St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 2. szám

' 2 * 1967. JANUÁR 27. §T. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik minden második pénteken DR. LOUIS B. DÉNES Editor and Publisher AÍ1 correspondence, change of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a követ­kező címre küldendő: 1016 MOORLANDS DRIVE — ST. LOUIS, MO. 63117 — MI 7-6582 Subscription rates in the USA for % year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban % évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50 Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. PRINTED IN CANADA folytatás az első oldalról már beindított béke-akciönk ezzel megfeneklett, de az otthoni nem­zeti ellenállás vezetői biztonság­ban tudhatták magukat mindaddig, míg Hitler 1944. március 19-én erő­szakkal át nem vette Magyarorszá­gon a hatalmat és Kállayt el nem hurcolta német fogságba. Az orosz uralomtól most már nem lehetett megmenteni Magyar­­országot, de Kállay Miklós, a hon­alapító, ezer-éves nemzetség szü­lötte aranybetükkel írta be a ma­ga nevét a magyar történelembe, mert két hosszú esztendővel meg­rövidítette a náci uralom Magyar­ország-i rémségét. Százezerszámra mentett meg magyar életeket, mi­kor visszahozta az orosz frontról a magyar csapatokat és szembeszáll­­va a náci hatalommal, megakadá­lyozta a hazai és hozzánk mene­kült zsidóság kiirtását. Kállay Mik­lós ezzel maradandó példát muta­tott a világ egész magyarságának, odahaza és számkivetésben a leg­szebb keresztény erény, a feleba­ráti szeretet, a humanizmus önfel­áldozó gyakorlására. Kedves Miklós, Te megharcol­tad a Magad harcát! Isten Veled, nyugodjál békében! AZ ÚJ VÖLGY Az Egyesült Arab Köztársaságnak a legutóbbi népszámlálás szerint 30 millió lakosa van. 1960 óta minden esztendőben mintegy 700,000-rel nö­vekedett a lélekszám. Az országnak ma négymillióval több a lakosa, mint hat évvel ezelőtt. Ez a gyors és tete­mes szaporulat a végsőkig kiélezte az Egyesült Arab Köztársaság egyik leg­súlyosabb problémáját, azt, hogy a szóban forgó 30 millió ember az ál­lam hatalmas, több mint egymillió négyzetkilométert kitevő területének esupán négy százaléknyi, azaz egyhu­­«zonőtöd részén kénytelen élni. A Líbiai és az Arábiái sivatag ho­­moktengerétől és homokviharaitól való félelem okozta, hogy a Nílus zöld völgyének egy-egy négyzetkilo­méterén átlagosan 800 lakos zsúfoló­dott össze. Az ország területének négy százaléka lakható és mezőgazdasági­lag megművelhető. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 42 000 négyzetkilo­méteren, amiből még levonandó a városok területe, kellene megtermelni a 30 millió ember számára szükséges élelmiszert. Ez azonban lehetetlen. Az Egyesült Arab Köztársaságnak újabb termőföldre van szüksége, hogy függetlenné váljék a külföldi gabo­nabehozataltól. Ehhez egy sivatagi országban mindenekelőtt víz, életet adó víz kell. Ezt biztosítja majd az épülő asszuáni völgyzárógát. Afrika legnagyobb szabású ilyen létesítmé­nye. És maga a sivatag is ... A Líbiai sivatag szélén folytatják ima a másik legfontosabb hadműve­letet a mindent ellepő homok ellen. Olvassa el figyelemmel mai lap­számunkban a Sun Life Assurance Co. of Canada hirdetését. Két ma­gyar férfit keresnek (életkor nem határoz) és a kitanulás után, mely csak pár hétig tart, kezdő havi jö­vedelem $582.00 lesz; ha Önt nem érdekli, mutassa meg a hirdetést olyanoknak, kik életre kiható jó munkaalkalmat keresnek. Ott, ahol az oázisok, mint Dakhla, Szíva, Faraira a homoktengerbe süly­­lyedt egykor virágzó és egymillió em­­bet tápláló tájra emlékeztetnek, mér­nökök eddig már 43 820 feddán (kö­rülbelül 18 000 hektár) termőföldet hódítottak el a meddő sivatagtól. Fegyverük a víz, az 1000—1200 mé­ter mélységből, helyenként