzött kincse marad! Sugárzás-veszély Pécsett Pécs (AHIR) — A pécsi uránium bánya II. sz. üzemében a lezúduló kőzet megölte Tibor Győző és Kovács Béla vájárokat. Az újabb bányásztragédia nagy nyugtalanságot keltett a városban, mivel köztudomású, hogy a szovjet mérnökök és munkavezetők a túlfeszített üzemi tervre hivatkozva a legfontosabb óvóintézkedéseket sem tartják be az urániumbányában. Különös aggodalomra ad okot az is, hogy a Pécsett és környékén végzett sugárzást ellenőrző mérések eredményét titokban tartják és Pécs lakossága csak egyes hatósági intézkedésekből következtethet arra, hogy a felszínre hozott urániumtartalmú kőzet gondatlan kezelése beláthatatlan következményekkel járhat. Legutóbb a pécsi tanács a fertőzés veszélyére hivatkozva betiltotta a pécsi és környékbeli földieper és gomba piaci árusítását.