több mint 20 atmoszférányi nyomással feltörő víz. A már termékennyé vált sivatagi terület, amely a nép alkotóerejének jelképévé vált, ezt a nevet kapta: El vádi el gadid — az új völgy. Eddig’ kutátáW ólokra 250, h la­kosság szükségleteire 130 ártézi kutat fúrtak. Az új völgy ismét élettel van tele. Hét új falu épült fel már és majdnem 3000 földműves települt át ide a Nílus túlzsúfolt völgyéből. Az új völgy második virágzási korszakának ez még csak a kezdete. Mert a szakértők kiszámították, hogy itt, a sivatagban, a sivatag mélyéből artézi kutak segítségével, nyolcmillió felszínre hozott víz, tehát a további feddán (3,3 millió hektár) jó minő­ségű termőföldet lehet nyerni. Amerikai lány indiai hercegnő lett INDORE, India. — A Dallas, Tex.-i leány, Miss Sally Budd her­cegnő lett, miután itten megeskü­dött Shailini Devi Holkar herceg­gel. A szertartásnak 15 ezer ven­dég szemtanúja volt. Miss Budd és az indiai herceg a California-i Stanford Egyetemen ismerkedtek meg, ahová vissza­szándékoznak térni, a tanulmánya­ik befejezése végett, de előbb mind­ketten részt fognak venni egy tig­risvadászaton. A menyasszony az esküvő előtt áttért a „Hindu” vallásra és meg­fogadta, hogy hűséges felesége lesz a hercegnek. WILLIAM PEHN ESST életbiztosítási kötvényei a következő előnyös feltételeket tartalmazzák: 1. —Nőknél 3 évi kedvezményes dij. 2. —Kétszeres haláleseti dij, balesetből kifolyólagos elha­lálozás esetén. 3. —Öt különböző osztalék-fizetés közül választhat a biz­tosított. 4. —Orvosi vizsgálat nélküli felvétel, 0-45 éves korig. 5. —Biztosítást adunk 80 éves korig. 6. —Az egész család biztosítása egy kötvényben. 7. —Takarék-biztosítás olyanok számára, akik öreg, nyug­díjas éveikről idejében és kellően gondoskodni akarnak. 8. —Biztosíték arranézve, hogy a tag bizonyos meghatáro­zott időszakokban további biztosítást is vásárolhat, egészségi mivolta igazolása nélkül. ÁLLAMI ELLENŐRZÉS BIZTONSÁGOT JELENT AZ ÖN ÉS CSALÁDJA RÉSZÉRE! Részletes felvilágosítást készséggel ad helyi képviselőnk: DENNIS ACSAY — Tel.: EV 2-5222 -vagy pedig közvetlenül a Központi Hivatalnál: WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 429 Forbes Avenue Pittsburgh, Pa. 15219 Nyíregyhá&y Pál: A propagandista nem mer hallgatózni Esti előadásra gyülekeznek a fa­lu kultúrtermébe, az elnök még nincs jelen. T. Nagy Mihály félhan­­gon viszi a szót: — Dolgozni mindig kellett, ré­gen az uraságnak, most meg az el­nöknek. Az uraság az uraság vol|, az elnök meg elnök. Az uraságot leváltani nem lehetett, az elnököt igen. Az urasággal mindig tudtuk, hányadán állunk. De az elnök más. Az mifélénk. Az ha becsap, más dolog az kérem. Ha megszakadunk is, nélküle mégsem jutunk semmi­re. Az elnök nekem ne kapáljon, hanem gondolkodjon. Azért elnök, nem igaz? Pethö Józsefné kardos asszony, nem szégyelli kimondani a falu pa­naszát: — Hat év óta csak egyszer nem volt mérleghiányos a szövetkeze­tünk. Sok nálunk a munkaegység­­harácsolás — semmiért. Egyesek könnyen szereznek havonta ötven­­hatvanat, mások ha beleszakadnak sem érnek el harmincat. Az jár jól, aki nem dolgozik, vagy csak mu­tatja a munkát. A sok tanyagazda, mezőőr, raktáros, üzemanyagos, tankoló, imok... de tudja az ör­dög mind felsorolni. A termelés meg botorkál. Hiába van négyszáz­ötven tag, alig dolgozik rendszere­sen a fele. De ha meg lehet fog­ni valamit, abban egyenlösdi van. Régen megtermett saját földünkön a pár mázsa búzánk, rozsunk, ten­gerink, burgonyánk, nem dirigált senki. A sóhaj elszáll az elrabolt régi parcellához, vérük lüktet, szivük hevesebben dobog tehetetlen el­nyomatásukban. Gyűlölik a mun­kaversenyeket s az ellenállást így fejezi ki Bertók András, az öreg kosárfonó: — Most vegyük fel a köpönye­get, mikor megállt az eső? Jön az elnök, az agronómus és a járási propagandista. Esti előa­dást tartanak az „időszerű kérdé­sekéről Bajcsy-Zsilinszky Endre szociográfiája van soron annak bi­zonyítására, hogy milyen átkos volt a magántulajdon rendszere. De ki hiszi el az ilyen története-, két? — Badak Gyula kisgazda 12-öf huszár volt az első háborúban, megszerezte a bronz vitézségi ér­met és a Károly csapatkeresztet. Felesége első urával Amerikában szerzett egy kis vagyonkát, azt ha­zahozták és a szatmármegyei Ma­rokpapiban vettek 20 katasztrális hold földet. Két gyermekük volt. — Nyolc holdat vetettek be bú­zával, nem termett rajta csak 34 mázsa. Nem maradt ebből eladásra semmi. 10 mázsát kellett eltenni ve­tésre, 64 kilogrammot egyházi adó­ra, 77 kilogrammot pásztorbérre 6 darab jószág után, 62 kilogramm járt a mezőőrnek, 2 mázsa 89 kilo­gramm volt a cséplőrész: mindez összesen kereken 16 mázsa, tehát maradt Badak elvtársnak saját cél­jaira 18 mázsa búzája. — Ebből már kora ősszel meg­­őröltetett 16 mázsát. Csodálkoznak rajta, minek ennyi temérdek liszt a négytagú családnak? Hallgassák csak meg, hová zsugorodott ez a 16 mázsa, mire liszt lett belőle? Az őrlésnél a búzát mégegyszer le­eresztik a rostán s így levesznek belőle 2-3 százalékot, a Badak elvtárs 16 mázsájából tehát 46 ki­logrammot. Aztán levesz a malom 12 százalékot őrlési vámra, 8 szá­zalékot porlásra. — De milyen volt egy ilyen ka­pitalista malom? A megőrölt búzát négy zsákba osztják: az első, a má­sodik, a harmadik lisztet és a kor­pát külön, csakhogy a negyedik zsákot is búzának számítják, úgy hogy egy mázsából nem 85 kilo­grammot, hanem csak 81-et adnak vissza. így a malom 19 százalékot ka­nalazott le. Ez 2.94 mázsát jelent s így Badak elvtársnak nem maradt már csak 12.58 mázsa. vaszra már 7 mázsát elfogyasztot­tak. A megmaradt liszt tehát nem volt elég újig. A kommunista propagandista e zagyva számadatokból így vonja le a régi kapitalista rendszer nyo­morúságát: — A magyar kisgazda legfőbb terményéből, a búzából egy kilő­­nyit sem tudott pénzzé tenni. Hát még ha annyi gyermeke lett volna, mint a mai termelőszövetkezeti ta­goknak? — A többi terményen se volt áldás — folytatta a propagandista. — A rozs nem kellett senkinek, se gazdának, se kereskedőnek. Csak takarmányburgonyát termeltek, mert ezt megvette a beregsurányi szeszgyár, míg a szép tiszaháti ró­zsának nem volt piaca. Aki ta­vaszig spekulált, hátha felmegy a burgonya ára, az nem kapott érte csak 1 pengőt Surányban. Nem ér­te meg a napszámot és a fuvart, így Badak elvtárs nyakára rothadt az egész 120 mázsa. — Tengerijét feletette, mert csak a jószágból és a tejből remélt valami kis pénzt csinálni. Két te­hene gyönyörűen tejelt, Pesten egy család megélhetne belőle, de vidé­ken nem kell senkinek. Az asszony bevitte a tejet a tarpai vásárra, de csak 13 fillért akartak érte adni, hát visszahozta. Pesten 40 fillér a tej. Kénytelenek voltak megalvat­­ni, vajat köpülni belőle, elveszte­getni a szomszédnak, rokonnak, a túrót megetetni a csirkével, a töb­bit a disznóval. — Hátra van még az adó! Ki volt vetve Badak elvtársra állami, megyei és községi adóban 410 pen­gő, ebből 105 pengő késedelmi ka­mat, foglalási és végrehajtási díj. Ezenkívül tartozik 22.60 pengő egyházi adóval és az egyház nem tréfált, el akarták árverezni egyet­len disznóját. Már el is ment hozzá csendőrrel az albíró, hogy viszik a jószágot. Egyház és csendőr nem maradhat ki sohasem a propagan­dából. A 20 holdas kisgazdának napszámos munkát kellett keresni Budapesten. A volt középosztályt ki kell gú­nyolni és meg kell bélyegezni: — Ifjaik Tóth Tihamér „A tisz­ta férfiasság” című művét olvas­gatták s fogékony lelkűk megértet­te, hogy a szent életű szerző mit akart tolmácsolni a felfelé törekvő középosztálynak. Az ilyen propaganda előadás a kommunizmus dicsőítésével ér vé­get. Badak elvtárs példája megráz­ta az egész országot. 1930 szep­tember 1-én tüntetések fenyegetik a közbiztonságot. Ma így jellemzik ezeket a napokat: — A láthatatlan, a föld alá kény­­szerített, rendőrkopőktól hajszolt, börtönkamrákban gyötört, és mégis mindenütt jelenlévő elpusztíthatat­lan és megtörhetetlen párt volt a kommunisták pártja. Kézről-kézre jártak a sokszorosított röplapok: „Ki az utcára, védekezzetek a csendőrszuronnyal szemben.” A pesti tömegben ott menetelt József Attila is. A propagandista máris szavalja versét: „A tömeg járó erdő rengeteg, ha megáll, vér a gyökere. Termőföld talpa, tenyere. Háta nem férne ködnek, s a ködök bár hegyet födnek, a tömegnek nincs kenyere.” T. Nagy Mihály búsan hallgat­ja. Nem érti Bajcsy-Zsilinszkyt és hitetlenül hallgatja József Attilát. Régen saját földjét szántotta és értékesíteni tudta terményeit. Most reménytelen mezőgazdasági rab­szolgává süllyedt. Fejébe csapja kalapját, csizmája hangosan kopog a kultúrterem padlóján és senki sem csodálkozik sóhaján: — A teremtésit ennek a kom­munizmusnak! A propagandista nem mer hall­­gatőzni. SEBÖK TRAVEL SERVICE, INC MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER 561 DIVERSEY, CHICAGO, ILLINOIS 60614 MÁR $375-ÉRT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot. Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részlet­­fizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz: DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENUE, ST. LOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222 Wass Albert: MAGYAR SZEMMEL Dr. Ráttkay Kálmán kétségenkívül egyik legképzetteb köz­gazdászunk. Tudása, diplomáciai múltja és tapasztalatainak mérhetetlen gazdagsága mind az kívánja tölünk, hogy taná­csát, meglátásait, okfejtéseit illő figyelemben részesítsük. Az iránta való tisztelet kívánja tehát, hogy nyilvánosan is megvi­tassuk legutóbbi intését, melyben azt üzeni nekünk, amerikai magyaroknak, hogy jelen célkitűzéseink — Amerika közvéle­ményének és ezen keresztül politikai erejének megnyerése a magyarság számára — nem egyéb mint „hiábavaló ábránd, légvárkergetés”. Dr. Ráttkay szerint a magyar nemzet jövendője továbbra is Németországhoz fűződik, a világ harmadik ipari nagyhatalmá­hoz s ezen túl a készülőben lévő Egyesült Európához. Én a magam részéről az utóbbiban igazat adok Dr. Ráttkay­­nak, az előzőben azonban nem. A magyarság sorsa a múltban is csupán azért fűződött Németországhoz, mivel a mohácsi vész után nyugatnémetországi föuraink okosságból — és nem bölcsességből — a Habsburgok szekerét tolták. Történelmünk igazolja, hogy sok jót nem kaptunk a németségtől. Önállósá­gunk feladásáért minden alkalommal magas árat fizettünk. Az Egyesült Európában viszont megtalálhatjuk a magunk jövendőjét. Azonban csak abban az esetben, ha nem mint a németek csatlósa, nem mint az oroszok szolgája, hanem mint a többiekkel egyenrangú nemzet, geopolitikai helyzetünkből származó jogaink teljes elismerése mellett vétetünk fel az európai közösségbe. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Dr. Ráttkay és a többi, Németországba emigrált magyarok, nem végeznek fon­tos és hasznos munkát, amikor a magyar nemzet pozícióját igyekeznek szilárdítani a németség felé és barátokat szerez­nek a magyar jövendőnek. Adott helyzetükben a számukra egyetlen lehető utat járják, amikor Németországban igyekez­nek ugyanazt a munkát végezni, amit mi végzünk Ameriká­ban. Munkájuk sokkal könnyebb is mint a mienk, mivel az utolsó fél évszázadban a német közvélemény alapos és tár­gyilagos módon nyert magyar tárgyú információt és felvilá­gosító munkára, tévtanok és tévhitek leküzdésére nagyon ke­vés szüksóg^rnutatkozik. Tehát egy jó nagy lépéssel előttünk járhatnak és minden erejüket barátok szerzésére és barátságok felfrissítésére fordíthatják. Amit nagyon ügyesen és nagyon hasznosan végeznek is, sőt ennél tovább menve, jövendőbeli kapcsolatokat építgetnek. Mi ezzel szemben a legelején kellett elkezdjük: az elemi is­kolai tankönyvekkel Amerika népének 99%-a azt sem tudta, hogy kik a magyarok és Európa melyik szögletében főzik gu­lyásukat. Mi tehát először is a múlt magyarjainak mulasz­tásait kell pótoljuk, akik úgy tekintették Amerikát, mint egy távoli világrészt, melynek véleménye nem fontos magyar szem­pontból. De ettől eltekintve, mint Amerika földjén megtelepe­dett és állampolgárságot nyert magyarok helyzetünknél fogva nem is tehetünk egyebet, mint amit tenni igyekszünk: megis­mertetni önmagunkat azokkal, akik között élünk. Hogy ez hasznos-e a magyar nemzet jövendője szempontjából, vagy nem, ez a valóságban nem is a legfontosabb kérdés. Mi csupán kötelességünket teljesítjük azon a helyen, ahova az Úristen ve­tett. A mi esetünkben ez Amerika, ugyanúgy mint ahogy a Ráttkay Kálmán esetében Németország. Egymás munkájának lekicsinylése szükségtelen, hiszen mindannyian azt végezzük, amire lehetőségünk van, a megszabott földrajzi és politikai korlátokon belül. Ha azonban minden áron párhuzamba kívánjuk állítani az Amerikában és a Németországban végzett munkát jövendő­beli fontosság szempontjából, akkor okosan tesszük ha emlé­kezünk arra, hogy az első világháború után — amit Németor­szág oldalán vesztettünk el — minket büntettek meg legsúlyo­sabban és nem Németországot, azon egyszerű és szinte osto­bán hangzó oknál fogva, hogy az Egyesült Államok elnöké­nek barátai és tanácsadói csehek voltak és nem magyarok. A második világháború után — amit szintén Németország olda­lán vesztettünk el — újra csak minket sújtott a nagy pöröly, mivel a közbeeső huszonöt esztendő alatt nem akadt senki, aki felvilágosította volna Amerika népét, hogy az enciklopédiák és a tankönyvek hazudnak és a Kárpátmedence megbonthatat­lan magyar geopolitikai egység. Lehetséges, hogy Ráttkaynak lesz igaza és valamiféle nagy jövendőbeli földindulás következtében Németországnak több szava lesz egy harmadik világrendezéskor, mint Amerikának. Ezt csak a Jóisten tudhatja. Ami azonban minket illet, oko­sabb ha nem számítunk ezzel, hanem elvégezzük becsülettel a magunk dolgát itt ahol vagyunk. Minél több cölöphöz kö­tözzük a magunk kis magyar tutaját, annál biztosabbak lehe­tünk hogy a következő vihar nem sodorja ki a pusztulásba. — Az egyik 2 mázsás őrletésnél azonban egészen hihetetlennek tet­sző károsodás érte kisgazdánkat. A legtisztább 2 mázsa búzáját vitte oda, mégis mikor leeresztették a rostán, mázsánként 25 kilogram­mot fogtak ki belőle. Ez 50 kilo­gramm volna, de már 6 kilót oda­számítottak az előbb a 3 százalé­kos rostálási jutalékkal, így csak 44 kilogramm. — Maradt tehát a 16 mázsából 12 mázsa 14 kilogramm lisztnek és korpának. Ebből 25 százalék volt a korpa, ahogy azt valósággal ki­mérték, s így 9 mázsa 11 kilo­gramm lisztet szállított haza Badak elvtárs. Családja és az időnként fel­vett napszámosok ebből a kora ta­\T í MMnVTTFC KÁVÉ, KAKAÓ, TEA, SZÖVET, VÁSZON GYAPJUFONÁL, V A ifi 1V1 Íj 11 I I j O CIPÓ, építőanyag, kerékpár, rádió, háztartási, ÉS IPARCIKKEK RENDELHETŐK MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen különböznek a magyar IKKA csomagtól. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK » rendelhetők (ÁRJEGYZÉKET KÍVÁNATRA KÜLDÜNK) U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, INC. PHONE: LEhigh 5-3535 — 245 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. BRACK MIKLÓS, igazgató UJ CÍM BEJÁRAT a 2nd AVE-röl I f

Next

/
Thumbnails
Contents